Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 29. 15:47 Élet

A gazdagok is boldogabbak lesznek, ha nő a vagyonuk, csakhogy ez nem számít

A társadalomtudósokat és a pszichológusokat nagyon régóta foglalkoztatja, hogy milyen összefüggés van a jövedelem és az élettel való elégedettség között, vagy egyszerűbben fogalmazva, hogy a pénz boldogít-e.

A hetvenes években nagy vitát kavart egy amerikai közgazdász, Richard Easterlin tanulmánya, amely azt mutatta ki, hogy a magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országok lakossága nem volt boldogabb a szegényebb országokban élőknél. Easterlin tanulmányát módszertana miatt sokan kritizálták, de a témában azóta is sok kutatás készült.

Egy híres, 2010-ben publikált tanulmányban két Nobel-díjas tudós, egy pszichológus, Daniel Kahneman és egy közgazdász, Angus Deaton a Gallup közvélemény-kutatásait elemezve jutott arra a következtetésre, hogy amíg amerikaiak élettel való elégedettsége minden szinten nőtt a jövedelem növekedésével, az érzelmi jóllétük*Amit úgy mértek meg, hogy a résztvevőknek be kellett számolniuk arról, hogy a felmérés napjához képest az előző napon hogyan érezték magukat. egy háztartásra vetítve évi 75 ezer dolláros szint felett már nem nőtt tovább.

Egy 2015-ös kutatás megerősítette azt a következtetést, hogy egy bizonyos szint felett nem lesz az ember boldogabbak a pénztől, sőt Ed Diener és szerzőtársainak tanulmánya szerint bizonyos szint felett már az ellenkező hatást váltja ki a jövedelem növekedése.

Nagyjából abban az időszakban, amikor Kahneman és Deaton a kutatásukon dolgoztak, a Harvard Egyetem pszichológiából doktoráló hallgatója, a korábban szoftver termékmenedzserként is dolgozó Matthew Killingsworth egy iPhone-alkalmazást fejlesztett. Ez véletlenszerű időpontokban kérdéseket tett fel a felhasználójának a tevékenységével illetve az érzéseivel kapcsolatban, és egy skálán kellett megjelölni az éppen aktuális állapotnak megfelelő választ.

Az alkalmazás időnként azt is megkérdezte a felhasználótól, hogy általánosságban mennyire elégedett az életével. Killingsworth szerint ennek a módszertannak az az előnye, hogy amíg a korábbi kutatások a résztvevők élettel való elégedettségére általánosan voltak kíváncsiak, az alkalmazásos módszertan lehetővé teszi, hogy az általános, tehát átgondolt értékelésen alapuló, és a pillanatnyi benyomásokon alapuló elégedettséget egyaránt vizsgálni lehessen.

Killingsworth azóta a University of Pennsylvania kutatója lett, és az alkalmazást egy kutatásához is felhasználta. Ebben 33 ezer, 18 – 65 év közötti résztvevő 1,7 millió helyzetjelentéséből származó adatát elemezte. A kutatás alapján készült tanulmány fő következtetése pedig az, hogy

a jövedelem 75 ezer dolláros szint felett is növeli a jóllétet, és a pénz jóllétet növelő hatásának nincs felső határa.

A jövedelem növekedésével a kutatásban részt vevők gyakrabban számoltak be pozitív érzésekről, és ritkábban negatívakról.

A pszichológus részben azért is kezdett bele a kutatásba, mert kíváncsi volt arra, hogy más módszertannal is érvényesül-e a 75 ezer dollár felett megfigyelt, boldogságérzetet nem növelő hatás. Végül mind az általános, mind a pillanatnyi elégedettséget mutató adatok alapján az jött ki, hogy nincs ilyen hatás, tehát a boldogságérzet minden szinten nő, de fontos, hogy az is egyértelműen látszik, hogy az éves átlagjövedelem növekedésével az egységnyi pénz már egyre kevésbé boldogít.

Egy 150 ezer forintot kereső emberhez képest egy 300 ezret kereső jóval boldogabb, miközben egy 1 milliót és egy 1,2 milliót kereső között már sokkal kisebb a különbség.

 

Ahogy arra Kieran Healy, a Duke University szociológiaprofesszora a tanulmányra reagáló blogbejegyzésében felhívta a figyelmet, bár még a nagyon gazdagoknál is növekszik a jövedelemmel a boldogságérzet, de annyira lassan, hogy valójában nem túlzás azt mondani, hogy azon a szinten már elhanyagolható a növekedése*Ráadásul Healy-nél már csökkenés látszik a replikációs adatoknál.

Érzékelt jóllét (piros vonal) és élettel való elégedettség (kék vonal) különböző jövedelmi szinteken (x-tengely). Forrás: https://kieranhealy.org/blog/archives/2021/01/26/income-and-happiness/

Killingsworth szerint a magasabb jövedelműek azért boldogabbak, mert a pénz növeli azt az érzetet, hogy saját maguk irányítják az életüket.

Amikor több pénzünk van, azt is jobban megválaszthatjuk, hogy hogyan éljük az életünket. Ez megmutatkozik a járvány alatt is: azok az emberek, akik hónapról hónapra élnek, és elvesztették a munkájukat, el kell vállalják az első munkalehetőséget, ami szembe jön, függetlenül attól, hogy tetszik-e nekik az a munkahely. Akiknek van megtakarítása, várhat, amíg szembejön egy jobb lehetőség. A nagyobb és a kisebb léptékű döntéseknél ugyanúgy több lehetőséget és az autónómia érzetének magasabb szintjét eredményezi a jobb jövedelmi helyzet

– magyarázta Killingsworth a University of Pennsylvania újságjának (bár magában a tanulmányban emellett még más lehetséges okokat is említ az összefüggés magyarázatára).

A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy téves lenne az eredményei alapján azt a következtetést levonni, hogy az életben a siker kizárólag a pénztől függ. Az is kiderült ugyanis a felmérésből, hogy azok az emberek, akik pénzben mérték a sikert, kevésbé voltak boldogok, mint akik nem. Emellett pedig az is látszott, hogy akik többet keresnek, azok többet is dolgoztak, és emiatt folyamatosan időszűkében érezték magukat.

Killingsworth attól is óva intett, hogy a tanulmány alapján túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk a pénznek.

Igaz, hogy ez egy olyan tényező, amely másmilyen módon számíthat, mint ahogy eddig hittük. Ugyanakkor ez csak az egyik dolog, amire hatással lehetünk, és nem tartok túlságosan attól, hogy az emberek eddig alábecsülték volna a fontosságát

– mondta, és emellett azt is megjegyezte, hogy reméli, a kutatással sikerül előremozdítani a “párbeszédet, amiben az emberi boldogság egyenletét próbáljuk megalkotni”.

Jonas Kristoffer Lindeløv, a dániai Aalborg University adjunktusa a blogján a tanulmányt – és nem Killingsworth ahhoz fűzött kommentjeit – kritizálva azt írja, hogy a kutató nem hangsúlyozza eléggé, hogy a jövedelem mennyire kis mértékben magyarázza a boldogság alakulását. Lindeløv saját, szimulált nyers adatokon alapuló becslése szerint a jövedelem alakulása csak nagyon keveset magyaráz a boldogság alakulásából, mert az sokkal inkább más tényezőkön múlik.

Killingsworth tanulmánya alapján egyébként adja magát egy lehetséges további kutatási irány, mert bár megcáfolta a 75 ezer dollár feletti visszaesésről szóló elméletet, arra nem adott magyarázatot, hogy ilyen jövedelmi szint felett pontosan mi okozza a boldogság növekedését.

Az ugyanis intuitíven is belátható, hogy a lehetőségek bővülésének nagyon magas jövedelmi szinteken nagy valószínűséggel már nincs olyan hatása, mint alacsonyabb jövedelmi szint mellett. A tanulmányban egyébként azt is megjegyzi, elképzelhetőnek tartja, hogy a korábbi tanulmányok azért nem mutatták ki a boldogság növekedését egy bizonyos szint felett, mert a módszertan nem tette lehetővé a résztvevőknek, hogy megfelelően fejezzék ki az erre utaló érzéseiket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi kellene ahhoz, hogy a magyarok kétszer boldogabbak legyenek?Matolcsy György kétszeresére emelné a boldogság indexünket, ami jól hangzik, de ha komolyan vesszük, akkor a lehetetlent súrolja. Kisebb korrupcióval mindenesetre boldogabbak lennénk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába vágysz rá, nem leszel tőle boldogKi lehet fejezni a pénzben a boldogságot? Nem, de a tudatosságot már annál inkább.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet boldogság jövedelem pszichológia Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.

Tovább olvasom

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.

Tovább olvasom

458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.

Tovább olvasom

Rontania kellett a kormánynak egy sor fontos idei gazdasági előrejelzést az év első hónapjainak adatai és folyamatai miatt.

Tovább olvasom

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 1. 17:00 Világ

Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből

A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.

Tovább olvasom

Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.

Tovább olvasom

Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.

Tovább olvasom

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Tovább olvasom

Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.

Tovább olvasom