Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. március 14. 14:55 Élet, Pénz

Mi történt 1980-ban, hogy azóta gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények?

A személyes jövedelmek között lévő egyre nagyobb egyenlőtlenség egyre több embert kínzó probléma. Közgazdászok jelentős része gondolja úgy, hogy például Európában a második világháború utáni pár évtized kivételes időszaknak számít, mert akkor a jelentős mértékben növekedő jövedelmek a társadalom széles rétegei között oszlottak meg, vagyis csökkentették a gazdasági egyenlőtlenséget. Ez azonban csak körülbelül 1980-ig tartott, utána visszaállt a kapitalista gazdaságokra jellemző trend, az egyenlőtlenségek növekedése.

Két kutató, Joan Rosés és Nikolaus Wolf most érdekes új adalékokat tárt fel a témához, eredményeiket a Voxeu-n ismertették röviden. A kérdést nem csak az egyén szintjére próbálták értelmezni (a vagyonosok gazdagodnak, a szegények még szegényebbek lesznek), hanem területi alapon is vizsgálódtak. Összesen 173, döntően nyugat-európai régió GDP és egyéb adatait hasonlították össze 1900-tól napjainkig.

Értékelésükhöz a Gini-indexet hívták segítségül, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az egyenlőtlenség/egyenlőség mértéke egy bizonyos adatsorban. A Gini-index 0 és 1 közötti értéket vehet fel, minél inkább közelít a nullához, annál egyenletesebb az adatsor megoszlása, vagyis jelen esetben annál nagyobb a jövedelmek közötti egyenlőség Európa régiói között. Minél közelebb van az index a maximális 1-es értékhez, annál kisebb az egyenlőség.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a GDP és a népesség régiók alapján számolt összesített Gini-indexe hogyan változott 1900 óta Nyugat-Európában. A két adatsor egészen 1980-ig közelít egymáshoz, ami arra utal, hogy a népesség és a jövedelmek eloszlása egyre inkább közelített egymáshoz. Utána azonban a trend megszakadt.

A GDP és a népesség régiók szerinti Gini-indexének változása Európában.

Mi történhetett? A kutatók szerint a 20.század első 80 évének a háborús időket kivéve egységes kiegyenlítődése mögött elsősorban az a szerkezeti változás áll, hogy a korábban inkább csak mezőgazdasági termeléséről ismert régiók az ipari termelésben is felzárkóztak.

1980 után azonban bizonyos régiók sokkal jobban kezdtek teljesíteni, mint mások, a trend megfordult, és az egyenlőtlenség irányába kezdett haladni Európa. Vannak olyan régiók, amelyek (vásárlóerő-paritáson és infláció, illetve árfolyam változások nélkül számolva) 1900-ban és ma is kimagaslóan teljesítenek, ilyen például Párizs vagy Stockholm környéke, Luxemburg vagy a brabanti régió.

Európa erős ipari régiói azonban nem teljesítettek egyenletesen. A századelőhöz hasonlóan megtartotta nagy GDP termelő képességét például Katalónia, Lombardia, vagy a Stuttgart környéki régió, ami a kutatók szerint talán azzal magyarázható leginkább, hogy ezek a szénbányászattól és a nehézipartól meglehetősen függetlenül működő, leginkább a gépgyártásra koncentráló területi egységek voltak. A belgiumi Hainaut régió azonban a hanyatlás mintapéldája, míg 1900-ban még a hetedik leggazdagabb körzet volt, 2010-ben már csak a 153. helyen állt az egy főre jutó GDP-t nézve.

Szintén a vesztesek között van egész Vallónia, Wales, Normandia, Észak-Franciaország és Szászország keleti része is. Ezek a területek régen sokkal nagyobb mértékben függtek a szénbányászattól és a nehézipartól, mint a történelmi távlatokban nézve őket leköröző társaik.

Az ipari foglalkoztatottság 1970 körül érte el a csúcsát ezekben a régiókban, utána csökkenésnek indult. Európa fokozatosan elvesztette a munkásait, miután a termelés elkezdett áthelyeződni a világ más tájaira, különösen a fejlődő országokba. Az ipari körzetek helyett a pénzügyi és szolgáltatási központok GDP termelő képessége erősödött meg, sokan ezekre a helyekre költöztek, vagyis tipikusan a fővárosok vagy nagy régiós központok környéke került nyerő helyzetbe. Ez a folyamat hozzáadott ahhoz, hogy a GDP és a népesség a korábbinál egyenlőtlenebbül oszoljon meg.

Élet Pénz egyenlőség egyenlőtlenség gdp Gini-index ipar népesség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. október 21. 06:55 Élet

Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból

Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már rég lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.

Stubnya Bence
2019. október 20. 07:16 Élet

Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, nem nőhet a gazdaság úgy, ahogy eddig

A világ most csak a termelést zöldítené ki, de egyre többen gondolják úgy, hogy a fogyasztás visszafogása nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. Antal Miklós ökológiai közgazdász magyarázza el, miért jó a nemnövekedés.

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. október 20. 16:56 Adat, Közélet

Térképre raktuk Berki Krisztián és Puzsér Róbert szavazótáborát

Budapest nagyon változatos város, ennek megfelelően a négy főpolgármester-jelölt legerősebb körzetei erősen különböznek egymástól. De ezek sokat elmondanak a szavazótáborukról.

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.