A cseh statisztika más, mint a magyar, és ott csökkenő reálbér látszik
Az idei második negyedévben a cseh átlagfizetés értéke 34 ezer 271 korona volt, ami most 468 ezer forintnak felel meg. A cseh alkalmazottak átlagban 160 koronával vittek haza többet ebben az időszakban, mint tavaly ugyanekkor, ami 0,5 százalékos emelkedésnek számít.
Csakhogy időközben az országban éves összehasonlításban 3 százalékos inflációt mértek, ami összességében azt jelenti, hogy a magasabb árak miatt a bérek reálértéke 2,5 százalékkal csökkent. Mivel Csehországban a bérek Magyarországhoz hasonlóan jó ideje dinamikusan emelkednek, az infláció viszont nem nagy, a reálbérek csökkenésére 2013, azaz hét éve nem volt példa.
Mindez azonban teljesen logikusnak tűnik a koronavírus-járvány évében, az első hullám kellős közepén.
Vannak persze olyan ágazatok, ahol az alkalmazottak ennél is jóval kevesebbet tudnak venni a boltokban a fizetésükért, hiszen például a padlót fogó cseh vendéglátásban és szállodaiparban 11,8 százalékos volt a bérek átlagos zuhanása. Még a gépgyártásban (összeszerelő üzemekben) is 4,9 százalékos volt a csökkenés, és Csehországban ebben a szektorban dolgoznak a legtöbben, 1,1 millióan.
Csehországban azonban nem csak (számtani) átlagban közlik a fizetések értékét, a statisztikai hivatal medián értéket is nyilvánosságra hoz. A medián az a középérték, amelytől mindkét irányba ugyanannyi elem található, így ez sokkal jobban fedi azt a fogalmat, amit hétköznapi értelemben nevezünk átlagnak.
A cseh statisztikai hivatal nem is titkolja, hogy a számtani átlagfizetést, vagyis a bruttó 468 ezer forintnak megfelelő összeget a munkavállalók kétharmada nem éri el. A medián viszont átszámolva 397 ezer forint, ez az, ami közelebb áll a hétköznapi értelemben vett átlaghoz, és ez 0,2 százalékkal csökkent egy év alatt.
A csehek azt is közlik, hogy az alkalmazottak 80 százaléka (átszámolva) a bruttó 200 ezer és 767 ezer forintos, széles sávban keres.
Eközben Magyarországon a statisztikából könnyen úgy tűnhet, hogy a járványnak nincs is hatása, sőt. Júniusban a bruttó átlagkereset 421 ezer 700 forint volt, ami 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ám ahogy a KSH írja, a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatásnak köszönhető. A nem rendszeres juttatások nélkül számított bruttó átlagkereset 375 ezer 900 forint volt, ám még ez is 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A teljes idei első fél évet nézve a magyar bruttó átlagkereset 395 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 262 ezer 600 forint volt, mindkettő 9,9 százalékos éves növekedést jelez.
Mivel a KSH medián értéket nem közöl, csak sejteni lehet, hogy a hétköznapi fogalmaink szerinti átlag ezeknél a számoknál jóval kisebb, ami abból adódik, hogy a számtani átlagot valószínűleg nálunk sem éri el a munkavállalók jelentős része.
Ám ahogy arról korábban részletesen írtunk, a magyar adatok sok fontos részletet elfednek a tényleges jövedelmi helyzettel kapcsolatban. A statisztikai hivatal ugyanis csak azokkal a teljes munkaidőben alkalmazásban állókkal számol, akik legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgoznak. Így például a részmunkaidősök, a mikrocégek munkatársai és az egyéni vállalkozók kimaradnak az összesítésből, vagyis a lakosság jelentős része kívül esik az adatok spektrumából.
Mindenesetre az így kiszámolt magyar statisztika már majdnem 90 hónapja töretlen reálbér-emelkedést mutat, de ennek értékeléséhez természetesen az infláció számolásának módját is figyelembe kell venni. A KSH szerint a magyar reálbérek az év első négy hónapjában 4,6 százalékkal emelkedtek, pedig márciustól már a járvány miatti leállásnak is éreztetnie kellett a hatását.
Világ
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
