(Erdélyi Dóra a Danube Capital junior makrogazdasági elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A KSH előzetes adatai szerint az idei első negyedévben 2,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2019. első negyedévéhez képest. Az adatban megjelenik az év első két hónapjának kedvező teljesítménye, illetve érdemes azt is figyelembe venni, hogy Magyarországon a veszélyhelyzetet 2020. március 11-én hirdették ki, míg a kijárási korlátozások 2020. március 28-án léptek életbe.

Így az első negyedév jelentős része, két-két és fél hónap még a gazdaság normál üzemmódja szerint zajlott, illetve az első hatások a globális értékláncokon keresztül érvényesültek. Összességében a 2020. áprilisi adatok mutathatják majd a nagyobb gazdasági visszaesést (vagyis a második negyedéves GDP-adatok, amelyeket augusztusban publikál a KSH).

2019 kimagaslóan kedvező volt a hazai gazdaság szempontjából, és ez a lendület még az év első hónapjaiban is kitartott. 2019. negyedik negyedévében 4,5 százalékkal emelkedett a GDP, ehhez képest az első negyedéves adat jelentős lassulást mutat, amely mögött a koronavírus-járvány áll. (Az első járvány által érintett hónapban, márciusban például az ipari szektor teljesítménye 5,6 százalékkal, az építőipari szektoré 3,4 százalékkal esett vissza év/év alapon.)

A KSH első körben csak számadatot közölt a GDP-ről, a részleteket majd május 29-én ismerteti. Ugyanakkor az adatok publikálásával párhuzamosan annyit már közölt a statisztikai hivatal, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve. A Danube Capital várakozása szerint a mezőgazdaság és az ipar mérsékelten, a szolgáltatási szektor nagyobb mértékben járult hozzá az első negyedéves gazdasági növekedéshez. Továbbá az építőipar teljesítményének visszaesése mérsékelte az első negyedévben a bővülés ütemét.

Külső hatások

A koronavírus-járvány jelentős részben a globális értékláncokon keresztül érzékelteti negatív gazdasági hatásait, így érdemes közelebbről is megvizsgálni a külkereskedelmünk alakulását. A külkereskedelmen belül meghatározó a termék-külkereskedelem. A termékexport a kivitel nagyságrendileg 80 százalékát, a termékimport a behozatal körülbelül 85 százalékát adja.

A termék-külkereskedelmi forgalom alakulása szempontjából releváns az eurózóna kereslete. Az euróövezet gazdasági teljesítménye idén 5,5–7,7 százalékkal eshet vissza a piaci prognózisok alapján. Előrejelzésünk szerint az idei évben a nettó export negatívan járul hozzá a magyar GDP változásához.

Mind az áruexport, mind az áruimport volumene visszaesést mutatott 2020 márciusában Magyarországon: az export euróban számított értéke 7,3 százalékkal, az importé 5,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakában. A Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnerének számító Németország esetében az áruexport 7,9 százalékkal, az áruimport 4,5 százalékkal esett vissza 2020 márciusában – az előző év azonos időszakához képest. Az áruexport havi alapú 11,8 százalékos csökkenése 30 éves negatív rekordnak számít. Az ellátási láncokon keresztül a német export visszaesése a magyar kivitelre is negatív hatással lehet.

Régiós összehasonlítás

A régióban a magyar mellett a várakozásokon felül bővült a lengyel és a román gazdaság, míg a cseh gazdaság teljesítménye elmaradt a várakozásoktól 2020 első negyedévében.

A régióban az első negyedévben leggyengébben a cseh gazdaság teljesített, míg a román gazdaság bővült a legnagyobb mértékben. Az euróövezet részének számító Szlovákia azonban még a cseh gazdaságnál is nagyobb mértékben, 3,9 százalékkal zsugorodott (év/év alapon). Az eurózóna GDP-je az első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent év/év alapon, kismértékben felülmúlva a korábbi várakozásokat.

A német gazdasági teljesítmény, amelyhez a legszorosabban kapcsolódnak a régiós országok, 1,9 százalékkal csökkent az idei első negyedévben, alulmúlva a -1,6 százalékos várakozásokat.

Kilátások az idei és a jövő évre

A gazdasági kilátások a korábbiaknál jelentősen képlékenyebbé váltak, így a Danube Capital szakértői csapata egy rendkívül bizonytalan környezetben készítette el makrogazdasági előrejelzéseit. Az előrejelzés készítésének időszakában nem álltak még rendelkezésre ezen időszakra vonatkozóan kézzel fogható indikátorok, adatok a visszaesés mértékét illetően.

Ráadásul azt sem látni egyelőre, mikor ér véget a koronavírus-járvány, mikorra áll helyre a gazdaság a járvány lecsengését követően, melyek jelentősen befolyásolják az előrejelzési pályákat. Mindezek miatt nemcsak egy makrogazdasági előrejelzést készítettünk, hanem egy átfogó alappálya mellett két alternatív pályát is felvázoltunk:

Alappályánk esetében a hazai GDP 4 százalékkal annak ellenére csökken 2020-ban a tavalyi évhez képest, hogy az év második felében elindulhat az aktivitás ismételt bővülése a gazdaságban. A korlátozó intézkedéseket feloldják, de a keresleti és kínálati sokkok után csak lassan tér vissza a korábbi pályára a gazdaság. Alappályánk esetében a gazdaság 3-5 hónap múlva indul újra (április közepéhez képest). Várakozásunk szerint 2021-ben tovább folytatódik a gazdaság visszarendeződése, így összességében 3,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálunk a jövő évre, amely a külkereskedelmi forgalom felélénkülésével és a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével magyarázható.

Első, az alappályánál kedvezőbb feltételekkel rendelkező alternatív pályánk esetében az idei évben stagnálást mutathat a hazai gazdaság, majd jövőre 3,7 százalékkal nő a GDP 2020-hoz képest. Összességében egy gyors, V-alakú kilábalással számolunk, feltételezve, hogy amennyiben a vírus hatása átmeneti lesz, úgy elsősorban 2020. első és második negyedéves makrogazdasági adataiban mutatkozhat meg a koronavírus-hatás mind nemzetközi szinten, mind pedig idehaza.

Korábbi vírusos fertőzések gazdasági tapasztalatai alapján 2020. harmadik negyedévében javulásnak indulhatnak a makrogazdasági mutatók (ez alól egyedül a turizmus lehet kivétel, amely esetében kisebb a valószínűsége a kiesés korrekciójának). A korrekció mértéke azonban függ a járvány lefutásától. Ezen pálya esetében feltételezésünk szerint legkésőbb június végére lecseng a járvány, és az időszak utolsó heteiben elkezdődik a gazdasági aktivitás újraindulása (például a gyárak döntő többsége ismét termel, a home office-ban dolgozók fokozatosan visszatérhetnek a munkahelyekre).

Ugyanakkor a második, az alappályánál kedvezőtlenebb feltételeket támasztó alternatív pálya esetében idén akár 8,2 százalékos GDP-visszaesés is bekövetkezhet, és jövőre is csak 2,4 százalékos gazdasági bővülést várunk. A legpesszimistább szcenárió esetén L-alakú válsággal számolunk a teljes gazdaság esetében, a GDP csak több év után tér vissza a 2019-es szintekre.

Ebben az esetben feltevésünk szerint az utolsó negyedévre cseng le a járvány, a gazdaság 2020 utolsó negyedévében indul újra, így elhúzódó gazdasági visszaeséssel szembesülünk. Hosszú távon megmutatkoznak a globális gazdaság strukturális problémái, amelyet az egyre szűkülő mozgástérrel rendelkező fiskális és monetáris politika nem tud a hagyományos módszerekkel kezelni; súlyos bizalomvesztésre számíthatunk a gazdaságban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat GDP-növekedés járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában