Az eurózóna gazdasága felett mostanában sötét felhők gyülekeznek, ezért az Európai Központi Bank (EKB) a várakozásoknak megfelelően az alapkamat 10 bázispontos csökkentése mellett döntött tegnap. Az eurózóna alapkamatához 2016 márciusa óta nem nyúlt az európai jegybank, a most bejelentett vágással viszont újra negatív rekordot dönt az alapkamat, ami jövő hét szerdától mínusz 0,5 százalék lesz.
A kamatcsökkentés senkit nem lepett meg igazán, Mario Draghi EKB-elnök azonban azt is bejelentette, hogy novembertől havi 20 milliárd eurós keretösszeggel újraindítják a múlt év végén leállított eszközvásárlási programot. Emellett Draghi azt is megígérte, hogy ameddig az eurózónában az infláció nem éri el a két százalékos szintet,
kamatemelés biztosan nem lesz, sőt azt sem zárta ki, hogy tovább vágják az alapkamatot.
Ez szintén változás, eddig ugyanis arra lehetett számítani, hogy legalább 2020 közepéig nem nyúlnak hozzá az alapkamathoz. Ezek mellett még egy eszközzel igyekszenek majd felpörgetni az inflációt, az EKB hosszú távú refinanszírozási programjában (TLTRO) kicsit olcsóbban adják majd a bankoknak a hiteleket.
Az eszközvásárlási program újraindítása azért jelentős dolog, mert nagyjából 10 hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy a mennyiségi lazításnak is nevezett kötvényvásárlási program – amely végső soron friss pénzt juttat a gazdaságba – befejezése hosszabb időszakra is szigorúbb európai pénzpolitikát vetít előre.
Ehhez képest most a világban és Európán belül főleg Németországban tapasztalható feldolgozóipari gyengélkedés miatt annyira borúsnak tűnik a helyzet, hogy sokakat meglepett, hogy nem nagyobb keretösszeggel kezdi újra a vállalati hitelek és államkötvények felvásárlását az EKB.
A Bloomberg elemzői például 45 milliárdos keretösszegre számítottak, bár az meglepte őket, hogy nem határozták meg a program végpontját, ugyanis olyan találgatások is voltak, hogy 12 hónapos határidővel hozzák vissza a mennyiségi lazítást.
Draghi a kamatdöntés követő sajtótájékoztatón azt mondta, azt gondolják, hogy az eurózóna recessziójának esélye kicsi, azonban az utóbbi időben megnövekedett. Idén 1,1, jövőre pedig 1,2 százalékos növekedéssel számolnak az eurózónában, tehát lefelé módosították a várakozásaikat, és az infláció esetén is kisebbet várnak, mint eddig: idén 1,2, jövőre pedig 1 százalék az EKB becslése.
A mennyiségi lazítás újraindításáról egyébként nagy viták voltak a bank kormányzótanácsán belül: a Bloomberg információi alapján a törésvonal az eurózóna centruma és perifériája között húzódott. Főleg a német, az osztrák, a holland és az észt jegybankárok érveltek amellett, hogy a program újraindításának lehetőségét érdemes lenne meghagyni a brexit utáni időszakra.
Emellett azonban valójában még arról is vita van, hogy egyáltalán van-e értelme a további lazításnak. Akadémiai és elemzői körökben is sokan kételkednek abban, hogy a további mennyiségi lazítás ténylegesen beindíthatja-e az európai gazdaságot, és olyanok is vannak, akik azt feltételezik, hogy valójában már az EKB is látja a saját korlátait.
Erre utalhat az, hogy maga Draghi is határozottan kérte az európai kormányokat – különösen nyilván az ezzel gyakran szekált németet -, hogy a költségvetési kiadások növelésén keresztül ők is vegyék ki a részüket az élénkítésből.
Szintén erre következtethetünk a piac reakcióiból: bár a döntés kihirdetését követően a nagy európai tőzsdeindexek hathetes csúcson zártak, a Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint hosszú távon önmagában nem számít igazán az EKB-döntés. Annyiban segít, hogy olcsóbbá teszi a költségvetési kiadások növelését, a konkrét döntések meghozatala viszont már az európai kormányokon múlik majd.
Pénz
Fontos