Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány. Az év 43. hetében az elmúlt öt évben átlagosan 2413 ember hunyt el Magyarországon, azaz attól függően, hogy mennyivel ugrott meg az idén a halálozás, múlt héten már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos volt.

Hirtelen ugrott meg

Pontos arányt azért nem lehet mondani, mert a statisztikai hivatal adatközlése majdnem négyhetes csúszásban van, így az egyelőre nem látszik, hogy ebből mennyi a többlethalálozás. A KSH csütörtökön tette közzé a 39. heti számokat, akkor még nem tért el radikálisan a halálozások száma a korábban megszokottól. Bár a közölt 2439 elhunyt némileg több volt az előző öt év átlagánál, de nem kiugróan: 2019-ben például ugyanazon a héten többen haltak meg Magyarországon.

Szeptember 21. és 27. között azonban még nem volt ennyire súlyos a járványhelyzet Magyarországon: az operatív törzs közlése szerint abban a hét napban 63 olyan ember veszítette életét, akinél kimutatták a koronavírus-fertőzést. Azaz alig több mint ötödannyi, mint az előző héten.

Ha azzal számolunk, hogy az összes halálozás száma nem változott az elmúlt években megszokotthoz képest, akkor múlt héten a koronavírusosok aránya az összes elhunyt számához viszonyítva már 12,4 százalék volt, ha pedig úgy kalkulálunk, hogy a covid teljes egészében többlethalálozás, akkor 11 százalék ez az arány. A tényleges szám minden bizonnyal valahol a kettő között van, azaz

szinte biztos, hogy négy hét múlva a KSH adatai is azt mutatják majd, hogy szignifikáns eltérés van halálozások számában a korábbi évekhez képest.

Erre utal az is, hogy az operatív törzs adatbázisában elég nagy számmal szerepelnek olyanok, akiknél a feltüntetett alapbetegség vagy nem halálos, vagy konkrétan a covid valamilyen szövődményének, esetleg tünetének látszik, tehát tulajdonképpen maga a betegség. A múlt héten például közel minden tizedik embernél szerepelt az alapbetegségek között a tüdőgyulladás.

A tíz százalékos többlethalálozás egyébként a nemzetközi tapasztalatok fényében még nem kiugró. Az Eurostat egy közelmúltban összeállított infografikája szerint tavasszal a járvány tetőzésének heteiben Olaszország és Spanyolország egyes régióiban a megszokott négyszeresét is meghaladta az elhunytak száma.

A fenti térképen az is jól látható, hogy tavasszal, miközben több nyugat-európai országban is elszabadult a pokol, addig régiónkban és különösen Magyarországon a többéves átlag alatt volt a halálozások száma. Valószínűleg jelentős részben ez magyarázza, hogy miért teljesen más az emberek – és így a sokszor az elvárásoknak megfelelően működő politikai vezetők – hozzáállása a második hullámhoz a két térségben. Miközben a spanyoloknál és az olaszoknál ősszel viszonylag korán szigorú intézkedésekkel reagáltak a fertőzöttek számának emelkedésére, addig a jelenleg globális összevetésben is rendkívül magas fertőzöttségi és halálozási adatokat mutató Kelet-Közép-Európában sokkal később és visszafogottabban léptek csak a kormányok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.

Nem túl jók a kilátások

A múlt heti hazai adatok is azt bizonyítják, hogy nem minden korosztályt érint ugyanolyan súlyosan a pandémia. A 70 év fölöttiek körében az átlagosnál is jóval magasabb, 14-16 százalék volt a koronavírussal diagnosztizált elhunytak száma az elmúlt években megszokott halálozáshoz képest. A férfiaknál még magasabb ez az arány: a 80 és 90 év közöttiek körében majdnem 20 százalék. Összességében egyébként a nemek között nincsen jelentős eltérés: a 299 elhunytból múlt héten 150 volt férfi és 149 nő. (A grafikonon a nyilakkal vagy a legördülő menüben lehet váltani a kategóriák között.)

Az egyelőre nem látszik, hogy rövid távon hogyan javulhatna a helyzet. A nemzetközi tapasztalatok alapján a covidhoz köthető halálozás mértéke még akkor sem csökkenne érdemben a következő három-négy hétben, ha teljes karantént rendelne el a kormányzat Magyarországon. Izraelben szeptember közepén lépte ezt meg a helyi vezetés, és a fertőzöttek száma egy hónap alatt a töredékére is esett, a halálozás azonban nem csökkent jelentősen. Mindez arra utal, amit korábban már más országok adatai is megmutattak, hogy az elhunytak számának megugrása, illetve visszaesése nagyjából egy hónap késéssel követi a fertőzöttek számának változását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért ugrik meg minden kedden a fertőzöttek aránya Magyarországon?Hétvégén a magánszektorban nem igazán végeznek teszteket, így a keddi adat mutatja leginkább, hogy a tünetesek között mennyien lehetnek covidosok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat halálozás koronavírus többlet halálozás Olvasson tovább a kategóriában