Hiába tiltotta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa Észak-Koreának, hogy szenet exportáljon, a titkolózó atomrezsim ügyes trükkök sorozatával mégis ki tudta játszani a szankciókat. A szénexport nagyjából olyan fontos Kim Dzsongun diktatúrájában, mint az autógyártás Magyarországon: kb. egymilliárd dollártól, a becsült GDP 3-4 százalékától fosztanák meg az országot, ha be tudnák tartatni a korlátozásokat.
Csakhogy egyre több jel utal arra, hogy ez egyáltalán nem sikerül a nemzetközi közösségnek. A Reuters európai és amerikai forrásai szerint például tavaly június óta legalább három alkalommal szállítottak szenet Észak-Koreából orosz kikötőkbe (Nahodka, Holmszk), ahol aztán átpakolták a szállítmányt Japánba és Dél-Koreába tartó hajókra. Ez esetenként egészen feltűnő volt, a Jian Fu nevű hajó például kikapcsolta GPS-es követőjét, mielőtt 17 ezer tonna szenet pakolt le Nahodka kikötőjében. A szenet nem vámolták el, hanem rögtön japán és dél-koreai kikötőkbe tartó kínai hajókra rakták. Hasonlóan csinálta a Rung Ra 2 nevű szénszállító.
Amellett, hogy ez nyilvánvalóan sérti az ENSZ BT-ben az oroszok által is megszavazott szankciókat, az külön érdekes, hogy Oroszország 2016 óta egyetlen egyszer sem jelentette, hogy Észak-Koreából érkezett volna területére szénszállítmány. Az amerikai pénzügyminisztérium válaszul az egyik észak-koreai szénszállító hajót (UAL Ji Bong 6) rátette saját szankciólistájára, az oroszok viszont mindent tagadnak.
A pénzügyi szankciókat is könnyedén kijátsszák az észak-koreaiak. Egy amerikai és egy dél-koreai kutatóintézet (C4ADS, Sejong intézet) napokban nyilvánossá tett tanulmánya részletesen bemutat egy esetet, amikor az észak-koreai titkosszolgálat irányítása alatt álló malajziai cég segédkezett egy fegyverbeszerzésben. A malajziai cég nem közvetlenül, hanem egy Hongkongba bejegyzett fedőcégen keresztül vásárolt alkatrészeket a fegyverekhez egy kelet-ázsiai nagykereskedőtől. A kutatók szerint a nagykereskedő nem is tudta, hogy észak-koreaiakkal üzletel.
A tranzakció ráadásul egy amerikai bank számláján is keresztülment, így a kutatók szerint az eset azt is alátámasztja, hogy az észak-koreai titkosszolgálat az amerikai pénzügyi rendszert felhasználva tudja kikerülni a szankciókat. A kutatás szerint az észak-koreai titkosszolgálat az által irányított malajziai cég mellett mintegy négy tucat hasonló cégen keresztül próbálja kijátszani a szankciókat.
Az észak-koreai furfangnak még itt sincs vége. Az amerikai titkosszolgálatok tavaly megnevezték azt a kínai céget, ami a legtöbb szenet importálja Észak-Koreából. Ez a Dandong Chengtai, és ennek a cégnek a vezetőjéről derült ki tegnap, hogy a magyarországi letelepedési kötvényhez hasonló eszközzel (az EB-5 vízummal) próbált amerikai zöld kártyához jutni.
Egy amerikai ügyészségi dokumentum szerint így mosta tisztára az észak-koreaiak pénzét a Dandong, hogy dollárhoz, majd különféle árukhoz juttassa a rezsimet:
Korábban írtunk arról, hogyan használják a külföldre vezényelt kényszermunkásokat az észak-koreaiak, és hogy mennyiben támaszkodott Kim Dzsongun rezsimje gazdaságilag az országban lassan meginduló szabályozatlan szabadpiaci kezdeményekre.
Világ
Fontos