Lassan kijátssza az összes kártyáját az Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna gazdaságának felpörgetése érdekében. Mario Draghi, a szervezet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatóján három év után újabb kamatvágást harangozott be szeptemberre, így a már 2014 júniusa óta negatív kamatláb várhatóan még tovább süllyed, emellett pedig a kötvényvásárlások újraindítása is szóba került – vagyis még több eurót nyomhat a gazdaságba a jegybank.
Az EKB eszközei viszont a jelek szerint egyre inkább kevésnek bizonyulnak a gazdaságélénkítés eléréséhez. A posztjáról októberben leköszönő Draghi nyolcéves elnöksége alatt a kamatvágás mellett leginkább a kötvényvásárlások és bankközi hitelek útján próbálta egészséges szinten tartani az inflációt, azonban a pénzromlás mértéke rendre elmaradt a 2 százalékos céltól. Az európai jegybank lazuló pénzpolitikáját ugyanis az eurózóna országai nem támogatták állami költekezéssel. Sőt, a legjelentősebb gazdasági súllyal bíró Németország kifejezetten a költségvetési többletre gyúr, amivel a központi jegybank törekvéseivel szemben – az államadósság törlesztésével – folyamatosan pénzt von ki a gazdaságból.
Tavaly a német költségvetési többlet rekordszintet ütött meg, a GDP 1,7 százalékát tette ki, és Olaf Scholz, a német pénzügyminiszter tegnap a Bloombergnek azt mondta, hogy országa egyelőre nem is tervez változtatni eddigi gazdaságpolitikáján. Pedig a szigorú német fiskális politikát nemcsak az EKB, hanem az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is régóta kritizálja már.
A Bloomberg az ellentmondásos helyzetet részben azzal magyarázza, hogy a kilencvenes években a jegybankok egyre nagyobb függetlenséget és több, az infláció alakulásával kapcsolatos felelősséget és hatáskört kaptak annak érdekében, hogy megvédhessék az országokat a választások előtt kampányoló politikusok eltúlzott növekedési ígéreteitől. Manapság azonban szó sincs ilyesmiről, a kormányok éppen ellenkezőleg, inkább az államadósság lefaragásán dolgoznak. (Bár a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok éppen kivétel.)
A G7-országok pénzügyminisztereinek idén júliusi találkozóján is elhangzott a tartalékképzés fontossága, az eurozóna egyes részein – Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban – pedig elemzők szerint kifejezetten szükséges további pénzügyi szigorítás, ami ellentétes az EKB igyekezetével.
