Hírlevél feliratkozás
Karsai Gábor
2019. október 28. 16:46 Közélet

A versenyt torzítja és az egyenlőtlenséget is növeli a költségvetési politika

A szerző a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.

Nem mondhatni, hogy nagy képviselői érdeklődés övezte volna a 2018-as központi költségvetéséről szóló (zárszámadási) törvény végrehajtásáról szóló javaslat múlt hét végén megkezdett általános vitáját. Az MTI fotója szerint a csütörtöki plenáris ülésen mindössze nyolc képviselő hallgatta a Pénzügyminisztérium előterjesztését. A képviselők nyilván úgy gondolták, hogy bár a költségvetési folyamatok áttekintése elvileg alkalmas lehet a kormány egész gazdaságpolitikájának kritikai elemzésére, ez a múltról szóló beszámoló, különösen a kétharmados kormánypárti többség birtokában inkább csak formalitás.

Az MSZP azonban mégis módosító indítványt terjesztett be, azzal az indokkal, hogy a törvényjavaslat hamis számokat tartalmaz a GDP-arányos államadóssággal kapcsolatban.*Arra hivatkozott, hogy a törvényjavaslat 3. paragrafusában szereplő 2017. és 2018. évi államadósság nem egyezik a KSH által most októberben közölt, és immár az Eurostat által is elfogadott adatokkal. Azoknál kisebb, mivel nem tartalmazza az államháztartás részeként például az MNB alapítványait, holott ezek átsorolásának szükségességét a kormány elfogadta.

A helyzet azonban megítélésem szerint ennél bonyolultabb.

Nem hamisításról van szó, hanem sokkal inkább egy közgazdaságilag értelmetlen törvényi szabályozásról, valamint sumákolásról.

A zárszámadási törvényben ugyanis az államadósság év végi összegét nem a tényleges, hanem a költségvetési törvényben előre meghatározott árfolyam alapján kell számolni. Ez azokban az években, amikor a forint árfolyama jelentősen változik – márpedig 2018 ilyen év volt -, jelentős eltérést, torzítást okoz. A költségvetési törvény 2018-ra 309,3 forintos euróval való számítást tartalmazott, miközben a 2018. végi tényleges árfolyam 321,5 forint volt, vagyis a forint jelentősen gyengébb lett. A törvényileg előírt, de fiktív (69 százalék); valamint a valós árfolyamot tükröző (70,2 százalék) adat közötti markáns különbség magyarázza tehát a zárszámadás és a KSH adata közötti eltérést. Vagyis ez a nemzetközileg alighanem egyedülálló számítási előírás közgazdaságilag ugyan értelmetlen, de törvényes.

Ugyanakkor az is tény, hogy a törvényjavaslat – igaz meglehetősen eldugva, a közel 110 oldalas általános indokolás legvégén – „kiemelt mutatószámok” címen közli a közgazdaságilag értelmes, az Eurostat és a KSH által hivatalosnak tekintett számokat is. A sumákolást mutatja, hogy bár ez a táblázat korrekten jelzi, hogy a hivatalos adatok a korábbi évekre vonatkozóan is megváltoztak, arról, hogy ez az Eurostat követeléseinek elfogadásából, a sokáig képviselt magyar álláspont feladásából, például az MNB-alapítványok államháztartáson belülre kerüléséből adódott, szót sem ejt. (Miként a Pénzügyminisztérium egy előző közleménye is csak azt emelte ki, hogy „az Eurostat a korábban megfogalmazott módszertani fenntartásait Magyarországgal szemben visszavonta”. Arról, hogy ez a magyar meghátrálás eredménye volt, már szót sem ejtett.)

A zárszámadási törvény átláthatatlansága szorosan összefügg a költségvetési tervezés és végrehajtás átláthatatlanságával, például a kormányzat szinte korlátlan évközi cselekvési szabadságával. Ugyanakkor, bár a zárszámadási törvény indokolása a sikereket állítja középpontba, a számok elemzése révén az ezek mögötti ellentmondások, negatív tendenciák is napvilágra kerülhetnek. Ezek közé tartozik számos egyensúlyi mutató romlása, a költségvetési folyamatok előirányzottól való lényeges eltérése, a bevételek és kiadások torz szerkezete, a magyar állam gazdasági fejlettségéhez viszonyított túlterjeszkedése.

A törvényjavaslat általános indokolása szerint a kormányzati intézkedések tartós növekedési pályára helyezték a magyar gazdaságot, miközben az egyensúlyi folyamatok is kedvező képet mutatnak. Kétségtelen, hogy a 2018. évi növekedés nagyon gyors volt, a régió 11 tagállama közül Magyarország a dinamika szerinti sorrendben a 2016. évi 10. helyről 2017-ben a 7., majd 2018-ban a 2. helyre került. (Idén akár az első is lehet, az EU nyári prognózisa szerint azonban 2020-ra az 5-6. hely környékére esik vissza.)

Ugyanakkor az egyensúlyi folyamatok már nem ilyen kedvezőek, 2018-ban az államháztartás GDP-arányos hiánya (2,3 százalék) az EU-ban az ötödik, a régióban (Románia után) a második legmagasabb volt. Ráadásul az EU-tagállamok felénél többletet mutatott az államháztartási egyenlege. Az infláció az EU-ban a második leggyorsabb volt, a folyó fizetési mérleg pedig 2009 óta először negatívvá vált (a GDP -0,5 százaléka). Emellett a laza monetáris politika nyomán a forint a régióra jellemzőnél jelentősebben gyengült.

Mindez szorosan összefüggött a gazdaság túlfűtöttségével, a választási megfontolások által is serkentett növekedéssel. Ebben nagy szerepet játszott az EU-támogatások felpörgetése és a bérmegállapodás hatása. Ezekre azonban tartósan nem lehet számítani, az EU-támogatások kifutnak (2021 után összességében is jelentősen csökkennek), a gyors béremelkedésnek pedig a gazdaság egyre nagyobb részében határt szab a versenyképesség. Az egyensúlyi adatok nem fenyegetően rosszak, de – különösen romló világgazdasági körülmények között – korrekciót követelnek. Egy kis ország számára a belföldi kereslet által hajtott növekedés nem jelent tartósan fenntartható pályát.

2018-ban az államháztartás pénzforgalmi bevételei és kiadása egyaránt mintegy 5,5 százalékkal haladták meg az előirányzottat. Ez mintegy 1200 milliárd forintos, a GDP mintegy 2,8 százalékát kitevő eltérés, ami lényegében megegyezik az éves pénzforgalmi deficittel. Az előirányzottól való eltérés részben a költségvetés indokolatlanul korai kidolgozása és elfogadása okozta hibákból adódik.

Az adócentralizáció (az adó- és járulékbevételek aránya a GDP-hez) 2018-ban 37,4 százalék volt, 0,8 százalékponttal kisebb, mint 2017-ben, és 1,7 százalékponttal kevesebb, mint 2016-ban (az volt az adócentralizáció csúcspontja). Ugyanakkor 2018-ban a régióban csak Horvátországban volt magasabb az adócentralizáció, és a magyar adat még mindig magasabb a 2010. évinél. A két éve tartó javulás örvendetes, de egyrészt viszonylagos, mivel sok éves emelkedést követően következett be, másrészt – bár rátája már csaknem egy évtizede kisebb az EU28 átlagánál (2018-ban 40,2 százalék) – magas aránya kedvezőtlen, mert jellemzően a gazdagabb országok engedhetik meg maguknak a nagyobb centralizációt. Nagy centralizáció akkor lenne indokolható, ha az strukturális átalakításokat finanszírozna, erről azonban nincs szó.

A bevételek gyors 2018. évi emelkedését elsősorban a tervezettnél dinamikusabban emelkedő foglalkoztatás, jövedelemkiáramlás és fogyasztás magyarázza. A pénzforgalmi hiány azonban a nagy bevételi többlet ellenére közel 50 milliárd forinttal magasabb lett az előirányzottnál, vagyis a többletbevételeket a kormány elköltötte. (Csak 2018 decemberében 184 milliárd forintos rendkívüli kiadásra került sor elsősorban nemzetpolitikai, sport- és egyház-támogatási célzattal.) Mivel a költségvetési kiadásokról a kormány év közben gyakorlatilag saját hatáskörében dönthet, ez lehetetlenné teszi az Országgyűlés való ellenőrzési funkcióját. A pénzforgalmi hiány végül a GDP 2,8 százaléka lett (kisebb az előirányzott 2,9 százaléknál), az eredményszemléletű, EU által kiemelten figyelt deficit pedig 2,3 százalék, ami ugyancsak kisebb az előirányzott 2,4 százaléknál.

A kormányzati szektor GDP-arányos kiadásai 2018-ban 0,4 százalékponttal, 46,5 százalékra csökkentek, a csökkenő trend a korábbi 50 százalék körüli hullámzás után 2015 óta érvényesül. A magyar adat 2018-ban magasabb volt az EU28 átlagánál (45,6 százalék), a régióban pedig a legmagasabb. A bevételekhez hasonlóan ez is túl nagy arány a magyar fejlettséghez képest.

Az államháztartás GDP-arányos funkcionális kiadásai (konszolidált, pénzforgalmi szemléletű előirányzatok) szerkezete az elmúlt években kedvezőtlen irányban változott, államközpontú és nem tudásalapú gazdaságfejlesztési koncepciót tükrözött. Ebben tavaly sem következett be fordulat, ha vannak is pozitív változások, azok minimálisak. Ez azért is kedvezőtlen, mert

a gyors gazdasági növekedés körülményei között könnyebb lett volna szerkezeti változásokat végrehajtani, mint a következő években várható lassulás időszakában.

Különösen az oktatás és az egészségügy tartósan alacsony részesedése, reformálatlansága nagy probléma.

A jóléti funkciók részesedése a 2017. évi 23,9 százalékról 2018-ra 23,3 százalékra csökkent. Ez nagyrészt a nyugdíjkiadások részarány-csökkenésének következménye. Az oktatási kiadások aránya minimálisan emelkedett (4,5-ről 4,7 százalékra), az egészségügyi kiadások 4 százalékos aránya viszont nem változott. A sport részesedése megegyezik a középfokú oktatásra fordított kiadásokkal, és kétszerese a házi- és gyermekorvosi szolgáltatásra fordított összegeknek.

Az állam működtetésére fordított kiadások ugyan a 2017. évi 7,6 százalékról 7,3 százalékra csökkentek, de az előirányzott 7,1 százaléknál magasabbak lettek, ami főleg a rend- és közvédelem 2017. évinél és az előirányzottnál is nagyobb arányának következménye. A gazdasági funkciók részesedése a 2017. évi 7,3 százalékhoz és az előirányzott 7,6 százalékhoz képest is csökkent (6,7 százalékra). Ezen belül azonban sajnálatos a környezetvédelmi kiadások 0,6 százalékról 0,4 százalékra való csökkenése.

A GDP-arányos államadósság a KSH és az Eurostat (már említett módon csak a törvénytervezet indokolásában szerepelő) adatai szerint a 2017. évi 72,9 százalékról 2018-ra 70,2 százalékra csökkent. Ez kedvező, de anticiklikus gazdaságpolitika esetén a mérséklődés nagyobb is lehetett volna, csak a december végi költekezés elmaradása 70 százalék alá, csökkenthette volna az adósságot.

Bár az államháztartási hiány idén is az egyik legmagasabb az EU-ban, az államadósság csökkenése pedig a kívánatosnál lassúbb, a fő problémát a rossz bevételi és kiadási struktúra jelenti, ami akadályozza a piaci versenyt, növeli a társadalmi különbségeket, és súlyos működési zavarokat okoz a nagy állami rendszerekben. A bevételeken belül például kedvezőtlen az egykulcsos szja vagy a sokféle ágazati adó. A kiadási oldalon pedig ott erős az állam, ahol nem kellene (például a piac működését, az önkormányzati és intézményi autonómiát akadályozza a hierarchikus és terjeszkedő állami szervezeti rendszer), és ott gyenge (egészségügy, oktatás és a többi), ahol erősnek kellene lennie.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2025. április 4. 13:19 Közélet

2026-ra tolhatja a hazai nagyberuházások beindulását Trump vámháborúja

Az ipar válságának elhúzódása miatt eljöhet az a pont is, amikor a gyártók már nem tartalékolják tovább a munkaerejüket.

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Al-Hilal István
2025. április 5. 06:05 Világ

Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?

Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.

Tovább olvasom

Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.

Tovább olvasom

A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.

Tovább olvasom

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.

Tovább olvasom

458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.

Tovább olvasom

Rontania kellett a kormánynak egy sor fontos idei gazdasági előrejelzést az év első hónapjainak adatai és folyamatai miatt.

Tovább olvasom

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 1. 17:00 Világ

Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből

A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.

Tovább olvasom

Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.

Tovább olvasom

Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.

Tovább olvasom