Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. március 14. 14:55 Élet, Pénz

Mi történt 1980-ban, hogy azóta gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények?

A személyes jövedelmek között lévő egyre nagyobb egyenlőtlenség egyre több embert kínzó probléma. Közgazdászok jelentős része gondolja úgy, hogy például Európában a második világháború utáni pár évtized kivételes időszaknak számít, mert akkor a jelentős mértékben növekedő jövedelmek a társadalom széles rétegei között oszlottak meg, vagyis csökkentették a gazdasági egyenlőtlenséget. Ez azonban csak körülbelül 1980-ig tartott, utána visszaállt a kapitalista gazdaságokra jellemző trend, az egyenlőtlenségek növekedése.

Két kutató, Joan Rosés és Nikolaus Wolf most érdekes új adalékokat tárt fel a témához, eredményeiket a Voxeu-n ismertették röviden. A kérdést nem csak az egyén szintjére próbálták értelmezni (a vagyonosok gazdagodnak, a szegények még szegényebbek lesznek), hanem területi alapon is vizsgálódtak. Összesen 173, döntően nyugat-európai régió GDP és egyéb adatait hasonlították össze 1900-tól napjainkig.

Értékelésükhöz a Gini-indexet hívták segítségül, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az egyenlőtlenség/egyenlőség mértéke egy bizonyos adatsorban. A Gini-index 0 és 1 közötti értéket vehet fel, minél inkább közelít a nullához, annál egyenletesebb az adatsor megoszlása, vagyis jelen esetben annál nagyobb a jövedelmek közötti egyenlőség Európa régiói között. Minél közelebb van az index a maximális 1-es értékhez, annál kisebb az egyenlőség.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a GDP és a népesség régiók alapján számolt összesített Gini-indexe hogyan változott 1900 óta Nyugat-Európában. A két adatsor egészen 1980-ig közelít egymáshoz, ami arra utal, hogy a népesség és a jövedelmek eloszlása egyre inkább közelített egymáshoz. Utána azonban a trend megszakadt.

A GDP és a népesség régiók szerinti Gini-indexének változása Európában.

Mi történhetett? A kutatók szerint a 20.század első 80 évének a háborús időket kivéve egységes kiegyenlítődése mögött elsősorban az a szerkezeti változás áll, hogy a korábban inkább csak mezőgazdasági termeléséről ismert régiók az ipari termelésben is felzárkóztak.

1980 után azonban bizonyos régiók sokkal jobban kezdtek teljesíteni, mint mások, a trend megfordult, és az egyenlőtlenség irányába kezdett haladni Európa. Vannak olyan régiók, amelyek (vásárlóerő-paritáson és infláció, illetve árfolyam változások nélkül számolva) 1900-ban és ma is kimagaslóan teljesítenek, ilyen például Párizs vagy Stockholm környéke, Luxemburg vagy a brabanti régió.

Európa erős ipari régiói azonban nem teljesítettek egyenletesen. A századelőhöz hasonlóan megtartotta nagy GDP termelő képességét például Katalónia, Lombardia, vagy a Stuttgart környéki régió, ami a kutatók szerint talán azzal magyarázható leginkább, hogy ezek a szénbányászattól és a nehézipartól meglehetősen függetlenül működő, leginkább a gépgyártásra koncentráló területi egységek voltak. A belgiumi Hainaut régió azonban a hanyatlás mintapéldája, míg 1900-ban még a hetedik leggazdagabb körzet volt, 2010-ben már csak a 153. helyen állt az egy főre jutó GDP-t nézve.

Szintén a vesztesek között van egész Vallónia, Wales, Normandia, Észak-Franciaország és Szászország keleti része is. Ezek a területek régen sokkal nagyobb mértékben függtek a szénbányászattól és a nehézipartól, mint a történelmi távlatokban nézve őket leköröző társaik.

Az ipari foglalkoztatottság 1970 körül érte el a csúcsát ezekben a régiókban, utána csökkenésnek indult. Európa fokozatosan elvesztette a munkásait, miután a termelés elkezdett áthelyeződni a világ más tájaira, különösen a fejlődő országokba. Az ipari körzetek helyett a pénzügyi és szolgáltatási központok GDP termelő képessége erősödött meg, sokan ezekre a helyekre költöztek, vagyis tipikusan a fővárosok vagy nagy régiós központok környéke került nyerő helyzetbe. Ez a folyamat hozzáadott ahhoz, hogy a GDP és a népesség a korábbinál egyenlőtlenebbül oszoljon meg.

Élet Pénz egyenlőség egyenlőtlenség gdp Gini-index ipar népesség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hobot Péter
2022. január 22. 12:58 Élet, Pénz

G7 inflációs kvíz: mennyibe került a banán két éve? És a liszt?

Tudtad követni, hogy mely termékek drágulása járul hozzá a legerősebben az inflációhoz, és hogy melyik társadalmi csoportokat érintette leginkább?

Jandó Zoltán
2022. január 21. 19:29 Adat, Élet

A slágerlisták élére ugranak az énekesek haláluk napján, és ezen valaki sokat kereshet

Nézettségi rekordot döntenek a ma elhunyt Meat Loaf kilpjei a Youtube-on, és az énekes legismertebb albuma is az iTunes toplista élére ugrott. Ki fizet ilyenkor, kinek, és mennyit?

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Fontos

Váczi István
2022. január 24. 13:41 Világ

Mire mennek az ukránok az új, nyugati fegyvereikkel az oroszok ellen?

Egyre több nyugati páncéltörő fegyvert kap Ukrajna, de kérdéses, hogy egy esetleges háborúban ezek mennyire lesznek hatékonyan alkalmazhatók.

Hajdu Miklós
2022. január 23. 16:57 Pénz

Nincs két egyforma inflációs időszak, de adódott már a mostanihoz hasonló helyzet a történelemben

A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.

Debreczeni Anna
2022. január 23. 07:32 Közélet

Zöld címkét kaphatnak idén a földgáz- és nukleáris projektek az EU-tól

Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.