Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. január 24. 17:40 Világ

Nem éri meg csökkenteni a gazdagok adóját

Bár sokszor felmerül, hogy a tehetősebbek arányaiban is nagyobb részben járuljanak hozzá az adókon keresztül az állami bevételekhez, ezt még ma is sokan ellenzik. Nem kell messzire menni, Magyarországon is egykulcsos a jövedelemadó. Bizonyos esetekben – ahogy azt időről időre láthatjuk például az Egyesült Államokban – még adókedvezményeket is kapnak a vagyonosabbak, azzal az indoklással, hogy a náluk maradó többletpénz segítségével felpörgetik a gazdaságot és munkahelyeket teremtenek.

David Hope és Julian Limberg most adatokkal támasztották alá, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. Azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a gazdaságra, ha adókedvezményeket kapnak a gazdagok. Ezt a témát már korábban is kutatták mások, de az ő elemzésük sok ponton újdonságot jelent a korábbiakhoz képest.

Leggyakrabban a jövedelemadót szokták vizsgálni a kutatók, esetleg még a vagyonadót vagy az örökösödési adót. Hope-ék viszont egy olyan módszert használtak, amely együttesen vizsgálja a legtöbb adónemet, és minden esetben jelzi, ha az adott évben bármilyen olyan adócsökkentés volt, ami a gazdagoknak kedvezett. Tizennyolc fejlett országot vizsgáltak 1965 és 2015 között, fél évszázadon keresztül.

Ráadásul a hagyományos korrelációelemzésen is túlmutat a módszerünk, azt nézték meg ugyanis, hogy azonos módon működő országok között, ahol az adókedvezmény előtt azonosak voltak a trendek, létrejön-e változás, miután ezek közül az egyikben bevezetik az adókedvezményt. Ennek a hatását megnézték a munkanélküliségre, a GDP-re és az egyenlőtlenségekre is.

Az eredményeik azt mutatják, hogy

semmilyen hatással nincs a GDP-re az, hogy a gazdagok kevesebbek adóznak.

A mögöttes várakozások szerint egyrészt a magasabb bérek miatt többet kéne dolgozniuk, ami miatt több GDP-t termelnek, de ez nem következik be. Mivel a munkakínálat egy bizonyos jövedelem fölött már nem nő, sőt csökken a jövedelem növekedésével a hagyományos modellek szerint is, ezért nem meglepő, hogy a legtehetősebbeknél az említett hatás nem érvényesül.

Egy másik lehetséges módja lenne a gazdaság felpörgetésének, ha az adókedvezményből szerzett többletjövedelmet befektetnék, fejlesztésre vagy a termelés növelésére költenék a vállalkozásaiknál. A szerzők szerint az eredményeik azonban azt mutatják meg, hogy a megnövekedett jövedelmet és vagyont egyszerűen csak zsebre teszik, bár hangsúlyozzák, hogy ez csak az ő feltételezésük. Ahhoz további kutatások lennének szükségesek, hogy megértsük, pontosan miért nem élénkíti ez a többletpénz a gazdaságot.

Ugyanígy

a munkanélküliség alakulására sincsenek hatással a vizsgált adócsökkentések.

Ez persze nem meglepő, hiszen ha az adócsökkentés nincs hatással a gazdasági teljesítményre, akkor új munkahelyek sem jönnek létre. Így ez az érv sem állja meg a helyét a jómódúakat célzó adócsökkentések mellett.

Ellenben, amikor megvizsgálták, hogy ez milyen hatással van a jövedelemegyenlőtlenségekre, akkor azt találták, hogy már

az adózás előtti jövedelmek egyenlőtlenségét is növelik ezek az intézkedések.

Ráadásul ez a hatás rövid és középtávon is fennáll. (Ezt egyébként kifejezetten a nagyon gazdagokra, a felső egy százalékra nézték.) Tehát nemhogy nem segítik a gazdaság növekedését és a munkanélküliek elhelyezkedését, a gazdagok adókedvezményei tovább növelik az egyenlőtlenséget a társadalomban.

Így a szerzők szerint az eredményeik egyértelműen azt mutatják, hogy semmi értelme nincs adókedvezményeket biztosítani a jómódúaknak, hiszen az egyenlőtlenség növelésén keresztül csak ártanak ezzel a társadalomnak, minden gazdasági haszon nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalomA jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz igazság a mindent megmagyarázó elefántábra mögöttJól néz ki az elefántábra, de érdemes a helyén kezelni. Nem Kína miatt stagnál a nyugati középosztály, hanem a globális elit hagyott mindenkit maga mögött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi történt 1980-ban, hogy azóta gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények?A régiós vizsgálat arra utal, hogy az ipar Európából való kivezetése okozta annak a korszaknak a végét, amelyben még az egyenlőség felé haladt Európa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ adókedvezmények egyenlőtlenség gazdagok gazdaság GDP-növekedés munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.