Évente 110 milliárd legókockát gyártanak, ami sokkal jelentősebb problémát jelent a természetnek, mint elsőre gondolnánk. Brit kutatók a tengerpartokon gyűjtött műanyag játékkockák alapján arra a következtetésre jutottak, hogy 100-1300 évbe fog telni, míg végre elbomlanak.
A vállalattal kapcsolatban számos pozitív hír jelenik meg a sajtóban, melyek arról szólnak, hogy ők tényleg komolyan veszik a környezeti fenntarthatóságot. Éves fenntarthatósági jelentést is készítenek, például az szerepel benne, hogy a gyárakban keletkező hulladék mennyiségét 2016-hoz képest 6,8 százalékkal csökkentették 2020-ig – a tervezett 10 helyett.
A 2021-es évre vonatkozó jelentés fő mutatószámai azért rávilágítanak, hogy bár valóban kiemelten kezelik az ESG célokat, igazából egyre többet szennyez a cég. Az energiafogyasztás például 2019 és 2021 között 25 százalékkal nőtt. A Lego gyárainak áramfogyasztása a magyar áramtermelés egy százalékának felel meg. De nem csak energiát, ivóvizet is egyre többet fogyasztanak: ez utóbbi 2019 és 2021 között 15 százalékkal növekedett.
A cég az felhasznált alapanyagok tekintetében tudna jelentős változást elérni. A fenntarthatósági jelentésből és a honlapról is kitűnik, hogy számos alternatív anyag, újrafelhasználás, ökológiai forrásból származó anyag szerepel a tervek között.
A legókockák többségében fenntartható forrásból, újrafelhasználható módon történő termelése még a 2030-ig szóló tervekben sem szerepel.
A színes-szagos fenntarthatósági jelentés olyan alapvető kérdésekre nem ad választ, hogy milyen alapanyagokból mennyit használnak, hogyan változott az egyes alapanyagok felhasználásának összetétele. A gyárakban képződő hulladék szelektív gyűjtését mérik, de arról fogalmuk sincs, a játékokból keletkező, nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű műanyag mekkora részét gyűjtik egyáltalán vissza. Még becslés sincs arra nézve, hogy ebből mennyi kerül újrahasznosítására, és mennyi kerül a kommunális hulladéktárolókba, vagy éppen a tengerekbe, erdőkbe.
Nem játék a műanyagok kockák szennyezése
A Lego 98,7 ezer tonna műanyagot használ fel évente fenntarthatósági jelentése szerint. Nem tudták kérdésünkre az anyagok összetételét típus szerint megadni, mivel ez kereskedelmileg érzékeny információ. Mivel más anyagot elhanyagolható mennyiségben használnak, becslésnek megfelelő ha a teljes anyagfelhasználás 90 százalékát ABS-nek tekintjük.
A műanyaggyártásról rendkívül kevés megbízható adatforrás van: a műanyaggyártók lobbiszervezete, a Plastics Europe éves jelentésében a színes grafikonokból elég kevés tényadatot lehet kihámozni. Összességében a világban 368, Európában 57,9 millió tonna műanyagot állítottak elő az utolsó elérhető adatok szerint 2019-ben. A magyar műanyagtermelés pedig 1,6 millió tonna volt 2019-ben.
A legókockák gyártása így a világ műanyagtermelésének 0,03 százalékát tette ki, de a magyar termeléshez viszonyítva már elég jelentős, hiszen annak 6,2 százalékának felelt meg.
Sajnos a műanyagipar részletes adatokat nem tesz közzé típusonként. 2019-ben a világon az összes ABS-gyártási kapacitás 11,4 millió tonna volt, más források szerint a kereslet is 11 millió tonnának felelt meg. Ezek alapján
a világ ABS műanyag termelésének 1 százalékét a Lego- kockák adják.
Palackból Lego, látszólag fenntarthatóan
A legfontosabb a kockák alapanyagát adó, kőolajszármazékokból származó, nem újrahasznosítható ABS kiváltása lenne. A Lego büszkén hirdeti, hogy sikerült zöld megoldás találnia, PET-palackból készítettek „fenntartható” műanyagot az ABS kiváltására. Mindezt az EU pénzén fejlesztették ki: a honlapjukon nyoma sincsen, de 3,2 millió eurót, azaz 1,1 milliárd forintot kaptak ennek kifejlesztésére a német INEOS nevű partnerükkel.
A projekt keretében azt vállalták, hogy 1700 kilónyi PET-palackot mentenek ki többek között szemétlerakóból vagy szennyezett helyekről.
Kilogrammonként 630 ezer forintért sikerült a Legónak német partnerével PET-palackot újrahasznosítani EU-támogatásból.
A fenntarthatóságtól azonban igencsak messze van a Lego-féle megoldás a műanyag kockák gyártására: ideális esetben eleve nem is kellene PET-et használni, hiszen ez az egyik legszennyezőbb módszere az italok csomagolásának. Ha pedig mégis használnak ilyet, akkor anyagában kellene újrahasznosítani. Igazság szerint szinte minden anyagot lehet újrahasznosítani, de nem mindegy, hogy mennyi energiabefektetéssel és ezzel kapcsolatban mennyi szennyezéssel jár mindez. A jelentős EU-forrásból finanszírozott projektről azonban annak honlapján semmit nem árulnak el.
Újrahasznosított műanyagból készülő ABS-t más cégek is árulnak, de ők sem közlik, hogy ennek az életciklusa alatt milyen a szén-dioxid-kibocsátása és egyéb környezeti hatása van, tudományos cikket sem sikerült fellelni a témában.
A Lego és mások által is használt, zöldnek mondott, PET-palackból készült műanyagról azt sem tudjuk, hogy jobb vagy rosszabb a környezetnek, mintha olajból készült ABS-t használnák.
Bio, de nem fenntartható
A Lego másik fontos üzenete, hogy már bioműanyagokat is használ. A cég tájékoztatása szerint már 100 ilyen eleme is van, és ez megtalálható a csomagok 40 százalékában. Azt azonban nem árulják el, hogy a biopolietilén (bio-PE) az összes felhasznált alapanyag-mennyiség mekkora részét teszi ki. Mivel ezt olyan kisebb, rugalmas termékekhez használják, mint fák vagy virágok, feltehetően alig néhány százaléka lehet ez csak a felhasznált műanyag mennyiségének – így talán érthető, miért nincs kedvük konkrétumokat megosztani.
Bár a bio szó jól hangzik a műanyag előtt, fontos tudni, hogy a cukornádból készülő műanyag tulajdonképpen ugyanaz a molekula lesz, mintha olajból készülne. Nagy előnye, hogy a gyártása jelentősen kisebb üvegházhatású gáz kibocsátással jár az életciklus-elemzések szerint, de a műanyag hulladék kérdését nem oldja meg. Bár bedarálva elvileg újrahasznosítható lenne még egyszer, nemigen hasznosítják újra a gyakorlatban, főként nem a parányi Lego-elemeket.
Arra a kérdésünkre a Legónál, hogy hogyan lehet újrahasznosítani a megunt vagy tönkrement elemeket, azt a választ adták, hogy inkább azt ajánlják, hogy ajánlják fel a játékokat jótékony céllal. Ez jól hangzik, csakhogy előbb-utóbb akarva-akaratlanul jelentős mennyiség kerül a környezetbe a játékokból, és ezek lebomlása ezer évbe telik, és közben a mikroműanyagok nagyon jelentősen szennyeznek. Erre jelenthetne megoldást, ha olyan műanyagokat használnának, amik biológiai módon lebomlanak, ilyet azonban nem használ a cég.
Telne rá, ha akarnák
Fontos kiemelni, hogy a Lego valóban egy olyan cég, amelyik foglalkozik a kérdéssel, ha nem is tűnik túl hasznosnak – remélhetőleg csak egyelőre – az erre adott válasz. Való igaz, hogy sok cég számára még ennyire sem fontos a fenntarthatóság kérdése. A Lego az jelentette be, hogy 400 millió dollárnyi forrást fordít 2020 és 2023 között erre a területre.
Forintra számítva ez az évente 33 milliárd forintos összeg kiemelkedő. Összehasonlításul: a komplett magyar állami kutatóhálózat, a hazai Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat éves költségvetése csak 57 milliárd forint. Az sem mellékes azonban, hogy a nagyvállalatok jelentős adókedvezményt vehetnek az ilyen kiadások után igénybe, így az adók csökkentésének is fontos módszere a kutatási tevékenység.
A 33 milliárdos kiadás a Lego árbevételének 1,6 százaléka volt 2020-ban. Mindezt úgy, hogy közben a cég adózott eredménye az árbevétel 23 százalékát tette ki az elmúlt öt évben.
De más területen sem lép gyorsan a Lego: jelentésük szerint 2021-ben 84 ezer tonna csomagolóanyagot használtak. A játékokat a papírdobozon belül műanyag zacskókban helyezik el. Ezt pofonegyszerűen papírtasakokba is lehetne tenni – ezt most 2025-ig ígérik. A cég kísérletezik és több éven keresztül tesztel, bár nehezen érthető, hogy milyen új tudásra kell szert tenni egy papír csomagolóanyag esetében. Hiába tűnik kerekítési hibának a néhány forintos zacskó ára, a műanyag becslések szerint felébe kerül. Így ha csak néhány évvel később állnak át, azon is jelentős profitot lehet elérni.
A már-már extraprofittal dolgozó vállalat a részvényeseinek 12-szer több profitot fizet ki, mint a vállalat jelentős környezeti kárainak csökkentésére szánt kutatási projektekre.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
