Miközben az amerikai belpolitika hangulata minden korábbinál feszültebb, a Trump-kormányzat és az alsóházi demokraták csendben megállapodtak arról, hogy kormány nyugodtan költhet sokkal több pénzt. Trump pénzügyminisztere, Steven Mnuchin és a demokrata vezető, Nancy Pelosi megegyezett, hogy 2021 őszéig felfüggesztik az adósságplafont, és lehetővé teszik, hogy a kormány évente 320 milliárd dollárral többet költsön.

Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy hiába tart már tíz éve a gazdasági növekedés az USA-ban, mostanra már egyik párt sem aggódik igazán a kormányzati kiadások és az államadósság miatt. Ez később visszaüthet egy súlyos adósságválság formájában.

Az adósságplafon egyike az amerikai gazdaságpolitika rituális alkudozásainak. (A másik a költségvetési törvény elfogadása körüli kavarás, ami legutóbb idén év elején vezetett a kormányzat egy részének leállásához.) Ezt a szabályt még az előző évszázad első felében hozták, és lényegében arról szól, hogy a Kongresszusnak mindig meg kell szavaznia az államadósság plafonjának emelését, különben a szövetségi kormány nem költhet egy fillért sem.

Ezzel eredetileg az volt a cél, hogy józanabb költségvetési politikára bírja a mindenkori kormányzatot, az utóbbi évtizedben viszont egy egyszerű politikai nyomásgyakorlási eszközzé vált, potenciálisan katasztrofális következményekkel. Amikor Obama elnöksége alatt, 2011-ben és 2013-ban az alsóházat irányító republikánusok a végsőkig húzták a plafon emelését, a világ nagyon közel került a katasztrofális pénzügyi válsághoz – hiszen a plafonba ütközés legdurvább közvetlen következménye az amerikai államcsőd lett volna.

A mostani megállapodást az azt megelőző helyzethez képest a demokraták sikerének lehet értékelni, mivel ők érveltek több pénzköltés mellett. A Fehér Ház és a republikánusok 150 milliárd dollárnyi kiadáscsökkentést szerettek volna elérni, de látványosan könnyen feladták ezt a pozíciót. Az már egyértelműen a republikánusok érdekében áll, hogy ha 2021-re halasztják a következő kört, akkor Trumpnak már nem kell ezzel a kihívással megküzdenie a következő választás előtt, a következő – némi eséllyel demokrata – elnöknek viszont már igen.

Az alapvető probléma persze az, hogy a másfél éve elfogadott, elsősorban a módosabb amerikaiaknak és a nagyvállalatoknak kedvező adócsökkentések miatt

nincs fedezet a kiadások növelésére, ez nyilvánvalóan a deficit növekedésével fog járni.

A szeptemberben záruló pénzügyi év várhatóan ezermilliárd dollár feletti költségvetési hiánnyal fog véget érni. Ez jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 779 milliárd dollárhoz képest. Ebből évi 400 milliárd dollárnyi tudható be Trump adócsökkentéseinek.

Mint a lenti ábrán is látszik, 2015 vége óta gyorsan romlik a költségvetési egyenleg. Lassan olyan szintre kerül, mint a 2008-as válság után. Ez volt az az időszak, amikor az amerikai államadósság a GDP 60 százalékáról a 100 százalékára ugrott.

Mostanra kevés dolog hozza össze a két pártot, de ezek egyike, hogy nem tartanak már a deficittől. Ez Trump esetében nem meglepő, hiszen egész üzleti karrierjét hitelből épített buborékokra alapozta, a republikánusoknál viszont annál inkább, hiszen ők az utóbbi tíz évet – pontosabban Obama elnökségét – az államadóssággal és a hiánnyal való ijesztgetéssel töltötték. Néhány nappal korábban szintén teljes egyetértésben szavaztak le a republikánusok és a demokraták egy adót, ami az Obama-féle egészségügyi rendszert tette volna fenntarthatóbbá.

Főleg akkor aggasztó ez, ha számításba vesszük, hogy ezek most gazdasági békeidők, egy tízéves gazdasági fellendülés érett szakaszában vagyunk. Persze a mostani pénzügyi helyzetben ez még nem okoz igazán nagy bajt, egyelőre az alacsony kamatok miatt könnyen finanszírozható az államadósság. Gond akkor lesz, ha ez változni fog.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ adósságválság Donald Trump egyesült államok usa Olvasson tovább a kategóriában