Egy alaszkai helikopterbalesetben – valószínűleg még szombaton – meghalt Petr Kellner, Csehország és a kelet-európai régió egyik leggazdagabb, az orosz milliárdosokat nem számolva alighanem a leggazdagabb üzletembere. Az 56 évesen elhunyt Kellner vagyonát az amerikai Forbes magazin jelenleg 17,5 milliárd dollárra (mai árfolyamon 5400 milliárd forintra) becsüli, amely több mint 13-szorosa a Forbes által leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinc vagyonának.
Petr Kellner befektetési cége, a PPF volt az, amely 2018 márciusában megvette a Telenor kelet-európai érdekeltségeit, köztük a magyar leányvállalatot is, amelybe később az állami tulajdonú Antenna Hungária bevásárolta magát, emellett egy kisebb magyar cégben, a Barionban is közvetett részesedése van.
A végzetes alaszkai sítúrán résztvevő cseh milliárdos egész pályafutása alatt meglehetősen távol tartotta magát a nyilvánosságtól, ebből a szempontból majdnem teljesen rejtőzködő életmódot folytatott, így a médiában csak néhány régebbi – általa jóváhagyott – fotó kering róla.
Csaknem legendás az az 1989-ből származó 20 másodperces filmrészlet, amelyben statisztaként szerepel: egy házibuliba érkező lányt enged be az ajtón, majd bemutatja őt egy másik férfinak – az akkor 25 éves Petr Kellner a Prága melletti Barrandov filmstúdió asszisztensekét keveredett a villámlásnyi epizódszerepbe.
Kellner 1987-ben végzett közgazdászként, és a rövid filmstúdiós kezdet után az első igazi munkahelye az Impromat nevű cég volt, amely fénymásológépeket importált az akkor megnyíló Csehszlovákiába. Lényegében az Impromatnál állt össze az a baráti-vállalkozói hármas (Kellner mellett Milan Vinkler és Milan Maderyc), amely 1991-ben meglátta a nagy üzleti lehetőséget az akkor induló kuponos privatizációban.
Csehországban a rendszerváltás utáni privatizáció leegyszerűsítve úgy zajlott, hogy az állampolgárok kuponokat kaptak, amelyeket az állami vállalatok részvényeire válthattak be, és ezt vagy az árveréseken közvetlenül licitálva tették, vagy befektetési alapokba összeállva. A PPF egy volt az ilyen alapok közül (a První Privatizační Fond magyarul az Első Privatizációs Alap rövidítése).
A privatizációnak azok az alapok voltak a legnagyobb nyertesei, amelyek hatékonyan tudták összegyűjteni az állampolgárok kuponjait, ehhez a sziszifuszi munkához azonban jelentősebb kezdőtőkét kellett megmozgatni. Kellneréknek ez nem volt, és indulásuk máig homályos pontja, hogy a PPF lelkes alapító hármasa hogyan vette rá a Sklo Union nevű teplicei üveggyárat, hogy az 20 millió koronával beszálljon az akkor még egyáltalán nem egyértelműen sikeres üzletbe. Mindenesetre ezt a pénzt jól felhasználva a PPF a kuponos privatizáció egyik főszereplője lett – két körben megszerezte az összes kupon 2 százalékát. Kellnerék ekkor 3 százalékos fix hozamot vállalva vették át az emberek kuponjait, és számításuk bejött: ennél ugyanis jóval nagyobb reálhozamot tudtak elérni a befektetéseikkel, a különbözet pedig az ő hasznuk lett.
Az indulás további furcsasága, hogy a Sklo Uniont Kellneréknek elég hamar sikerült kivásárolni (visszavásárolni) a PPF-ből, sokan úgy vélik, hogy a kezdőtőkét biztosító üveggyár üzletileg érthetetlenül hamar megvált az aranytojást tojó tyúkjától, amely ezek után már csak Kellneréknek fialt.
Sőt, hamarosan már csak Kellnernek, mert Vinkler (akit egyébként 1994-ben okirat-hamisításért két év börtönre ítéltek) és Maderyc is egész gyorsan kiszállt. Így lett 1996 Kellner önálló nagy kiugrásának az éve: ekkor gyakorlatilag bekebelezte a Ceská pojistovna biztosítót. A PPF már korábban bevásárolta magát a kuponokkal a pénzügyi szolgáltatóba, amikor annak 15 százalékát az állam privatizálta, ám 1996-ra a társaság a csőd szélére került. Mivel a bedőlése a teljes cseh bankszektort veszélybe sodorhatta volna, a prágai kormány is beszállt az egyeztetésekbe, és ezek során Kellner kezébe adta az irányítást. Kellner kihúzta a céget a csődből, és először egy másik tulajdonos alapot, majd az államot is teljes egészében kivásárolta belőle. A Ceská pojistovnából idővel igazi aranybányát csinált, és innentől kezdve terjeszkedése szédületes tempót vett.
Először befektetési alapként, egy idő után pedig Kellner vagyonkezelő holdingjaként működött a PPF, amely sorra adta-vette a vállalatokat. Volt kereskedelmi tévéjük, amit az amerikaiak vettek meg, részesedésük a vezető cseh gyógyszergyártóban, amire ajánlatot is tettek, de végül a Sanofi vásárolta ki őket. Vettek, aztán eladtak orosz elektronikai kiskerláncot, de volt bányacégük és lottótársaságuk is, hogy csak néhány példát említsünk.
A fő csapásirány sokáig a pénzügyi szektor maradt, ennek nagy dobása a kilencvenes évek végén létrehozott Home Credit üzletág lett, amely a személyi kölcsönökkel tarolt, ezúttal már Csehországon kívül is.
A távközlés felé csak néhány éve nyitott Kellner birodalma: eladták a biztosítót, és a bevételből megvették az O2 mobilszolgáltató cseh és szlovák részét, majd 2018-ban a Telenor balkáni és régiós érdekeltségeit is.
Ahogy legutóbb is írtuk róla, bár Kellner már rég megtehette volna, hogy teljesen visszavonul az üzlettől, cégbirodalmának fontosabb döntéseiben élete végéig részt vett, és a partnerekkel is szeretett személyesen találkozni.
Nemrég Bíró Tamás, a Barion Payment Zrt. alapító-tulajdonosa is azt mesélte, hogy amikor a PPF-fel tárgyaltak, az egyeztetések végén Prágában Kellner is beugrott hozzájuk kezet rázni. Amint az a Telenor vezérigazgatójának Instagramjára feltöltött képből is kiderült, a magyar Telenornál is járt az átvétel kapcsán.
Kellner mindig nagyon szigorúan távol tartotta a magánéletét a nyilvánosságtól, feleségéről, az 52 éves Renata Kellnerről a nevén kívül szinte semmit sem lehet tudni, négy gyermekének ifjúkori inkognitóját pedig eleve biztosította, hogy ők a család által alapított magániskolába jártak.
Petr Kellner a nyilvánosságban legutóbb valószínűleg tavaly októberben tűnt fel, hogy maszkviselésre buzdítsa honfitársait.
Tak na dovysvětlenou, těm co tak žasnou že PK fakt žije: fotka vznikla na podporu nošení roušek. A je to naše teprve druhé selfie, takže moje autorská práva prosim zachovat. https://t.co/quvDgeom2s
— Vladimír Mlynář (@mlyvla) October 14, 2020
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
