Több mint fél évvel a kötelező határidő lejárata után vasárnap este nyilvánosságra hozta a vizes világbajnokság évéről szóló beszámolóját az eseményt szervező Bp2017 Kft. A jelentés kifejezetten tanulságos, és jól látszik belőle, hogy 2017 végén nem volt túl jó a vállalat vagyoni és pénzügyi helyzete.
Ha csak a fő számokat nézzük, akkor nem annyira rémisztő a kép: a cég közel 4,7 milliárdos árbevételt hozott össze, és további majdnem 50 milliárdos bevétele volt egyéb forrásokból, miközben a vesztesége csak 93 millió forint lett. Ha jobban az adatok mögé nézünk, akkor azonban kiderül, hogy ezekhez a számokhoz képest kifejezetten kevés pénz folyt be például belépők eladásából, a cégnek több tízmilliónyi kabalafigura maradt a nyakán, miközben hónapokkal az esemény után is még milliárdokkal tartoztak a beszállítóiknak.
A közel 55 milliárdnyi bevétel nagy része természetesen az állami támogatás volt: ilyen címen 49,5 milliárd forintot könyveltek el. Ehhez képest minden befolyó összeg aprópénznek tűnik. A szponzoroktól végül egy hajszállal több, mint 1 milliárd forintot kapott a Bp2017 Kft., a belépők értékesítéséből pedig ennél is kevesebb, mindössze 806,5 millió forint jött be.
Utóbbi különösen annak fényében elég csekély, hogy csak marketing és PR költségek több mint 10 milliárd forintra rúgtak. Magyarul
az esemény promotálására 13-szor annyit költött a vizes vb-t szervező cég, mint amennyit jegyek eladásából összeszedett.
Mindezt úgy, hogy – amint erről korábban már írtunk – külföldön nem is reklámozták az eseményt, így a hirdetések szinte kizárólag a kormányközeli médiát gazdagították. A jegybevételből egyébként még a bérleti díjak sem jöttek volna ki, és a „szakértői díjak” is elvitték volna közel a felét, akárcsak a (vélhetően szerződéstől történő elállásból eredő) bánatpénz, amire közel 620 millió ment el.
Szintén kifejezetten érdekes, hogy a rengeteg állami támogatás ellenére év végén láthatóan likviditási gondokkal küzdött a Bp2017 Kft. Bár az esemény már július végén lezárult, december 31-én még mindig több mint 5,3 milliárd forinttal tartoztak szállítóiknak. Ezzel szemben a készpénzállományuk alig 52 millió forint volt.
Az adóhatóságtól ugyan elvileg visszajárt a cégnek közel 3 milliárd, ám még így is nagyon komoly volt a rés a rövidtávon fizetendő tételek és a gyorsan mozdítható eszközök között. Persze tetemes készleteik egy részét még megpróbálhatták volna eladni, hogy javítsanak a helyzeten, de ezek közül legfeljebb a Duna Aréna büfé-árukészlete és a nem részletezett bő negyedmilliárdnyi alkatrész tűnt könnyen értékesíthetőnek. A kabalafigurák és egyéb merchandising termékek illetve a valamiért szintén itt nyilvántartott 1,7 milliárdot érő két medence kevésbé.
Minden bizonnyal ez lehet az oka, hogy bár a vállalat megszüntetéséről az elvi döntés már megszületett, mégsem indult meg az eljárás. Ha ugyanis a cégnek nincs elég vagyona a kötelezettségei (hitelei, kölcsönei) fedezetére, akkor csak felszámolni lehet, ami nagyon nem mutatott volna jól*Egy cég többféle jogi eljárás keretében megszűnhet, ezek közül a két leggyakoribb a felszámolás és a végelszámolás. Utóbbi a tisztább, ezt ugyanis jellemzően a tulajdonos kezdeményezi: ha már nincs több terve a vállalkozással, akkor egyszerűen megszünteti. A hitelezőket kifizeti, a maradék vagyont megtartja. A felszámolás ennél kicsit macerásabb. Ezt ugyanis általában a cég hitelezői indítják, ha nem kapják meg időben a pénzüket. Ilyenkor azonban a vállalatnak sokszor nincs elég vagyona a kötelezettségeinek kielégítésére, így a hitelezők hiába futnak a pénzük után, gyakran semmit nem látnak belőle viszont. Ha egy cég tulajdonosa végelszámolást kezdeményez, ám ennek során kiderül, hogy a vállalatban nincs elég vagyon a kötelezettségek fedezésére, akkor az eljárás felszámolássá alakul át..
Az is elég valószínűnek tűnik, hogy a beszámoló közzétételének elhúzódásában is szerepet játszottak a nem túl kedvező számok. Jogszabály szerint – ahogy minden más gazdasági társaságnak – a Bp2017 Kft-nek is május 31-ig kellett volna beszámolnia a 2017-es évéről. A cég azonban nem csak törvényi kötelezettségeinek nem tett eleget, de még – hónapokkal a határidő után küldött – közérdekű adatigénylésünkre sem juttatta el lapunkhoz beszámolóját.
A közérdekű adatok flegma kezelése nem csak nekünk tűnt fel, hanem a vállalatnál még 2016-ban vizsgálódó Állami Számvevőszéknek is.
A szervezet néhány hete tette közzé jelentését a Bp2017 Kft-ről, amely összességében inkább pozitív volt, de azért megjegyezte, hogy a „társaság a közérdekű adatait 2016. évre vonatkozóan nem tette közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosította”.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
