Kidobott élelmiszert vételeztek maguknak, alkotmánybírósági ügy lesz belőle
Egészen messzemenő következményei lehetnek egy igazán pitinek induló bajorországi ügynek. Egy októberi éjszakán két iskoláskorú lány gyümölcsöt, zöldséget és joghurtot halászott ki egy szupermarket szeméttárolójából a München melletti Olchingban.
Bár a DPA hírügynökség rövid tudósításban erről nincs szó, valószínűleg térfigyelő kamera vette fel a ténykedésüket, és ennek nyomán jelenthette fel az áruház a fiatalokat. Az ügy mindenesetre bíróság elé jutott, és a lányokat közérdekű munkára ítélték, valamint felfüggesztett pénzbüntetést is kaptak.
A fiatalok szerint azonban jogtalanul ítélték el őket, mert az élelmiszerpazarlás elleni fellépést nem szabad üldözni, ellenkezőleg, támogatni kellene. Ezért arra készülnek, hogy ma délben panaszt nyújtanak be a német alkotmánybíróságnál, ebben egy emberi és állampolgári jogokat védő civilszervezet segíti őket. Mielőtt ezt megteszik, a tervek szerint lesz egy támogató demonstráció az alkotmánybíróságnak otthont adó Karlsruhe egyik parkjában.
Az ügy azért érdekes, mert a fejlett világban egyre erőteljesebb igény van az élelmiszerpazarlás visszaszorítására, jórészt az éghajlatváltozással való összefüggése miatt. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszerpazarlás miatt kerül a légkörbe az üvegházhatású gázok nyolc százaléka. Németországban pedig most kiderülhet, mit tud kezdeni a jog az ehhez kapcsolódó aktivizmussal. Pontosabban az a kérdés, hogy változik-e a németül Containernnek nevezett jelenség jogi megítélése. Az országban ugyanis bármilyen kidobott tárgy egészen addig a kidobó tulajdonának számít, amíg a hulladékszállító szolgáltató el nem viszi.
A kukázáson kapottakat akár több száz euróra is megbüntethetik.
Más kérdés, hogy arányaiban a boltok tehetnek a legkevésbé az élelmiszer-pazarlásról. Az EU Fusions projekt kutatása alapján a legnagyobb pazarlók a háztartások, az élelmiszer feldolgozása közben pocsékolják el a menthető élelmiszer közel ötödét, gyártás közben a bő tizedét, ennél egy kicsit több az éttermeknél jön össze, a boltok pedig csak 5 százalékban veszik ki a részüket a teljes pazarlásból.
Ennek ellenére egyre több országban születnek olyan törvények, amelyek a kiskereskedelmi pazarlás ellen próbálnak fellépni. Az első ilyen átfogó jogszabályt Franciaországban alkották meg 2016-ban, Csehországban pedig idén év elején hagyott jóvá az alkotmánybíróság egy hasonló törvényt. A lengyelek sem maradtak le sokkal, náluk szeptemberben lépett hatályba egy hasonló rendelkezés.
Magyarországon ugyan nincs ilyen kötelezettség, de a nagyobb üzletláncok és a gyártók is rendszeresen és egyre nagyobb mennyiségben adnak át élelmiszert a rászorulóknak, leginkább a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen keresztül.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
