Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. február 26. 11:46 Pénz

Gyorsan nőnek a magyar keresetek, és velük együtt a kételyek is

367 800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset 2019-ben a KSH friss adatai szerint, ami 11,5 százalékos növekedés a 2018-as adathoz képest. Az elmúlt években tapasztalt meredek – tíz százalék feletti – béremelkedési ütem tehát tavaly sem tört meg, sőt, a reálkeresetek is a megelőző évihez hasonló mértékben, 7,7 százalékkal növekedtek 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett (2018-ban a reálkereset 8,3 százalékkal emelkedett, az infláció pedig 2,8 százalék volt).

 

 

Ezek az adatok azonban nagyon sok fontos részletet elfednek a magyar lakosság jövedelmi helyzetével kapcsolatban. A statisztikai hivatal csak azokkal a teljes munkaidőben alkalmazásban állókkal számol, akik legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgoznak. Így például a részmunkaidősök, a mikrocégek munkatársai és az egyéni vállalkozók kimaradnak az összesítésből, vagyis

a lakosság jelentős része kívül esik a fentebbi adatok spektrumából.

Ráadásul a bérek átlagolása is sokat torzít a valós képen, mert a rendszerint kevés, de kiugróan magas vezetői bér felhúzza az összes érték számtani közepét a nagy tömegben előforduló, az átlagtól jóval elmaradó keresetekhez képest (a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint 2018-ban a munkaviszonnyal rendelkezők 77 százaléka keresett kevesebbet a KSH által közölt átlagbérnél). Érdemes lenne tehát az átlagszámítás helyett az összes keresetet növekvő sorrendbe tenni, és a középső adatot – a mediánt – jelenteni.

Az is kérdés, hogy a fenti növekedés esetenként mennyire jelent tényleges jövedelemnövekedést. Ahogy nemrég részletesen bemutattuk, a gazdaság fehéredése a fizetésekre is vonatkozik, azaz biztosan vannak olyanok, akik valójában nem – vagy nem a látszólagos mértékben – keresnek többet, csak éppen most már legálisan jutnak hozzá a korábban zsebbe kapott fizetéshez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

A makroadatok kedvező változásai korántsem érintettek mindenkit egyforma mértékben, a főbb törésvonalak némelyikére a KSH is felhívja a figyelmet. A bruttó átlagkereset tavaly a férfiak körében 403 600, míg a nők esetében 335 800 forint volt, ami a férfiaknál 12,3, a nőknél 10,8 százalékos növekedés 2018-hoz képest, vagyis nemek közötti olló tovább nyílt, már ami a jövedelemkülönbségeket illeti.

Korosztályonként is változatos képet kapunk: a 25 év alattiak körében 285 ezer, a 25–54 évesek esetében 384 800, míg az 54 év felettieknél 363 100 forint volt az átlagkereset tavaly, az előző évhez képest rendre 17,2, 11,9, illetve 11,3 százalékos növekedés után. Egyáltalán nem közömbös az sem, hogy milyen szektorban dolgozik valaki, a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (665 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legalacsonyabb (239 600 forint).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzért érzed úgy, hogy a te béred lassabban nő, mint az átlagJól kell megválasztania az iparágat és a céget, aki jól akar keresni. Végső soron oda érdemes menni, ahol nagyobb teljesítményhez segíthetjük a vállalatunkat.

Nagy kérdés továbbá, hogy a béremelkedés mögött mennyiben áll valós teljesítménynövekedés a vállalati szférában. Ugyanis amennyiben a termelékenység fejlődése elmarad a fizetésemelések trendjétől, akkor csak idő kérdése, hogy meddig tudnak lépést tartani a kevésbé jól működő cégek a munkavállalói igényekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év után éppen hogy visszaértek a magyar bérek a válság előtti szintreJól érzed: a nagy magyar bérrobbanás a dolgozók csak egy részét érinti. Ha mindenkit figyelembe veszünk, nem is volt emelkedés a válság előtti időszakhoz képest.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz átlagkereset fizetés fizetések KSH Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2023. június 2. 19:22 Pénz

Aranyba fektetve is meg lehet úszni a megtakarításokat terhelő új adót

Az olyan fizikai befektetéseken realizált nyereséget, mint az arany, továbbra is csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség illeti.

Torontáli Zoltán
2023. június 1. 17:11 Pénz

Hova lehet menni a megtakarításokra kivetett 13 százalékos adó elől?

Az állampapírokon kívül szinte sehova, hiszen ez az intézkedés lényege, de mi a helyzet a tartós befektetési számlával vagy a külföldre vitellel?

Stubnya Bence
2023. június 1. 13:20 Közélet, Pénz

Azokat a megtakarítási formákat is megadóztatja a kormány, amikbe a lakosság az év elején menekült

Az állampapírokon és a ingatlanalapok befektetési jegyein kívül minden befektetési forma adóját csaknem duplázza a kormány júliustól.

Fontos

Fabók Bálint
2023. június 3. 17:33 Világ

„15-szörös áron adták a benzint, de meg kellett vennem, mert az életemről van szó” – menekülés a szudáni polgárháborúból

Aki nem menekült el, lényegében hat hete be van zárkózva Szudán fővárosában, az akár 40 fokos melegben azonban rendszeresen előfordul, hogy nincs áram és víz.

Kolozsi Ádám
2023. június 3. 13:15 Közélet, Világ

Orbán a jobboldali internacionálé áttörését várja a spanyol radikálisoktól

A magyar kormányfő a spanyol radikálisoktól várja az európai jobboldali fordulatot, a centristák ellenben Spanyolország „melonizációjától” tartanak a Vox előretörése miatt.

Bucsky Péter
2023. június 3. 04:34 Podcast

Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.