Egy alaszkai helikopterbalesetben – valószínűleg még szombaton – meghalt Petr Kellner, Csehország és a kelet-európai régió egyik leggazdagabb, az orosz milliárdosokat nem számolva alighanem a leggazdagabb üzletembere. Az 56 évesen elhunyt Kellner vagyonát az amerikai Forbes magazin jelenleg 17,5 milliárd dollárra (mai árfolyamon 5400 milliárd forintra) becsüli, amely több mint 13-szorosa a Forbes által leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinc vagyonának.
Petr Kellner befektetési cége, a PPF volt az, amely 2018 márciusában megvette a Telenor kelet-európai érdekeltségeit, köztük a magyar leányvállalatot is, amelybe később az állami tulajdonú Antenna Hungária bevásárolta magát, emellett egy kisebb magyar cégben, a Barionban is közvetett részesedése van.
A végzetes alaszkai sítúrán résztvevő cseh milliárdos egész pályafutása alatt meglehetősen távol tartotta magát a nyilvánosságtól, ebből a szempontból majdnem teljesen rejtőzködő életmódot folytatott, így a médiában csak néhány régebbi – általa jóváhagyott – fotó kering róla.
Csaknem legendás az az 1989-ből származó 20 másodperces filmrészlet, amelyben statisztaként szerepel: egy házibuliba érkező lányt enged be az ajtón, majd bemutatja őt egy másik férfinak – az akkor 25 éves Petr Kellner a Prága melletti Barrandov filmstúdió asszisztensekét keveredett a villámlásnyi epizódszerepbe.
Kellner 1987-ben végzett közgazdászként, és a rövid filmstúdiós kezdet után az első igazi munkahelye az Impromat nevű cég volt, amely fénymásológépeket importált az akkor megnyíló Csehszlovákiába. Lényegében az Impromatnál állt össze az a baráti-vállalkozói hármas (Kellner mellett Milan Vinkler és Milan Maderyc), amely 1991-ben meglátta a nagy üzleti lehetőséget az akkor induló kuponos privatizációban.
Csehországban a rendszerváltás utáni privatizáció leegyszerűsítve úgy zajlott, hogy az állampolgárok kuponokat kaptak, amelyeket az állami vállalatok részvényeire válthattak be, és ezt vagy az árveréseken közvetlenül licitálva tették, vagy befektetési alapokba összeállva. A PPF egy volt az ilyen alapok közül (a První Privatizační Fond magyarul az Első Privatizációs Alap rövidítése).
A privatizációnak azok az alapok voltak a legnagyobb nyertesei, amelyek hatékonyan tudták összegyűjteni az állampolgárok kuponjait, ehhez a sziszifuszi munkához azonban jelentősebb kezdőtőkét kellett megmozgatni. Kellneréknek ez nem volt, és indulásuk máig homályos pontja, hogy a PPF lelkes alapító hármasa hogyan vette rá a Sklo Union nevű teplicei üveggyárat, hogy az 20 millió koronával beszálljon az akkor még egyáltalán nem egyértelműen sikeres üzletbe. Mindenesetre ezt a pénzt jól felhasználva a PPF a kuponos privatizáció egyik főszereplője lett – két körben megszerezte az összes kupon 2 százalékát. Kellnerék ekkor 3 százalékos fix hozamot vállalva vették át az emberek kuponjait, és számításuk bejött: ennél ugyanis jóval nagyobb reálhozamot tudtak elérni a befektetéseikkel, a különbözet pedig az ő hasznuk lett.
Az indulás további furcsasága, hogy a Sklo Uniont Kellneréknek elég hamar sikerült kivásárolni (visszavásárolni) a PPF-ből, sokan úgy vélik, hogy a kezdőtőkét biztosító üveggyár üzletileg érthetetlenül hamar megvált az aranytojást tojó tyúkjától, amely ezek után már csak Kellneréknek fialt.
Sőt, hamarosan már csak Kellnernek, mert Vinkler (akit egyébként 1994-ben okirat-hamisításért két év börtönre ítéltek) és Maderyc is egész gyorsan kiszállt. Így lett 1996 Kellner önálló nagy kiugrásának az éve: ekkor gyakorlatilag bekebelezte a Ceská pojistovna biztosítót. A PPF már korábban bevásárolta magát a kuponokkal a pénzügyi szolgáltatóba, amikor annak 15 százalékát az állam privatizálta, ám 1996-ra a társaság a csőd szélére került. Mivel a bedőlése a teljes cseh bankszektort veszélybe sodorhatta volna, a prágai kormány is beszállt az egyeztetésekbe, és ezek során Kellner kezébe adta az irányítást. Kellner kihúzta a céget a csődből, és először egy másik tulajdonos alapot, majd az államot is teljes egészében kivásárolta belőle. A Ceská pojistovnából idővel igazi aranybányát csinált, és innentől kezdve terjeszkedése szédületes tempót vett.
Először befektetési alapként, egy idő után pedig Kellner vagyonkezelő holdingjaként működött a PPF, amely sorra adta-vette a vállalatokat. Volt kereskedelmi tévéjük, amit az amerikaiak vettek meg, részesedésük a vezető cseh gyógyszergyártóban, amire ajánlatot is tettek, de végül a Sanofi vásárolta ki őket. Vettek, aztán eladtak orosz elektronikai kiskerláncot, de volt bányacégük és lottótársaságuk is, hogy csak néhány példát említsünk.
A fő csapásirány sokáig a pénzügyi szektor maradt, ennek nagy dobása a kilencvenes évek végén létrehozott Home Credit üzletág lett, amely a személyi kölcsönökkel tarolt, ezúttal már Csehországon kívül is.
A távközlés felé csak néhány éve nyitott Kellner birodalma: eladták a biztosítót, és a bevételből megvették az O2 mobilszolgáltató cseh és szlovák részét, majd 2018-ban a Telenor balkáni és régiós érdekeltségeit is.
Ahogy legutóbb is írtuk róla, bár Kellner már rég megtehette volna, hogy teljesen visszavonul az üzlettől, cégbirodalmának fontosabb döntéseiben élete végéig részt vett, és a partnerekkel is szeretett személyesen találkozni.
Nemrég Bíró Tamás, a Barion Payment Zrt. alapító-tulajdonosa is azt mesélte, hogy amikor a PPF-fel tárgyaltak, az egyeztetések végén Prágában Kellner is beugrott hozzájuk kezet rázni. Amint az a Telenor vezérigazgatójának Instagramjára feltöltött képből is kiderült, a magyar Telenornál is járt az átvétel kapcsán.
Kellner mindig nagyon szigorúan távol tartotta a magánéletét a nyilvánosságtól, feleségéről, az 52 éves Renata Kellnerről a nevén kívül szinte semmit sem lehet tudni, négy gyermekének ifjúkori inkognitóját pedig eleve biztosította, hogy ők a család által alapított magániskolába jártak.
Petr Kellner a nyilvánosságban legutóbb valószínűleg tavaly októberben tűnt fel, hogy maszkviselésre buzdítsa honfitársait.
Tak na dovysvětlenou, těm co tak žasnou že PK fakt žije: fotka vznikla na podporu nošení roušek. A je to naše teprve druhé selfie, takže moje autorská práva prosim zachovat. https://t.co/quvDgeom2s
— Vladimír Mlynář (@mlyvla) October 14, 2020
Világ
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
