Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. február 26. 11:46 Pénz

Gyorsan nőnek a magyar keresetek, és velük együtt a kételyek is

367 800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset 2019-ben a KSH friss adatai szerint, ami 11,5 százalékos növekedés a 2018-as adathoz képest. Az elmúlt években tapasztalt meredek – tíz százalék feletti – béremelkedési ütem tehát tavaly sem tört meg, sőt, a reálkeresetek is a megelőző évihez hasonló mértékben, 7,7 százalékkal növekedtek 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett (2018-ban a reálkereset 8,3 százalékkal emelkedett, az infláció pedig 2,8 százalék volt).

 

 

Ezek az adatok azonban nagyon sok fontos részletet elfednek a magyar lakosság jövedelmi helyzetével kapcsolatban. A statisztikai hivatal csak azokkal a teljes munkaidőben alkalmazásban állókkal számol, akik legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgoznak. Így például a részmunkaidősök, a mikrocégek munkatársai és az egyéni vállalkozók kimaradnak az összesítésből, vagyis

a lakosság jelentős része kívül esik a fentebbi adatok spektrumából.

Ráadásul a bérek átlagolása is sokat torzít a valós képen, mert a rendszerint kevés, de kiugróan magas vezetői bér felhúzza az összes érték számtani közepét a nagy tömegben előforduló, az átlagtól jóval elmaradó keresetekhez képest (a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint 2018-ban a munkaviszonnyal rendelkezők 77 százaléka keresett kevesebbet a KSH által közölt átlagbérnél). Érdemes lenne tehát az átlagszámítás helyett az összes keresetet növekvő sorrendbe tenni, és a középső adatot – a mediánt – jelenteni.

Az is kérdés, hogy a fenti növekedés esetenként mennyire jelent tényleges jövedelemnövekedést. Ahogy nemrég részletesen bemutattuk, a gazdaság fehéredése a fizetésekre is vonatkozik, azaz biztosan vannak olyanok, akik valójában nem – vagy nem a látszólagos mértékben – keresnek többet, csak éppen most már legálisan jutnak hozzá a korábban zsebbe kapott fizetéshez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

A makroadatok kedvező változásai korántsem érintettek mindenkit egyforma mértékben, a főbb törésvonalak némelyikére a KSH is felhívja a figyelmet. A bruttó átlagkereset tavaly a férfiak körében 403 600, míg a nők esetében 335 800 forint volt, ami a férfiaknál 12,3, a nőknél 10,8 százalékos növekedés 2018-hoz képest, vagyis nemek közötti olló tovább nyílt, már ami a jövedelemkülönbségeket illeti.

Korosztályonként is változatos képet kapunk: a 25 év alattiak körében 285 ezer, a 25–54 évesek esetében 384 800, míg az 54 év felettieknél 363 100 forint volt az átlagkereset tavaly, az előző évhez képest rendre 17,2, 11,9, illetve 11,3 százalékos növekedés után. Egyáltalán nem közömbös az sem, hogy milyen szektorban dolgozik valaki, a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (665 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legalacsonyabb (239 600 forint).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzért érzed úgy, hogy a te béred lassabban nő, mint az átlagJól kell megválasztania az iparágat és a céget, aki jól akar keresni. Végső soron oda érdemes menni, ahol nagyobb teljesítményhez segíthetjük a vállalatunkat.

Nagy kérdés továbbá, hogy a béremelkedés mögött mennyiben áll valós teljesítménynövekedés a vállalati szférában. Ugyanis amennyiben a termelékenység fejlődése elmarad a fizetésemelések trendjétől, akkor csak idő kérdése, hogy meddig tudnak lépést tartani a kevésbé jól működő cégek a munkavállalói igényekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év után éppen hogy visszaértek a magyar bérek a válság előtti szintreJól érzed: a nagy magyar bérrobbanás a dolgozók csak egy részét érinti. Ha mindenkit figyelembe veszünk, nem is volt emelkedés a válság előtti időszakhoz képest.

Pénz átlagkereset fizetés fizetések KSH Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2021. október 21. 16:28 Pénz

Meddig marad szuper befektetés a szuperállampapír?

Elemző szerzőnk szerint csak addig, míg az infláció átmenetinek bizonyul. Ha valaki arra számít, hogy ez nem jön be, akkor máshova érdemes tennie a pénzét.

Pénzügyek Másképpen
2021. október 18. 12:43 Fizetett hirdetés, Pénz

Állampapírokkal az infláció ellen – melyikkel érjük el a legjobb eredményt?

3,5 százalékot nem meghaladó infláció esetén a legjobb hozamot a Magyar Állampapír Plusz hozza, de ha magasabb az infláció akkor a Prémium Magyar Állampapír a nyerő.

Debreczeni Anna
2021. október 17. 12:34 Pénz, Támogatói tartalom

Az építőmunkások kétszer annyiból tudtak takarékoskodni a reformkorban, mint a szőlőmetszők

Folytatjuk tavaly indult cikksorozatunkat a magyar gazdaságtörténet hőskoráról, a modern pénzintézeti rendszer kialakulásának körülményeiről.

Fontos

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.