Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. június 16. 14:34 Adat, Élet

A magyar átlagfizetés nettója félúton van Szlovénia és Koszovó között

Idén is megjelentette a Mazars a Közép- és Kelet-európai Adóbrosúráját, amely azért érdekes kiadvány, mert ebben a témában és ebben a régióban ritkán lehet egységes szempontok szerinti szakértői összehasonlításokat találni.

Az anyag szokás szerint elsősorban a bérekre rakódó közterheket vizsgálja, Koszovótól és Albániától kezdve Oroszországon át egészen a legjobb kereseti mutatókkal rendelkező Szlovéniáig, illetve a nyugati összehasonlítási alapnak tekintett Ausztriáig.

Az adatokból először azokat a sorokat emeltük ki, amelyek megmutatják, hogy az egyes országokban mekkora a magánszférában elérhető bruttó átlagkereset, és abból mennyi adót, illetve járulékot kell fizetnie a munkáltatónak és a munkaadónak. (Az állami szféra tehát nincs benne a számolásban, ami Kelet-Európában különösen fontos, hiszen ott gyakran a piacitól döntően különböző viszonyok uralkodnak.)

Az alábbi diagramon az oszlopok fekete része mutatja meg az átlagkeresetből maradó nettó részt, azaz ennyit visznek haza a dolgozók az egyes országokban. A bruttó átlagbért úgy kapjuk meg, ha a nettó bérhez hozzáadjuk a kékkel jelzett összeget, vagyis a munkavállaló által fizetett terheket. A narancssárga oszloprészek pedig a bérre ezen felül rakódó munkáltatói terheket ábrázolják. A grafikont a nettó bérek szerint rendeztük sorba.

 

Rögtön látszik, hogy nem nagy meglepetésre Ausztria továbbra is minden mutatóban elég messze van a régiótól, még a legjobb eredményt elérő szlovének is csak alig több mint 50 százalékon állnak hozzájuk képest (a nettó béreket nézve). Magyarország azonban még  a szlovénoktól is jócskán le van maradva, pillanatnyilag körülbelül félúton járunk a lista élmezőnye és a vége között. Az uniós országok közül csak hármat, Lettországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg.

Az adóterhet azért érdemes nézni, mert látszik például, hogy a (magánszférában elérhető) bruttó átlagbér Szlovákiában és Horvátországban is kisebb, mint Magyarországon, ám mivel ott nem kell annyi adót fizetnie a munkavállalónak, mint nálunk, a hó végén a dolgozók 50-60 euróval többet vihetnek haza.

Hosszú évek óta jellemző, hogy a bérekre Magyarországon még regionális összehasonlításban is nagy terhek rakódnak, és ez alól csak egyetlen kivétel van: a nagycsalád. Nem újdonság, hogy a Fidesz 2010 utáni népesedési politikájának egyik fontos elemeként csak három vagy több gyerek vállalása esetén jutalmazza az adórendszer érdemben kisebb elvonással a munkavállalókat.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy havi bruttó 500 eurós fizetésnél mekkora az elvonás az egyes országokban. Az oszlopok piros része mindenhol 500 euróig ér, a kék rész mutatja a munkavállaló nettó bérét, a sárga pedig a munkáltató terheit. A vonal azt jelöli, hogy a nettó bérnek hány százaléka a teljes költség. Ez Magyarországon 179 százalék, ami Montenegró után a második legnagyobb érték.

Havi bruttó 500 eurós fizetésre rakódó közterhek, gyermektelen munkavállalóknál. Forrás: Mazars

Három gyerekkel viszont ugyanez az ábra – ugyancsak 500 eurós bruttó fizetéssel – egészen másképp néz ki. Így már csak Csehországban és Koszovóban jobb az arány.

Havi bruttó 500 eurós fizetésre rakódó közterhek, háromgyermekes munkavállalóknál. Forrás: Mazars

A magyar adórendszer a magasabb keresetűeknél is ugyanúgy jutalmazza a (legalább három) gyerek vállalását, hiszen havi bruttó 2000 euró (jelenleg ez 690 ezer forint) fizetésnél a gyermektelen munkavállalók összehasonlítása így néz ki:

Havi bruttó 2000 eurós fizetésre rakódó közterhek, gyermektelen munkavállalóknál. Forrás: Mazars

Három gyerekkel viszont sokkal előrébb kerül Magyarország ebben az összehasonlításban:

Havi bruttó 2000 eurós fizetésre rakódó közterhek, háromgyermekes munkavállalóknál. Forrás: Mazars

Egy másik fontos adónem, az áfa esetében a Mazars az értékelésében azt emelte ki, hogy az új, innovatív adóbeszedési technikák milyen hatékonyan tudják növelni az adófizetési fegyelmet. Mi is részletesen írtunk korábban arról, hogy különösen a 2010-es kormányváltás után számos olyan technika jelent meg a gazdaságban, amely megnehezítette, értelmetlenné tette vagy egyenesen ellehetetlenítette az adóelkerülést. Ilyen volt például az online pénztárgépek bevezetése, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer megjelenése, a kata és a kiva mint egyszerű lehetőségek megjelenése, de az ellenőrzések komoly szigorítása is.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy az egyébként az arányát tekintve hosszú évek óta európai rekorder 27 százalékos magyar áfát milyen hatékonysággal sikerül beszedni. A mutató akkor emelkedik, ha nő a hivatalos áfakulcs, illetve ha az adóbeszedés hatékonysága valamilyen intézkedés hatására javul.

Az effektív áfakulcs alakulása Magyarországon

A napokban egyébként az MNB újabb ábrát tett közzé, amely szerint az effektív áfakulcs 2017 után tovább nőtt, mert sikerült javítani a beszedés hatékonyságán:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

Adat Élet adó adóék adórés áfa átlagfizetés bruttó Kelet-Európa Mazars nettó személyi jövedelemadó Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Stubnya Bence
2021. július 23. 10:23 Adat

A harmadik leginkább túlsúlyos uniós tagállam vagyunk, a csehekkel holtversenyben

A felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Máltán a legrosszabb a helyzet, Olaszországban a legjobb.

Fontos

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.

Avatar
2021. július 31. 17:06 Világ

Párizs megmutatja, mit lehetne kezdeni az olyan városi sztrádákkal, mint a budapesti Rákóczi út

Nagy fejlesztések jönnek a Champs-Élysées-n, nemcsak környezetkímélőbbé, de a belváros számára jövedelmezőbbé is tennék a területet.