Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.

Ez az Einstein idézet fogadja a látogatókat a távvezeték-építésekre és kapcsolódó munkákra szakosodott Forest-Vill Kft. honlapján. A vállalat egyik alapítója, Barna Zsolt mintha csak a Nobel-díjas fizikus szavait próbálta volna bizonyítani az elmúlt években. A bankár Csányi Sándor közvetlen helyetteseként egyfajta összekötő szerepben dolgozott Mészáros Lőrincnek is, akivel személyesen is jóban van, miközben a háttérben saját tízmilliárdos bizniszét, a Forrest-Villt gründolta.

Múlt héten azonban kiderült, hogy erre a helyzetre nem biztos, hogy igaz Einstein megállapítása, Barna Zsolt ugyanis hirtelen távozott az OTP-nél betöltött, nagy hatalmat biztosító szerepéből.

Csodálatos előrelátás a rezsicsökkentés után

Maga a Forest-Vill kifejezetten fiatal, alig ötéves vállalkozás, de az alapításának volt előzménye. A cég egyik alapító tulajdonosa Adorján István ugyanis már a kilencvenes évek közepe óta a szakmában dolgozott, saját vállalata, az Adorján-Bau Kft. több mint két és fél évtizede épít áramszolgáltatóknak, referenciái alapján elsősorban az ELMŰ-Émásznak.

Az üzletember 2015 végén azonban valamiért úgy érezte, hogy – az eddiginél láthatóan komplexebb munkákra – új céget kell alapítania, méghozzá a bankárvilágban akkor már jól ismert, évekig a pénzügyi felügyeletnél, majd 2010-től az OTP-nél dolgozó Barna Zsolttal közösen. A szakmában járatos, kicsit előre tekintő szakembereknek ekkor már elég egyértelmű lehetett, hogy az ágazatban komoly átalakulás lesz. Ahhoz azonban már tényleg elég jól kellett ismerni az iparágat, hogy valaki rájöjjön:

ennek a folyamatnak a végén milliárdos állami megrendelések lesznek.

Szűk három évvel voltunk a teljes energiaszektort felforgató rezsicsökkentés megindítása után. A lakossági gázszolgáltatást ekkorra lényegében bekebelezte az állami közműholding, az áramszolgáltatás területén azonban a vártnál lassabban haladtak a dolgok. A villamosenergiát és a gázt a fogyasztókhoz eljuttató (vezetékeket fenntartó) hálózati cégek megszerzésére pedig ugyan voltak tervek, de annyira drágának tűnt, hogy a kormányzat látszólag már-már lemondott a dologról.

Mivel a rezsicsökkentéssel kivéreztették az energiacégeket, a vállalatok minden kiadásukat visszafogták, fejlesztésekre is kevesebbet költöttek, mint korábban. Szakértők ekkor már jó ideje emlegették, hogy az olcsó lakossági energia egyik kellemetlen mellékhatása a gáz és villanyvezetékek állapotának romlása lehet, mivel a multik csak a legszükségesebb javításokat végzik el, az igazi fejlesztések elmaradnak.

Az egyetlen fix pont az ilyen munkákat végző már ekkor is állami tulajdonban lévő rendszerirányító, a Mavir volt, amelynek tulajdonképpen az a feladata, hogy felügyelje az ország áramellátását. Nekik köszönhető, hogy nincsenek napi szinten áramszünetek.^*ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója egy találó hasonlattal, korábban úgy írta le lapunknak a hazai villamosenergia-rendszer, hogy az olyan, mint „egy nagy kád. Van kismillió lefolyó alul, amiket néha bedugnak, néha kihúznak, és néhány nagyobb, illetve több kisebb csap, amelyekből különböző intenzitással folyik a víz. A rendszerirányító (a Mavir) feladata pedig az, hogy ebben a kádban mindig ugyanannyi víz legyen”. Ebben az időszakban azonban a nagyfeszültségű vezetékeket fenntartó Mavir is éppen kevesebbet költött a megszokottnál. Ebből következik, hogy

2015 végén, amikor a Forrest-Villt megalapították, egy laikus számára egyáltalán nem tűnt jó befektetésnek felsővezetéket építő céget létrehozni.

Azóta azonban kiderült, hogy az időzítés nem is lehetett volna jobb. Az állami közműholding (amely most NKM Nemzeti Közművek néven fut) már a következő évben megvette a Démászt annak 32 ezer kilométernyi felsővezetékével együtt, tavaly pedig egyetlen ügylet keretében újabb sok tízezer kilométernyi vezetéket vásárolt az NKM, illetve Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus is.

Így mostanra a hazai villamosenergiahálózat nagy része állami, vagy kormányközeli kézbe került. Ezzel pedig – mivel az állam már nem hagyhatja rohadni az infrastruktúrát – meg is indult a hatalmas, sok tízmilliárd forintos fejlesztési hullám, amit csak fokozott, hogy időközben a Mavir is felpörgette beruházásait.

Ahogy nőttek az állami rendelések, úgy került egyre inkább előtérbe az egyik tulajdonos

Persze a gigantikus közbeszerzéseken egy kicsi, komoly tapasztalattal nem rendelkező cég nem igazán tud elindulni. A Forrest-Vill alapításának időzítése azonban épp azért volt tökéletes, mert mire a legnagyobb tenderek megérkeztek, addigra némi állami segítséggel már referenciát is fel tudtak mutatni. Az első, még viszonylag kisebb, de így is majdnem egymilliárdos ilyen megbízásukat ugyanis az állami MVM Ovittal közösen elindulva nyerték 2017 tavaszán, márpedig ebből már lehet építkezni. Ha pedig ez mégsem volt elegendő, hát elindultak valaki mással konzorciumban a megbízásokért.

Eddig a pontig úgy tűnhet, hogy tényleg egy részben szerencsés, de főleg jó szakmai meglátások miatt remekül időzített vállalkozásról van szó. Egy adott terület szakértője megkeres egy pénzembert, aki tud tőkét is tenni az ötlet mögé. Barna Zsolt pedig ebből a szempontból jó választás volt, hiszen kapcsolatrendszerének, és bankári tapasztalatának köszönhetően nyilván banki forrást is könnyebben tudott szerezni az egyébként beruházásigényes vállalkozáshoz. Ekkor ráadásul Barna Fidesz-közeli körökhöz való kötődése sem volt még túl látványos.

Fotó: KALL Ingredients Kft.

Ez a felállás azonban csak addig tartott, amíg el nem kezdtek dőlni az állami megrendelések.  Az eredetileg 60-40 százalékos részesedési megoszlás már 2017-ben még inkább Barna Zsolt felé tolódott, aki ekkor kétharmados tulajdonos lett a cégben, egy évvel később pedig teljesen egyértelművé vált, hogy a legzsírosabb állami megbízásoknak ő lesz a haszonélvezője.

Bár a felek ezt nem verték nagydobra, a cégbírósági iratok alapján 2018 áprilisában úgy módosították a cég alapszabályát, hogy a két fő üzletág közül a távvezeték építésit kizárólag a bankár érdekeltségébe rendelték. Így

a legtöbb pénzt hozó munkák hasznát csak Barna Zsolt élvezhette, a nyereség (illetve az ez után fizetett osztalék) is neki járt.

Később újabb – ipari létesítmények építése névre keresztelt – divízióval bővítették a vállalatot, és ez is Barnához került. Közben Adorján István cégvezetői hatáskörét megnyirbálták. Először új ügyvezetőt kapott maga mellé, majd kikötötték, hogy a 30 millió forint feletti szerződésekről nem dönthet egyedül, csak a taggyűlés (tehát Barna Zsolt) jóváhagyásával^*Tavaly novemberben aztán ezt az összeghatárt 300 millióra emelték..

Ismerős partnerek

Mindez kevesebb, mint egy hónappal azt követően történt, hogy a vállalat megkötötte első igazán nagy állami üzletét: a Mavir nagyfeszültségű távvezeték építésére és átalakítására kiírt első körben 12,4 milliárdos keretösszegű tenderén futottak be.

Ez természetesen nem jelentett automatikusan ekkora megbízást, hiszen a rendszerirányító több céggel szerződött, és a Forest-Vill – valószínűleg csekély tapasztalata miatt – nem is egyedül indult. A szerződés alapján azonban már sejteni lehetett, hogy szépen elkezdenek majd jönni a (30 milliónál nagyobb) megbízások.

Ezen a tenderen egyébként a Forest-Vill azzal a német tulajdonú Spie Hungaria Kft-vel indult együtt, amely^*Egészen pontosan amelynek jogelődje. a miniszterelnöki vő, Tiborcz István botrányos közbeszerzéseken felhizlalt cégével, az Elios Zrt-vel is többször együtt dolgozott.^*A Spie Hungaria Kft-t öt hónappal ezelőtt megkerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, miért nem egyedül indultak a tenderen, honnan ered a kapcsolatuk a Forest-Vill-lel és hogyan osztották le a munkákat, de nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre

Azt nem könnyű megmondani, hogy pontosan mennyi bevétele lett a Mavir-megbízásokból a Forest-Vill-nek, mert ugyan a rendszerirányító lapunk kérdésére még tavaly azt írta, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzétette szerződéseit, mi az összeset szinte biztosan nem találtuk meg. Összesen tíz olyan megállapodást sikerült azonosítanunk, amik ennek a keretszerződésnek a nyomán születtek, de ezek összértéke messze elmaradt a 12,4 milliárdtól. Pedig a keretet elvileg meg is növelték, ami nem arra utal, hogy ne költötték volna el.

Annyi bizonyos, hogy két megrendelést biztosan kapott a Forest-Vill-SPIE kettős, amiből nagyjából 900 millió forintos bevételük volt. A tényleges összeg azonban nagyobb lehet.

Ennek megfelelően a 2016-ban még csak 84 milliós bevételt hozó kisvállalat forgalma is meglódult. Egy évvel később már átlépték a milliárdos határt, 2018-ban pedig 3,5 milliárdnál tartottak. Ebben az évben ráadásul már masszív nyereséget is termelt a cég, aminek köszönhetően a tulajdonosok^*Vélhetően főleg Barna Zsolt, bár ez a céges iratokból nem derül ki teljesen egyértelműen. 300 milliónyi osztalékot is kivehettek.

Tízmilliárdos szerződések

Ez pedig még csak a kezdet volt, az üzlet csak ezt követően, 2019-ben pörgött fel igazán.

Tavaly május és december között három olyan keretmegállapodásba került be a Forrest-Vill, amelyek összértéke meghaladta a 80 milliárd forintot.

Az NKM a kiemelt fontosságú vezetékek építésére és felújítására 26, a normál fontosságúakéra 10,5 milliárd forintot szánt, míg a Mavir az előzőnél is jóval nagyobb, 45 milliárdos keretösszeggel hirdette meg vezetéképítési közbeszerzését. A Forrest-Vill pedig mindhárom tenderen befutott aktuális partnerével. A Mavirnál megint a SPIE-vel közösen indultak, míg az NKM két tenderén a Vill-Korr Hungária Kft-vel alkottak konzorciumot. Utóbbi vállalat korábban szintén dolgozott együtt Tiborcz István közvilágítási cégével, de a neve a Borkai-botrány kapcsán is előkerült, mivel tulajdonosát, Gasztonyi Lászlót a szivárogtató blog szintén a volt győri polgármester kiruccanásainak szereplőjeként emlegette.

A Forest-Villnek egyébként valószínűleg nem szakmai okokból, sokkal inkább egyéb elvárások miatt kellettek a partnerek, hiszen a cégnél kifejezetten tapasztalt szakemberi gárda jött össze. Ebben szerepet játszik, hogy az induláskor az egyik konkurenstől (a francia hátterű Omexomtól) sikerült átcsábítani egy már viszonylag összeszokott csapatot.

A tavalyi nagy üzletek most is csak keretszerződések voltak, azaz lehetőségek későbbi megrendelésekre, de az elmúlt hónapokban szép lassan ezek a konkrét megbízások is elkezdtek áramlani.

Az NKM tavaly december óta hét részletben összesen hátmilliárd forint értékben rendelt meg munkákat a Forest-Vill, Vill-Korr kettőstől.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a felpörgő állami megrendelésekből milyen 2019-es évet sikerült összehoznia a vállalatnak, a tavalyi beszámolóját ugyanis még nem tette közzé a cég, és eredményeikről nekünk sem kívántak beszámolni. Elég jó esély mutatkozik azonban arra, hogy a vállalat folyamatosan rekordéveket hozzon. Ebbe ráadásul tavaly némi állami forrás is besegíthetett: az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól kaptak több mint 183 millió forintot (pdf) az építőipari ágazat technológiai korszerűsítését célzó támogatási program keretében^*Ugyanebben a programban a Forest-Vill kisebbségi tulajdonosának vállalata, az Adorján-Bau is 34 milliós állami támogatáshoz jutott..

Hatalmas piac

Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a jövőben ne számolhatna hasonló nagyságrendű megbízásokkal a cég. A Mavir az elmúlt néhány évben évi nagyjából 20 milliárd forintot költött ilyen beruházásokra, és az NKM-nél is felpörögtek a fejlesztések: már a tavalyi újabb hálózatvásárlás előtt is nagyjából 13-15 milliárd ment el olyan munkákra, amiket a Forest-Vill is végez. Utóbbi tényleg komoly növekedés, hiszen az előző tulajdonos utolsó évében felennyit sem szántak a hálózat felújítására. Az idén még ehhez az így is 30-35 milliárdos piachoz jön hozzá az újabb állami szerzemény, és valószínűleg a Titász évi szintén 10-13 milliárdos megrendelése.

Bár utóbbi cég nem állami, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmának része^*Illetve lesz, ha lezárják a tranzakciót. (pdf), de a Forest-Villnek valószínűleg ez sem akkora hátrány. A cég ugyanis korábban is dolgozott már Mészáros Lőrinc érdekeltségnek: a Kall Ingredients Kft., masszív állami támogatással megkínált a kukorica-feldolgozó üzemének építésében vettek részt az állami MVM-Ovittal közösen^*Igaz az nem teljesen egyértelmű, hogy Kall Ingredients Kft-vel ki került előbb kapcsolatba, a Forest-Vill, vagy Mészáros Lőrinc. A milliárdos papíron 2017 tavaszán szállt be a cégbe, márpedig az építkezés ennél jóval korábban kezdődött, az MVM-Ovit viszont csak 2017 végén tett közzé egy posztot a témában..

Emellett

több forrásból is úgy értesültünk, hogy Barna Zsolt személyesen is elég régóta – még az üzleti befutása előtti időből - ismeri Mészáros Lőrincet, akivel jó kapcsolatban van.

Barna egyébként pályája során magát végig bankárként definiálta, és banki karrierjének építésébe fektette a legtöbb energiát. Pályáját az állami pénzügyi felügyeletnél kezdte, ahol 12 év alatt elég magas pozícióba jutott, és ahonnan épp a 2010-es kormányváltást követően kellett távoznia. Ezután az OTP-nél helyezkedett el és egészen múlt hétig a legnagyobb magyar banknál is dolgozott, méghozzá egyre magasabb pozíciókban (pdf). Olyannyira, hogy Csányi Sándor egy Indexnek adott tavalyi interjúban már azt mondta, hogy ha ő nincs itthon, akkor operatív ügyekben Barna Zsolt helyettesíti.

Barna ekkor már általános vezérigazgató-helyettes volt a banknál, de korábban vezette az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt-t, és az igazgatóság elnökeként irányította a OTP Alapkezelő Zrt-t is. Időközben részben ezekben a szerepekben, részben magánszemélyként egyre többször került kapcsolatba – az általa ekkor ugye már jól ismert – Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsányi Sándor birodalma bevásárolta magát a Mészáros Lőrinc-birodalombaNem nehéz szimbolikus lépésnek látni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyiAzt viszont nem látni tisztán, hogy mi fedezhetné a vételárat.

Nagyjából két éve az ő vezetése alatt álló OTP Ingatlanbefektetési Alap épp Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmától vásárolt egy nagyobb részvénycsomagot az akkor még a felcsúti milliárdos érdekkörébe tartozó Appeninn Nyrt-ben (pdf). Úgy tudjuk, hogy az Appeninn környékéről több piaci befektetőt is megkerestek és végül az OTP alapja lett az, amelyik 5,92 százalékos részesedést szerzett a vállalatban. Az ingatlanos tőzsdei cégben nem sokkal később Tiborcz István is tulajdonos lett, azóta azonban mind Mészáros, mind a miniszterelnök veje kiszálltak, csak az OTP maradt.

A híd Mészáros és Csányi között

Barna Zsoltnak azonban ezen kívül is volt nyílt kötődése a Mészáros-világhoz. A bankár felügyelőbizottsági tagként dolgozott a 2018 óta a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő és azóta hasító V-Híd Zrt-ben^*Igaz erre a pozícióba már azelőtt kinevezték, hogy Mészáros Lőrinc házon belülre került volna., a TV2-nél^*Amely ugyan papíron egy bizalmi vagyonkezelőé, de Andy Vajna halála óta Mészáros Lőrinc bizalmi emberei irányítják. pedig már 2017 óta igazgatósági tag. Emellett tavaly Mészáros egy másik bizalmasával, Antal Kadosa Adorjánnal együtt vásárolta be magát az Est Média Nyrt-be (pdf).

Barna tehát úgy közelített, vagy tartotta magát közel Mészáros Lőrinc birodalmához, hogy az OTP egyik legfontosabb vezetője, és így Csányi Sándor bizalmi embere volt, miközben saját üzleteit – köztük valószínűleg egyelőre legnagyobbként a Forest-Vill-t – is építgette. Hallottunk olyan értelmezést, miszerint Barna volt a híd az össze-összeérő Csányi és Mészáros világ között. Ez pedig kívülről nézve is elég veszélyes terepnek tűnik. Csányi Sándorról például azt tartják, hogy fontos neki közvetlen beosztottjai lojalitása, és nem nézi jó szemmel, ha valaki másfelé tekinget. Valószínűleg éppen ezért úgy látszott, hogy OTP-s főnöke felé – ami bankár-karrierje szempontjából fontosabb volt neki – inkább kisebbíteni próbálta ezeknek a kapcsolatoknak, ügyleteknek a jelentőségét, nem szerette volna, ha úgy tűnik, neki nem az OTP a legfontosabb.

Az OTP-s vonal azonban múlt héten hirtelen így is véget ért.

A bank elég váratlanul bejelentette (pdf), hogy Barna Zsolt vezérigazgató-helyettes munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, és ezzel egyidejűleg a szakember viselt vezető tisztségeiről lemondott. Az ügy hátteréről az Index írt múlt héten részletesebben. A meglepő szakítás azonban jó eséllyel nem jelenti Barna Zsolt banki karrierjének végét, hiszen az eddig általa összekötött két érdekkör közül a másiknál éppen most alakul egy óriásbank. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha a jövőben ennek a környékén kapna szerepet. 

Furcsa tulajdonosváltás

Időközben egyébként a Forest-Vill is gazdát cserélt. Hat héttel azt követően, hogy február végén először megkerestük az ügyben a céget, illetve az érintetteket, Barna Zsolt és Adorján István eladta a vállalatot, ami így közvetve egy svájci társaságé lett. Több jel is utal azonban arra, hogy nagyon távol azért most sem került Barna Zsolttól.

A bankár már tavaly alapított egy vállalatot Forest-Vill Plus Zrt. néven, amelynek papíron ugyanúgy elektromos, híradás-technikai célú közmű építése a főtevékenysége, mint testvércégének, ez pedig még most is az övé. Emellett alig két héttel ezelőtt egy újabb céget is bejegyeztetett Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft. néven. A két új vállalat pedig ugyanabban az ügyvédi irodává alakított belvárosi társasházi lakásban székel, ahol Forest-Vill új svájci tulajdonosának magyar leánya is. Ráadásul az új vállalatok vezetői is a Forest-Vill menedzsmentjéből kerültek ki^*A Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft-t Adorján István vezeti, a Forest-Vill Plust pedig a Forest-Vill másik két ügyvezetője..

Az idén alapított új svájci tulajdonosról egyébként a nyilvánosan elérhető adatokból nem lehet kideríteni, hogy ki áll mögötte, mindössze annyi biztos, hogy kéttagú menedzsmentjében benne van egy Svájcban élő magyar, Szabó Ferenc is. A Forest-Villnél lapunk kérdésére ugyanakkor azt mondták, hogy nem csak a vezetője, hanem a tulajdonosa is ő a svájci vállalatnak, és így a magyar vezetéképítő cégnek is. Szabónak ugyan voltak már magyar céges érdekeltségei, de eddig inkább Svájcban üzletelt.

A közös lakás még akkor is érdekes, ha a Forest-Villtől kapott információk szerint a cégek egyelőre nem működnek együtt. A lapunknak küldött válaszokból egyébként az derült ki, hogy a Ganz Transzformátor Motor- és Generátorgyártó Kft. célja a Ganz transzformátor- és motorgyár működtetésében való részvétel, a Forest-Vill Plus Zrt. pedig egyéb villamossági területeken végez feladatokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Barna Zsolt Csányi Sándor Forest-Vill Mavir Mészáros Lőrinc nkm Olvasson tovább a kategóriában