Amikor tavaly egy füles alapján a lett vámosok átkutatták egy Ukrajnából érkezett magángép utasainak csomagjait a rigai repülőtéren, körülbelül egymillió dollárnak megfelelő értékű készpénzt találtak náluk amerikai és európai bankjegyekben, amelyeket lefoglaltak. Az eset már csak azért is különös volt, mert a négy utas egyike egy olyan üzletember volt, aki Ukrajnában és Lettországban is birtokolt bankot.
Az esetről annak kapcsán ír most a Bloomberg, hogy a koronavírus-járvány miatti határzárak nyomán lényegében beigazolódott a gyanú, hogy sokan a leghagyományosabb módon hordták a – nem törvényesen szerzett – pénzt Lettországba, hogy ott tisztára mossák.
A lett és az észt bankok pénzmosási eseteiről rengeteget lehetett hallani az utóbbi években, de a gyakorlat bőven a 90-es évekre nyúlik vissza. A Parex nevű lett pénzváltó, majd bank egyik alapítója azt írta önéletrajzában, hogy a 90-es évek elején megbízásukból többször repültek bankjegykötegekkel megrakott Tu-134-es repülőgépek különböző oroszországi célpontokra. A könyv egy másik helyén arról írt, hogyan érkezett meg Lettországba egy kazah oligarcha pénze, amelyet aztán minden lépésnél fegyveres őrök kísértek. Azóta is jellemző, hogy elsősorban más szovjet utódállamokban illegálisan felhalmozott összegeket igyekeznek a nyugat-európai bankrendszerbe eljuttatni Lettországon keresztül.
Ezek a dolgok odáig fajultak, hogy volt olyan időszak, amikor az aprócska, alig kétmilliós Lettországban zajlott a világ összes dollártranzakciójának egy százaléka. Ez már az amerikaiaknak is feltűnt, és pénzmosással vádolták meg a harmadik legnagyobb lett bankot, az ügy kapcsán a lett jegybankelnököt is őrizetbe vették. A sorozatos botrányokban összeomlott több lett és észt bank, de helyi leányvállalatainak tevékenysége miatt csúnyán megégette magát a Danske Bank és a Swedbank is.
Ezek után a helyi hatóságoknak nem volt más választásuk, mint szigorú felügyelet alá vonni a helyi pénzintézetek tevékenységét. A lett bankoknál 2015-ben csak 21,5 millió euró gyanús eredetű összeget fagyasztottak be, tavaly már 346 milliót, idén június közepéig pedig 282 milliót.
Mivel utalni egyre kockázatosabb, előtérbe kerültek a jó öreg bankókötegek. A kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betétei alapján a lett hatóságok úgy becsülték, hogy évente 400 millió eurót csempésznek az országba. A határzártak nyomán az elmúlt hónapokban ez közvetett módon – a friss pénz hiányának képében – be is bizonyosodott.
Ilze Znotina, a lett pénzügyi nyomozók vezetője mesélt a Bloombergnek a manapság jellemző módszerekről. Például valamelyik pénzküldési szolgáltatóval küldik el az átvinni kívánt összeget, amelyet a lett határ közelében, annak túloldalán vesznek fel, majd bevisznek az országba. Ha valaki nem akar kockáztatni, akkor megmozgatja az egész családot, és mindenkinél, a gyerekeket is beleértve, van fejenként 9900 euró – 10 ezernél ugyanis már bejelentést kell tenni. Nem mindig pénzmosásról van szó egyébként, lett vállalkozók részben így jutnak készpénzhez akkor is, ha zsebbe akarják fizetni az alkalmazottaikat.
A határzár idején értelemszerűen ilyesmi nem jöhetett szóba, de a helyzet normalizálódásával ez változik, így a hatóságok is készülnek. Ilze Znotina szerint szükséges a gyalogosan, autóval és vonattal érkezők erőteljesebb ellenőrzése, sok országban például kiemelt figyelemre számíthat, aki egy évben 15-nél többször fordul meg a határon. Ha pedig még lenne olyan lett pénzintézet, amely könnyen fogad be nagy összegeket, számolnia kell azzal, hogy az is gyanús jel, ha túl sok 500 euróst helyez el a jegybanknál.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
