Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban fordult elő, hogy a fővárosban teljesen váratlan időpontokban nem sikerült taxit szereznie annak, aki ezt a módját választotta volna az utazásnak. A csúcsidőszakokban erre a járvány előtt is volt példa, de a G7-nek nyilatkozó taxisok szerint most nem egy-egy frekventált időszakra korlátozódik a hiány.
A pandémia kitörése óta több ezer ember hagyta ott a szakmát, és mivel a bizonytalanság miatt sokan nem akarnak visszatérni, jóval kevesebb a taxis, mint korábban. Ráadásul a taxizás költségei is emelkednek, ami szintén növeli a bizonytalanságot. Eközben azonban a kereslet a korlátozások eltörlése óta szépen kapaszkodott vissza, így egyre gyakrabban szembesülnek taxishiánnyal a potenciális utasok. Ez a helyzet azt is elég jól leírja kicsiben, hogy mi történik nagyban, a világgazdaságban.
Tavaly tavasszal volt olyan nap, hogy nyolc óra alatt két utast vettem fel. Mikor ez másodszor is előfordult, akkor hazamentem, és onnantól kezdve három és fél hónapig otthon ültem.
Így írta le röviden egy taxis, hogyan robbant be bő másfél éve a piacra a járvány. A Covid miatt a szektor egyik pillanatról a másikra teljesen összeomlott, a taxisok zöme egyáltalán nem tudott dolgozni. Az év második felében már jobb volt a helyzet, de csak az év elejéhez képest:
a normál esetben csúcsszezonnak számító ünnepi időszakban a leggyengébb januárok forgalmát sírtuk vissza
– fogalmazott egy másik sofőr. Volt, aki azt mesélte, hogy több millió forintnyi tartalékát élte fel tavaly. Nagyon sok taxisnak azonban nem volt mit felélnie, így tömegével hagyták el a szakmát 2020-ban. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke a G7 kérdésére azt mondta: volt olyan időszak, amikor a szolgáltatók kétharmada szüneteltette a tevékenységét vagy keresett más megélhetést. Utóbbiak jelentős része pedig már nem is tért vissza.
Metál szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a járvány előtti szinthez képest közel egyharmadával csökkent a létszám, és ezt az arányt említette a lapunk által megkérdezett nagyjából egy tucat taxis többsége is. Reif Zoltán a Taxi 4 Kft. értékesítési vezetője azonban ennél is rosszabb képest festett. Tapasztalatai alapján a sofőrök fele tűnt el, ráadásul rengeteg az úgynevezett alvó autó is, amelyre ugyan van érvényes engedély, mégsem taxiznak vele.
Egyértelműen az látszik, hogy aki máshol helyezkedett el, annak eszébe sincs feladni az új munkahelyét. Különösen, hogy ott sok esetben jobbak a körülmények, és a kereseti lehetőségek is. A megkérdezett taxisok közül mindenki kiemelte, hogy ha valaki olyan munkát talált, amelynél nem kell hétvégén dolgozni, az nem fog visszatérni a volán mögé. Ráadásul sokan mentek az építőiparba, ahol most elég jó pénzeket tudnak összeszedni. Ám egy biztos munkahelyet jelenleg még akkor sem adnak fel a korábbi taxisok, ha a vezetéssel többet tudnának keresni. Utóbbi ugyanis továbbra is bizonytalan, a felfutó negyedik hullámban bármikor jöhet egy olyan intézkedés, amely ismét lenullázza a bevételüket.
Pedig az elmúlt hónapokban nem ment rosszul a taxisoknak. A kereslet itt is elég gyorsan kapaszkodott vissza, és bár a járvány előtti szintet nem érte el, de különösen a taxisok számához képest kifejezetten magas volt. Egyre gyakrabban fordult elő, hogy egyszerűen nem lehetett taxit kapni a városban. Egyes időszakokban diszpécserközpontokat sem volt könnyű elérni, de még ha ez sikerült, akkor is előfordult, hogy nem tudtak az utasnak belátható időn belül kocsit biztosítani.
Többször előfordult, hogy a diszpécser csak mondta, mondta az újabb és újabb címeket, de egy csomót senki nem vállalat el
– írta le a helyzetet lapunknak egy taxis. Arról eltért a szakmabeliek véleménye, hogy beszélhetünk-e általános taxishiányról a fővárosban. Metál Zoltán szerint nincs ilyen, csak időszakos elérési problémák vannak, Reif Zoltán viszont azt mondta, az ágazat legnagyobb problémája jelenleg, hogy nincs elég sofőr. A taxisok többségének inkább ez utóbbihoz állt közelebb a véleménye.
Az azonban egyértelmű, hogy zavarok vannak a rendszerben, azaz legalább időszakos hiány biztosan előfordul. Ezt pedig csak fokozzák a kedvezőtlen külső körülmények. Tulajdonképpen nem volt olyan taxis, aki ne panaszkodott volna a közlekedési nehézségekre.
A budapesti lezárások miatt egy átlagos út, illetve már az utashoz kiérni is sokkal tovább tart most, mint a járvány előtt.
Ez pedig logikusan csökkenti az éppen szabad taxik számát, így tovább fokozza a hiányt.
Emellett rengeteg munkavégzéshez szükséges eszközre is többet kell várniuk a taxisoknak, mint azt megszokták. Egy zárt taxis Facebook-csoportban néhány hete például azt írta egy, az autók számára előírt kötelező fóliázást végző vállalkozó, hogy csak előjegyzésben tud vállalni munkát, így aki még az idén fóliáztatni akar, most foglaljon időpontot. De sokszor van hiány alkatrészekből, és a szervizekbe sem könnyű bejutni. Így
ha valakinek meghibásodik a kocsija, vagy karambolozik, akkor akár hetekre is elveszítheti a munkaeszközét.
Ezek mind tovább szűkítik a kínálatot. Rövidtávon pedig biztosan nem fog rendeződni a helyzet. Reif Zoltán azt mondta, a képzés kezd felpörögni, aminek eredményeként idővel nőhet a belépők száma, de ennek azért hosszabb átfutási ideje van.
Nem javít a helyzeten az sem, hogy ugyan az utasforgalommal most nincs nagy gondja a taxisoknak, a költségeik azonban rengeteget emelkedtek. A rekordszinten lévő üzemanyagárak tízezres nagyságrendű többletkiadást jelentenek. Egy hibridautót vezető taxis azt mondta, neki havonta 30 ezer forinttal kerül többe az üzemanyag, egy dízeles kocsinál azonban ennek a duplája is lehet a növekedés.
A megkérdezett taxisok szerint azonban önmagában ez még nem lenne akkora nagy probléma, a gond az, hogy minden más is hatalmasat drágult számukra. Megugrottak a biztosítási díjak, illetve az alkatrész-, és az autóárak is jelentősen nőttek.
Három hónapja kinéztem egy autót, most egymillió forinttal kerül többe, mint akkor
– mondta egy sofőr.
A megugró költségek miatt általános igény lenne az árak növelésére, amit ilyen túlkeresletes környezetben valószínűleg el is viselne a piac. Ám a szektorban hatósági ár van, így a cégek, és a taxisok maguktól nem emelhetnek. Mindenesetre a szövetség a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve annak fuvarszervező partnereivel közösen levélben kérte a fővárosi taxitarifák emelését Karácsony Gergelytől. Ha ezt a főpolgármester elfogadja, elég jelentős drágulás jöhet, sajtóhírek szerint akár 30 százalékkal is magasabbak lehetnek az árak. Metál Zoltán a G7-nek azt mondta: a szakmai egyeztetésekre a napokban kerül sor.
A budapesti taxispiac Covid melletti anomáliái elég jól megmutatják, hogy mi a gond úgy általában a világgazdaságban, illetve a különböző szektorok többségében. A járvány kitörését követően nemcsak a taxizás, hanem rengeteg termék és más szolgáltatás iránt is bezuhant a kereslet. Így a cégek mindenhol visszafogták a kapacitásokat, gyárak álltak le, embereket küldtek el, a szolgáltatóegységek jelentős része pedig kényszerűségből bezárt.
A kereslet azonban az első sokk után sokkal gyorsabban talált magára, mint ahogyan arra számítani lehetett. Ehhez pedig a különböző iparágak már nem tudtak gyorsan alkalmazkodni.
Ahogy Budapesten hirtelen kevés lett a taxis a felfutó igényekhez képest, úgy lett kicsi a rendelkezésre álló kapacitás és munkaerő a gyárakban, vagy éppen az éttermekben, szállodákban.
Ezek visszaépítése, akárcsak a taxis szektorban, máshol sem ment gyorsan. A termelésben az üzemek (például egy acélkohó, vagy egy vegyipari alapanyagokat gyártó egység) újraindítása heteket-hónapokat vehet igénybe, új gyárak építése pedig évekig is eltarthat. Ráadásul, ha nincs elég alkalmazott, akkor sokat nem ér a bővítés. A szolgáltatások újraindulása gyorsabban mehet, de a munkaerőhiány ott is ugyanúgy komoly nehézségeket okoz*Még ha itt nem is feltétlenül hiányban jelentkezik ez, hanem sokkal inkább minőségi problémákban..
Mindezek eredményeként nagyon hamar sok területen masszív túlkereslet alakul ki. Egy ilyen helyzetben pedig minden fennakadás (még az apróbbak is) csak fokozzák a hiányjelenséget. Akárcsak a taxisok esetében a budapesti lezárások miatti lassú közlekedés, vagy az elhúzódó szervizelés. Márpedig szinte mindenhol történtek ilyen vis majorok. A leginkább emlékezetes talán az Ever Given konténerszállító hajó beragadása a Szuezi-csatornába, de több, amúgy is kapacitáshiányos iparágban voltak kényszerű gyárleállások, balesetek, ellátási problémák.
Az év folyamán végig azt láttuk, hogy a fenti folyamatok miatt különböző termékekből alakul ki hiány. Ha csak Magyarországot nézzük, akkor tavasszal nem volt fa, és több műanyagipari termék ellátása is akadozott. Kicsit később kiderült, hogy hónapokat kell várni az épületek szigeteléséhez használt kőzetgyapotra. Ősz elején egyes papírtermékeket nem lehetett beszerezni, a modern dízelmotorok működéséhez nélkülözhetetlen adalék, az AdBlue pedig október végén lett egyik pillanatról a másikra hiánycikk*Bár az egyes termékek esetében a háttérben lejátszódó folyamatok kissé mindig eltértek, de végső soron mindegyik a kereslet-kínálati viszonyok durva felborulására vezethető vissza vagy magának a terméknek a piacán vagy egy olyan alapanyagén, amely nélkülözhetetlen a termékhez.. Sőt, kicsit komplexebben, de ugyanezek a folyamatok vezettek az elmúlt hetek energiaválságához is.
A túlkereslet pedig első lépésben a nyersanyagok árát kezdte el meredeken felhajtani. Nem egy esetben akár 100 százalékos drágulással szembesültek a különböző cégek, ami a feldolgozott termékeket gyártó vállalatok, és a szolgáltatók számára is komoly költségnövekedést jelentett. A taxisoknál ez jelent meg az üzemanyag, alkatrész és autóárak megugrásában.
Sok területen olyan mértékű volt ez a növekedés, amit már nem lehetett kigazdálkodni. Mivel azonban a kereslet számos termék és szolgáltatás iránt folyamatosan elég magas, a korábbi években tapasztaltnál sokkal
könnyebben lehetett ezeket a többletköltségeket áthárítani a vevőkre.
A taxispiacon a hatósági ár miatt ez nem megy automatikusan, sok iparágban azonban igen. Emiatt rendkívül magas már most az infláció.
Ám szinte biztosan lesz a jelenleginél magasabb is. Az áremelkedés ugyanis fokozatosan fut végig az ellátási láncon, és egyes területeken még nem érte el a végső fogyasztókat, a lakosságot. Az ipart azonban már igen, és ebből a szempontból sok jót nem vetít előre, hogy a belföldi ipari árak 20 százalékos emelkedésénél magasabbat az elmúlt húsz évben nem mért a statisztikai hivatal Magyarországon.
Ráadásul a szolgáltatásoknál is gyorsulhat az infláció, és a taxisok által emlegetett 30 százalékos emelés sem egyedi ebben a szektorban. Gendúr András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke a G7-nek néhány hete azt mondta, hogy az éttermekben akár 30-40 százalékos drágulás is lehet. Az átfutás azonban itt is lassabb, és bár a statisztikai hivatal is fokozatosan gyorsuló áremelkedést mutat a vendéglátásban, ettől a szinttől még nagyon messze vagyunk.
Nyilván az elszálló áraknak megálljt parancsolhatna, ha hirtelen elkezdene csökkenni a kereslet, és a magasabb árak miatt a lakosság kevesebbet vásárolna. Egyelőre azonban ez nincs így, és a teljes világgazdaságra jellemző pénzbőség miatt nem is valószínű, hogy ebben gyors változás lesz. A jegybankok ténykedése következtében a járvány előtt is ez volt a helyzet, a lezárások pedig sok esetben még növelték is a lakosság megtakarításait. Bár a munkahelyek elvesztése csökkentette az elkölthető jövedelmet, ennél nagyobb hatása volt annak, hogy a pandémia elején hónapokig sokkal kevesebbet költöttek az emberek mindenre. Az így felhalmozott pénz pedig egyszerre borult a gazdaságra, amikor már el lehetett költeni.
Vállalat
Fontos