Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. március 8. 17:54 Adat

Az igazság a mindent megmagyarázó elefántábra mögött

Hatalmas karriert futott be az “elefánt ábra”, ami Branko Milanovic egyenlőtlenség-kutató egy 2012-es elemzésében eldugva bukkant fel először. Rövidesen ez lett az az ábra, ami mindent megmagyaráz a világban, ami a hidegháború vége óta történt, legyen szó Kína és a feltörekvő országok gazdagodásáról, a nyugati középosztály és posztszocialista világ egy helyben tipródásáról vagy a kozmopolita ultragazdag osztály jövedelmeinek rakétázásáról.

De az ilyen ábráknál nagyon fontos, hogy tudjuk, mit mutatnak valójában, mert megtévesztőek is lehetnek. Az adatok képi megjelenítése olyan hatást kelt a fejünkben, mintha értenénk, amit látunk, pedig ez nem teljesen biztos. Ez az ábra például amennyire jó, annyira félrevezető, de mégis szükségünk van rá, mert valahogyan muszáj megértenünk azt a sok komplex és széttartó folyamatot, ami a világban egyszerre történik.

Eredetileg így mutatta meg magát az Elefánt:

Az ábra vízszintes tengelye a globális jövedelmi eloszlás egy-egy pontját mutatja, a függőleges pedig azt, hogy 1988 és 2008 között mennyivel növekedett a jövedelmük (vásárlóerővel súlyozott) reálértéke.

És ami kiolvasható belőle, az az, hogy Kína, India és még számos ország a globális Délről a jövedelemeloszlás alsó részén nagyot lépett előre, miközben a 80-90 százalék között lévők – a posztszocialista országok és a nyugati országok alsó- és középosztálya – jövedelmeit durván lefogta a globalizáció. Nem úgy az elefánt ormányát, a globális elit jövedelmeit, akik – az ábra szerint – tartani tudták a tempót a nagy feltörekvő országbeli jövedelem-emelkedéssel. Nem csoda hát, hogy a fejlett országokban annyira elégedetlen mindenki, hogy legalábbis szét akarja verni a globalizáció intézményrendszerét, meg akarja szüntetni a migrációt és a világkereskedelmet.

Mégis érdemes két dologra felhívni a figyelmet.

Az egyik az, hogy az ormány valójában hosszabb. Annyira, talán nem is elefántról, hanem a Loch Ness-i szörnyről van szó. Ha ugyanis ábrázoljuk a 99,9 százalék utáni század- és ezred százalékok jövedelmi előrelépését, akkor annyira elnyúlik az ormány, hogy inkább egy víziszörny nyakához lesz hasonló. A globális elit tehát valójában mindenkit súlyosan lekörözött a felpörgetett globalizáció éveiben. (Ehhez az adatok tavaly év elején kiadott, és a globális jövedelemszámítás módszertanát még jobban átgondoló Világegyenlőtlenség Jelentésből származnak.)*Milanovicék a Világbank által összegyűjtött háztartási adatfelvételekből dolgozott. A Világegyenlőtlenségi Jelentés ezzel szemben különféle adminisztratív, elsősorban adóhivatali adatbázisokat használt fel. Ez magyarázhatja az eltérések jelentős részét.

Másrészt pedig az eredeti elefánt ábra relatív változást mutat, ami elfedi azt a tényt, hogy a jövedelmi eloszlás alsó részén lévők még mindig összehasonlíthatatlanul szegényebbek. Ha nem azt nézzük, hogy a húsz évvel korábbival összevetve mennyit léptek előre, hanem hogy mennyit keresnek vagy pénzben mennyi volt az előrelépés, akkor semmiféle állatra hasonlító ábrát nem látunk, inkább csak egy fekvő L betűt. A jövedelemeloszlás alsó részén sokkal alacsonyabbak a kiinduló jövedelmek, ezért hiába tűnik nagynak az előrelépés százalékában, valójában nem nagyok az összegek.

Az elefántábra szerint például a globális 50-60 százalék jövedelme nőtt a legjobban, több mint 70 százalékkal – a Világegyenlőtlenségi Jelentés szerint viszont 613 dollárral nőtt évi 5272 dollárra.*Ennél alacsonyabb jövedelmi szinteken évi száz-kétszáz dolláros előrelépés is hatalmas növekedés százalékban. Ehhez képest azok, akik a 80-90 százaléknál vannak (tehát a fejlett országok hátrahagyott középosztálya), átlagosan 18,2 ezer dollárt vittek haza, ami abszolút összegben kétszer akkora növekedés, mint az 50-60 százalék közöttieké. Ezek a jövedelmek még mindig különböző léptékűek. A felső 1 százalék (tehát a világon a leggazdagabb 75 millió ember) rendelkezik a világban keletkező jövedelmek 27 százalékával.

Az alábbi ábrán mindhárom féle ábrázolást szerepeltetjük, végig lehet kattintani őket:

 

Azért fontos ez a két kiegészítő megjegyzés, mert teljesen más következtetést lehet levonni belőle. Ugyan tényleg kedvező fejlemény, hogy csökken a globális jövedelmi egyenlőtlenség, de ennek mértéke még mindig óriási. A legnagyobb szembenállás pedig nem a feltörekvő és a fejlett országok között van, hanem a világ szinte egésze és egy parányi jövedelmi elit között.

Adat egyenlőtlenség jövedelmi egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. szeptember 23. 12:32 Adat

Optimizmusban előzi a magyar társadalom az osztrákot, már csak a lengyeleket kéne utolérni

A társadalom jövőjének megítélésében közepesen számít optimistának Magyarország EU-s szinten, de meglepő, hogy milyen országokat előzünk.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Fontos

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.