Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. március 14. 14:55 Élet, Pénz

Mi történt 1980-ban, hogy azóta gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények?

A személyes jövedelmek között lévő egyre nagyobb egyenlőtlenség egyre több embert kínzó probléma. Közgazdászok jelentős része gondolja úgy, hogy például Európában a második világháború utáni pár évtized kivételes időszaknak számít, mert akkor a jelentős mértékben növekedő jövedelmek a társadalom széles rétegei között oszlottak meg, vagyis csökkentették a gazdasági egyenlőtlenséget. Ez azonban csak körülbelül 1980-ig tartott, utána visszaállt a kapitalista gazdaságokra jellemző trend, az egyenlőtlenségek növekedése.

Két kutató, Joan Rosés és Nikolaus Wolf most érdekes új adalékokat tárt fel a témához, eredményeiket a Voxeu-n ismertették röviden. A kérdést nem csak az egyén szintjére próbálták értelmezni (a vagyonosok gazdagodnak, a szegények még szegényebbek lesznek), hanem területi alapon is vizsgálódtak. Összesen 173, döntően nyugat-európai régió GDP és egyéb adatait hasonlították össze 1900-tól napjainkig.

Értékelésükhöz a Gini-indexet hívták segítségül, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az egyenlőtlenség/egyenlőség mértéke egy bizonyos adatsorban. A Gini-index 0 és 1 közötti értéket vehet fel, minél inkább közelít a nullához, annál egyenletesebb az adatsor megoszlása, vagyis jelen esetben annál nagyobb a jövedelmek közötti egyenlőség Európa régiói között. Minél közelebb van az index a maximális 1-es értékhez, annál kisebb az egyenlőség.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a GDP és a népesség régiók alapján számolt összesített Gini-indexe hogyan változott 1900 óta Nyugat-Európában. A két adatsor egészen 1980-ig közelít egymáshoz, ami arra utal, hogy a népesség és a jövedelmek eloszlása egyre inkább közelített egymáshoz. Utána azonban a trend megszakadt.

A GDP és a népesség régiók szerinti Gini-indexének változása Európában.

Mi történhetett? A kutatók szerint a 20.század első 80 évének a háborús időket kivéve egységes kiegyenlítődése mögött elsősorban az a szerkezeti változás áll, hogy a korábban inkább csak mezőgazdasági termeléséről ismert régiók az ipari termelésben is felzárkóztak.

1980 után azonban bizonyos régiók sokkal jobban kezdtek teljesíteni, mint mások, a trend megfordult, és az egyenlőtlenség irányába kezdett haladni Európa. Vannak olyan régiók, amelyek (vásárlóerő-paritáson és infláció, illetve árfolyam változások nélkül számolva) 1900-ban és ma is kimagaslóan teljesítenek, ilyen például Párizs vagy Stockholm környéke, Luxemburg vagy a brabanti régió.

Európa erős ipari régiói azonban nem teljesítettek egyenletesen. A századelőhöz hasonlóan megtartotta nagy GDP termelő képességét például Katalónia, Lombardia, vagy a Stuttgart környéki régió, ami a kutatók szerint talán azzal magyarázható leginkább, hogy ezek a szénbányászattól és a nehézipartól meglehetősen függetlenül működő, leginkább a gépgyártásra koncentráló területi egységek voltak. A belgiumi Hainaut régió azonban a hanyatlás mintapéldája, míg 1900-ban még a hetedik leggazdagabb körzet volt, 2010-ben már csak a 153. helyen állt az egy főre jutó GDP-t nézve.

Szintén a vesztesek között van egész Vallónia, Wales, Normandia, Észak-Franciaország és Szászország keleti része is. Ezek a területek régen sokkal nagyobb mértékben függtek a szénbányászattól és a nehézipartól, mint a történelmi távlatokban nézve őket leköröző társaik.

Az ipari foglalkoztatottság 1970 körül érte el a csúcsát ezekben a régiókban, utána csökkenésnek indult. Európa fokozatosan elvesztette a munkásait, miután a termelés elkezdett áthelyeződni a világ más tájaira, különösen a fejlődő országokba. Az ipari körzetek helyett a pénzügyi és szolgáltatási központok GDP termelő képessége erősödött meg, sokan ezekre a helyekre költöztek, vagyis tipikusan a fővárosok vagy nagy régiós központok környéke került nyerő helyzetbe. Ez a folyamat hozzáadott ahhoz, hogy a GDP és a népesség a korábbinál egyenlőtlenebbül oszoljon meg.

Élet Pénz egyenlőség egyenlőtlenség gdp Gini-index ipar népesség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. június 20. 10:52 Élet, Tech

Trükkösen büntetnék az elektromos biciklik sufnituningját

A Bosch olyan szoftvert fejleszt a motorjaihoz, amely azonnal büntet minden gyanús tuningot.

Torontáli Zoltán
2019. június 19. 12:21 Adat, Élet

Hiába nő a GDP, a magyaroknál szinte mindenki több értékhez jut hozzá az unióban

Feleannyi árut és szolgáltatást veszünk, mint a listavezető németek, a románok előznek minket, a horvátok a nyakunkon vannak.

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.