A techóriások a legtöbb figyelmet arra fordítják, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek a platformjaikon és hirdetéseket kattintsanak, mivel ez termel profitot. De a náluk felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Ebben a podcastban azt járjuk körül, hogy milyen kutatások folynak Magyarországon, amelyek egy tudatosabb, és közösségileg hasznosabb digitális környezet lehetőségeit feszegetik.
A műsorban megszólaló kutatók: Borza Endre (ANET LAB), Hajdu Gáspár, Nagy Ágoston és Minkó Mihály (MOME Innovációs Központ).
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Rengeteg adat gyülemlik fel a techóriásoknál, ami a felhasználóik viselkedését írja le, de ezzel bizonyos esetekben visszaélnek a vállalatok. Sokan abban látják a megoldást, hogy valamilyen módon korlátozni kéne ezek felhasználását, ám az ilyen típusú adatokat rengeteg társadalmi kérdés megválaszolására is lehetne használni.
[Az ilyen adatok elemzésével] meg lehet kérdőjelezni a status quo-nak olyan elemeit, amit kikísérletezni egyenként senkinek nem érdeke. Lehet például, hogy a heti öt nap, nyolc óra munkaidő a 21. században már teljesen fölösleges, vagy hogy drámaian jobban működő városokat tudunk összehozni, ha elfelejtjük azt, hogy aki megengedheti, annak van egy saját autója. Vagy hogy a gyerekeket egyáltalán nem életkor szerint kellene közösségekbe foglalni. Egyik sem biztos, hogy igaz, de viselkedésről szóló adatból lehet, hogy kicsit közelebb lehet kerülni a válaszokhoz, és nem biztos, hogy ez a piacnak érdeke.
– mutatta be példáit Borza Endre, az ANET LAB kutatója.
Fontos, hogy olyan műhelyek is foglalkozzanak egyénekről gyűjtött viselkedési adatokkal, amiket nem a profittermelés mechanizmusai vezérelnek. Az államnak abban van felelőssége, hogy nekik biztosítson megfelelő adatokat.
Nagy Ágoston, Hajdu Gáspár és Minkó Mihály más kutatókkal karöltve olyan projekteken dolgozik, amelyek a felhasználóknak segíthetnek a jövőben kiszűrni a szociális hálózatokból ömlő digitális zajt. Valamint gép-emberi interakciókon keresztül segítené a felhasználókat a természetes környezetünk mélyebb megismerésére. A kutatásuk a DataGardening néven fut, és ezen a Medium-oldalon érhető el.
Van például egy ilyen kis projektünk, [..] hogy élő növényeknek a száraiba és a szirmaiba bejuttattunk fényérzékeny festékeket, és hogy ha különböző fényekkel megvilágítjuk ezeket a növényeket, akkor elszíneződnek, és ezáltal a szirmokra lehet ábrákat kirajzoltatni, [..] ha valami történik a digitális térben, akkor azt mondjuk egy növény szirmain lehet bemutatni, és akkor nem kell megnyitnod a digitális eszközeidet.
– mondta Nagy Ágoston, a Datagardening projekt kutatásvezetője.
Az ilyen ötletekből termékek is születhetnek a jövőben, de a kutatók nem ezt tartják a legfontosabb feladatuknak.
Igazából a lehetőségeket kell feltérképezni, és ez egy új szemlélet, valahogy közelebb hozni az emberekhez. Ugye hogyha van egy olyan művészeti vagy design installáció, ahol növények mondjuk hangra változtatnak színt, az sokkal befogadhatóbb élmény egy átlagembernek, mint hogyha próbálnánk neki elmagyarázni a saját idő és a Facebook zaja közti komplex összefüggést.
– mondta Hajdu Gáspár, a MOME Innovációs Központ kutatója.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Fontos