Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. június 16. 14:34 Adat, Élet

A magyar átlagfizetés nettója félúton van Szlovénia és Koszovó között

Idén is megjelentette a Mazars a Közép- és Kelet-európai Adóbrosúráját, amely azért érdekes kiadvány, mert ebben a témában és ebben a régióban ritkán lehet egységes szempontok szerinti szakértői összehasonlításokat találni.

Az anyag szokás szerint elsősorban a bérekre rakódó közterheket vizsgálja, Koszovótól és Albániától kezdve Oroszországon át egészen a legjobb kereseti mutatókkal rendelkező Szlovéniáig, illetve a nyugati összehasonlítási alapnak tekintett Ausztriáig.

Az adatokból először azokat a sorokat emeltük ki, amelyek megmutatják, hogy az egyes országokban mekkora a magánszférában elérhető bruttó átlagkereset, és abból mennyi adót, illetve járulékot kell fizetnie a munkáltatónak és a munkaadónak. (Az állami szféra tehát nincs benne a számolásban, ami Kelet-Európában különösen fontos, hiszen ott gyakran a piacitól döntően különböző viszonyok uralkodnak.)

Az alábbi diagramon az oszlopok fekete része mutatja meg az átlagkeresetből maradó nettó részt, azaz ennyit visznek haza a dolgozók az egyes országokban. A bruttó átlagbért úgy kapjuk meg, ha a nettó bérhez hozzáadjuk a kékkel jelzett összeget, vagyis a munkavállaló által fizetett terheket. A narancssárga oszloprészek pedig a bérre ezen felül rakódó munkáltatói terheket ábrázolják. A grafikont a nettó bérek szerint rendeztük sorba.

 

Rögtön látszik, hogy nem nagy meglepetésre Ausztria továbbra is minden mutatóban elég messze van a régiótól, még a legjobb eredményt elérő szlovének is csak alig több mint 50 százalékon állnak hozzájuk képest (a nettó béreket nézve). Magyarország azonban még  a szlovénoktól is jócskán le van maradva, pillanatnyilag körülbelül félúton járunk a lista élmezőnye és a vége között. Az uniós országok közül csak hármat, Lettországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg.

Az adóterhet azért érdemes nézni, mert látszik például, hogy a (magánszférában elérhető) bruttó átlagbér Szlovákiában és Horvátországban is kisebb, mint Magyarországon, ám mivel ott nem kell annyi adót fizetnie a munkavállalónak, mint nálunk, a hó végén a dolgozók 50-60 euróval többet vihetnek haza.

Hosszú évek óta jellemző, hogy a bérekre Magyarországon még regionális összehasonlításban is nagy terhek rakódnak, és ez alól csak egyetlen kivétel van: a nagycsalád. Nem újdonság, hogy a Fidesz 2010 utáni népesedési politikájának egyik fontos elemeként csak három vagy több gyerek vállalása esetén jutalmazza az adórendszer érdemben kisebb elvonással a munkavállalókat.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy havi bruttó 500 eurós fizetésnél mekkora az elvonás az egyes országokban. Az oszlopok piros része mindenhol 500 euróig ér, a kék rész mutatja a munkavállaló nettó bérét, a sárga pedig a munkáltató terheit. A vonal azt jelöli, hogy a nettó bérnek hány százaléka a teljes költség. Ez Magyarországon 179 százalék, ami Montenegró után a második legnagyobb érték.

Havi bruttó 500 eurós fizetésre rakódó közterhek, gyermektelen munkavállalóknál. Forrás: Mazars

Három gyerekkel viszont ugyanez az ábra – ugyancsak 500 eurós bruttó fizetéssel – egészen másképp néz ki. Így már csak Csehországban és Koszovóban jobb az arány.

Havi bruttó 500 eurós fizetésre rakódó közterhek, háromgyermekes munkavállalóknál. Forrás: Mazars

A magyar adórendszer a magasabb keresetűeknél is ugyanúgy jutalmazza a (legalább három) gyerek vállalását, hiszen havi bruttó 2000 euró (jelenleg ez 690 ezer forint) fizetésnél a gyermektelen munkavállalók összehasonlítása így néz ki:

Havi bruttó 2000 eurós fizetésre rakódó közterhek, gyermektelen munkavállalóknál. Forrás: Mazars

Három gyerekkel viszont sokkal előrébb kerül Magyarország ebben az összehasonlításban:

Havi bruttó 2000 eurós fizetésre rakódó közterhek, háromgyermekes munkavállalóknál. Forrás: Mazars

Egy másik fontos adónem, az áfa esetében a Mazars az értékelésében azt emelte ki, hogy az új, innovatív adóbeszedési technikák milyen hatékonyan tudják növelni az adófizetési fegyelmet. Mi is részletesen írtunk korábban arról, hogy különösen a 2010-es kormányváltás után számos olyan technika jelent meg a gazdaságban, amely megnehezítette, értelmetlenné tette vagy egyenesen ellehetetlenítette az adóelkerülést. Ilyen volt például az online pénztárgépek bevezetése, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer megjelenése, a kata és a kiva mint egyszerű lehetőségek megjelenése, de az ellenőrzések komoly szigorítása is.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy az egyébként az arányát tekintve hosszú évek óta európai rekorder 27 százalékos magyar áfát milyen hatékonysággal sikerül beszedni. A mutató akkor emelkedik, ha nő a hivatalos áfakulcs, illetve ha az adóbeszedés hatékonysága valamilyen intézkedés hatására javul.

Az effektív áfakulcs alakulása Magyarországon

A napokban egyébként az MNB újabb ábrát tett közzé, amely szerint az effektív áfakulcs 2017 után tovább nőtt, mert sikerült javítani a beszedés hatékonyságán:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

Adat Élet adó adóék adórés áfa átlagfizetés bruttó Kelet-Európa Mazars nettó személyi jövedelemadó Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. október 27. 10:03 Adat, Támogatói tartalom

Minden tizedik forintunkat már online költöttük idén

A koronavírus-járvány az online kereskedelemben óriási növekedést hozott Magyarországon.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.