Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke cikkünk megjelenésének napján, azaz szeptember 15-én 9 órakor elkezdi évértékelő beszédét (State of the European Union) az Európai Parlamentben. Ez az esemény már tíz éve hagyomány, és általában nem sok vizet zavar. Különösen Magyarországon nem, ahol sokakat nem hoz lázba egy politikai általánosságokat tartalmazó uniós beszéd. Idén azonban meglehet, hogy mégis érdemes lesz odafigyelni arra, amit az elnök mond, mert számunkra jelképesen fontos lehet.

(Frissítés: cikkünk címét a beszéd után változtattuk feltételesről kijelentő módra, a várakozások ugyanis valósággá váltak. Az elnöki beszéd számunkra fontos mondatait a cikk végén idézzük.) 

A bizottság és a parlament erősen leegyszerűsítve ahhoz hasonló viszonyban van, mint egy ország kormánya és országgyűlése, vagyis a bizottsági elnök beszéde olyan, mintha egy kormányfő értékelné az évet az országgyűlési képviselők előtt. Az európai dimenzióban azonban ez mégis egészen más, magyar szemmel nézve például azért, mert a politikai paletta sokkal szélesebb, és a nehezen áttekinthető uniós szabályok szerint a két testületnek bizonyos szinten muszáj együttműködni (ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen, a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanáccsal is), sőt gyakran kompromisszumra jutni, hogy az unió működőképes maradjon.

Visszatérve von der Leyen idei beszédére, az előzetes várakozások szerint az elnök ebben a logikai sorrendben fogja felépíteni a mondandóját:

• Bemutatja, hogy a Európai Bizottság hatékonyan lépett fel a járványkezelésben, egyrészt a vakcinálásban, másrészt a gazdasági válaszban.
• A jövőre nézve elmondja, hogyan képzeli el a gazdaság helyreállítását és hogyan biztosítja, hogy a tagállamokban a jogállamisági kritériumok teljesüljenek.

Ha így lesz, akkor von der Leyen ezzel a hangsúlyozással nem is nagyon virágnyelven meg fogja üzenni, hogy vége a finomkodásnak, Lengyelországban és Magyarországon vissza kell állítani a jogállamiság kereteit, máskülönben lemondhatnak az uniós forrásokról. Az elnök azért tudja előtérbe helyezni ezt a kérdést, mert a tagállamok többsége egyértelműen ezt várja el tőle, és teljes mértékben támogatja is a sokkal erőteljesebb fellépést.

Ismert, hogy a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (alapból) Magyarország 7,2 milliárd eurót tud majd lehívni, de programját az unió még nem fogadta el, elsősorban azért, mert nem látja, hogy a jogállamiság kereteit Magyarország vissza fogja állítani az európai értékek szerint normális szintre. Lengyelország hasonló cipőben jár.

Johan van Overtveldt, a parlament költségvetési bizottságának belga elnöke egy keddi előzetes sajtóbeszélgetésen azt mondta, a helyreállítási alap működése nagyon felpörgött, örül neki, hogy egyre gyorsabban mennek a dolgok, mert az európai országok ellenállóképességét – akár a járvány negyedik hullámára való felkészülés jegyében – növelni kell. A helyreállítási alapból már 50 milliárd eurót folyósítottak is, olyan országoknak, amelyeknek van jóváhagyott tervük.

Az Európai Bizottságtól azonban folyamatosan azt várjuk, hogy mutassa be, hogyan fogja ellenőrizni ezeknek a pénzeknek a felhasználását, nehogy olyan esetek történjenek, amelyekre már volt példa

– mondta Overtveldt.

Von der Leyen magabiztosságát egyébként alaposan megdobhatta, hogy egyre szélesebb körben valószínűsítik Lengyelország irányváltását, visszakozását. Úgy tűnik, hogy a helyreállítási alapból 23,9 milliárd euróra jogosult lengyelek belátták, elérkezett az idő, amikor az uniós fal felé száguldva el kell rántani a kormányt, hogy a csattanást megelőzzék. Magyarország azonban továbbra is száguld a fal felé.

Részben a lehetséges lengyel fordulat, az Európai Bizottság bekeményítése, illetve az, hogy a mögötte álló politikai akarat egységesnek tűnik, lehet az oka annak, hogy a Fidesz a kötcsei Polgári Pikniken már kommunikációs szintű uniópárti fordulatra kényszerült. Úgy tűnik azonban, hogy ez most messze nem lesz elég.

A következő hónapok fogják eldönteni, mennyit nyom ténylegesen a latban, hogy a bizottságnak a 2021-27-es hosszú távú pénzügyi keretében – azaz lényegében a költségvetésében – már van olyan mozgástere, amellyel a jogállamisági normák betartását komoly pénzügyi eszközökhöz kötheti. (Az más kérdés, hogy ennek keretei még egyáltalán nem egyértelműek, és miután a keretrendszert a magyar és a lengyel kormány megtámadta az Európai Bíróságnál, a tényleges alkalmazás valószínűleg csak az ítélet után kezdődik majd el.)

Amellett, hogy von der Leyen a politikusok támogatását is érezheti, az évértékelő beszéd előtti napokban megjelentetett felmérés szerint az európai polgárok 81 százaléka is támogatja abban, hogy ne adjon közösségi forrást olyan országoknak, amelyek nem tartják be a közös demokratikus alapelveket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz európaiak 81 százaléka a jogállamisági feltételekhez kötné az uniós kifizetéseketMagyarországon is támogatják az uniós alapelvek érvényesítését, miközben a kormány iránti bizalom rendkívül alacsony.

Frissítés a beszéd után: Bár az elnök konkrétan nem nevezte meg Lengyelországot és Magyarországot, feltétlenül jelzésértékű, hogy a jogállamisági követelményt a beszéd egyik kiemelt pontjává tette, olyan más témák mellett, mint a járványkezelés, a klímaváltozás vagy Afganisztán.

Von der Leyen a jogállamiságra térve azt mondta, a problémák kezelésében mindig a párbeszéd az első, de ha az nem vezet sehova, akkor cselekedni kell. Az egyenlő bánásmód mindenkit megillet, a kisebbségeket is, ez Európa és a demokrácia lelke, amit meg kell védeni. Majd rögtön rátért a költségvetésre, amelynek felhasználását Európa jövőjével azonosította, és kijelentette, hogy minden egyes eurócentet meg kell védeni attól, hogy korrupt módon, vagy a jogállamiságot be nem tartva költsék el. A korrupció aláássa a demokráciát és a jövőt – mondta.

Meg akarjuk védeni a szabadságot, hogy mindenki az legyen, aki lenni akar, azt szeressen, akit akar, és a szabadság azt is jelenti, hogy senkinek se kelljen félnie

– mondta. (Az Európai Parlament épp tegnap fogadott el egy határozatot arról, hogy minden uniós tagállamnak el kell ismernie az azonos neműek házasságát. Magyarországon azonos neműek nem házasodhatnak össze, csak bejegyzett élettársi kapcsolatra van lehetőségük.)

A sajtószabadság bizonyos országokban egyre romló állapota miatt médiavédelmi uniós jogszabály megalkotását helyezte kilátásba az Európai Bizottság elnöke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Európai Unió évértékelő jogállamiság támogatás Ursula von der Leyen Olvasson tovább a kategóriában