A négy évvel ezelőtt elhunyt Torgyán József talán egyetlen megnyilvánulása sem maradt annyira emlékezetes, mint amikor 2001-ben az első Orbán-kormány földművelésügyi minisztereként arról beszélt, hogy magyar cseresznyét lehetne Chilébe exportálni. Az ötlet egy némileg komplexebb csomagnak lett volna a része, amelyben – az ellentétes évszakokat kihasználva – téli magyar cseresznyeimport, valamint magyar cseresznyefa fajták ottani meghonosítása is szerepelt.
Az ötletet akkor és azóta is sokszor kinevették, és ami a magyar export részét illeti, nem is lehet arról tudni, hogy lett volna belőle valami. Ráadásul az utóbbi években a teljes magyar cseresznyeexport összezuhant, a KSH adatsora szerint míg 2015-ben félmilliárd forint értékben adtunk el a gyümölcsből külföldre, tavalyelőtt (akkori a legfrissebb adat) már csak 112 millió forint volt az export értéke. Mennyiségben 1063-ról 203 tonnára csökkent a kivitel.
Chilei cseresznyét viszont tényleg lehet időnként idehaza kapni, 2001 óta több évben is születtek arról magyar cikkek, hogy milyen drágán (kilónként 5-12 ezer forintért) lehet vásárolni belőle. De attól nem kell félni, hogy ez borítaná meg a magyar külkereskedelem egyenlegét. A cseresznye importja 2015 és 2019 között átlagosan évente 84 tonna volt, értékben pedig 51 millió forintot tett ki.
Bár nem a mi irányunkba, de az előző évtizedben Chile tényleg nagyhatalom lett a cseresznye exportjában, 2019-ben 1,6 milliárd dollár értékben szállította a gyümölcsöt külföldre. Ha a mostani árfolyamon hasonlítjuk össze, akkor az látszik, hogy tavalyelőtt
a chilei cseresznyeexport értéke több mint 4200-szor múlja felül a magyart.
A nagy felfutás egyik hajtóereje, hogy a chilei cseresznyeszezon egybeesik a kínai holdújévvel, és mivel Kínában a szerencsét a piros színnel társítják, ezért nagy mennyiségben veszik a gyümölcsöt ahhoz hasonló áron, amennyiért idehaza is elérhető télen.
A kínai piaci függés azonban most éppen megbosszulja magát, miután ugyanis több chilei és más dél-amerikai élelmiszer-szállítmány csomagolásán is koronavírust azonosítottak a kínai hatóságok, az ottani fogyasztók kerülni kezdték a chilei cseresznyét. (Továbbá például a szintén chilei lazacot és az ecuadori rákot is.)
Ez olyan erejű csapást mért a keresletre, hogy az előző év hasonló időszakához képest a chilei cseresznye nagykereskedelmi kínai beszerzése 96 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi értékesítés pedig egyetlen hét alatt – a Bloomberg múlt heti cikke szerint – 63 százalékkal néhány nagy elérésű, az import élelmiszerek veszélyeire figyelmeztető közösségi médiaposzt hatására.
A chilei ágazati szövetség már eddig is futtatott promóciós kampányt az országban, és azt tervezik, hogy ezt még nagyobb fokozatra kapcsolják a félelmek eloszlatása érdekében. A cél minden bizonnyal az, hogy a február 11-én kezdődő egyhetes kínai ünnepsorozat idején be tudjanak pótolni valamennyit a veszteségekből.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
