A legtöbb pénzügyminiszter csak álmodhat arról a helyzetről, amelyben német kollégája van. Tavaly a német költségvetés 1,7 százalékos GDP-arányos többlettel zárt (58 milliárd euró volt a plusz), és ennek megfelelően az államadósság gyorsan csökken. Összegszerűen is egyre kevesebbel tartozik a német állam, a bruttó hazai termék arányában pedig még határozottabb a trend. Jelenleg még 60 százalék környékén van az államadósság, de az előrejelzések szerint 2023-ra 51 százalékra mérséklődik.
Mégsem ünneplik külföldön a német gazdaságpolitikát, a helyzet ennek pontosan az ellenkezője. Mások mellett Bruno La Maire francia gazdasági miniszter, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi és Christine Lagarde, a valószínűsíthetően következő elnöke is – utóbbi még a Nemzetközi Valutaalap vezetőjeként – többször felszólította már a német kormányt, hogy a rendelkezésére álló pénzügyi mozgásteret ne az adósság leépítésére, hanem a gazdaság élénkítésére használja.
Miközben ugyanis az utóbbi években a német gazdaság viszonylag jól teljesített, más eurózónás országokról – például Olaszországról – ez nem mondható el, az EKB szerint pedig a nagyobb fordulatszámra felpörgetett német gazdaság utóbbiakat is magával húzná. A német kormány azonban nem igazán szánta rá magát erre, amihez nyilván a német társadalom egy részének adósságellenes hozzáállása is hozzájárul. Jól kifejezi ezt a berlini államadósság-számláló, amely persze évek óta visszafelé pörög.
A német kormány takarékossága különösen furcsa annak fényében, hogy múlt héten tovább estek a német állampapírok hozamai, egészen -0,41 százalékig. Vagyis a befektetők hajlandók fizetni azért, hogy német államkötvényben parkoltassák a pénzüket. Ez részükről csak látszólag irracionális dolog, devizapiaci műveletekkel ugyanis végső soron képesek pozitív hozamot elérni.
A német államadósság 85 százalékát már nulla vagy negatív hozamú kötvények alkotják, és a német állam egyre több pénzt kereshetne azon, hogy hitelt vesz fel. Ezt mégsem teszi meg, pedig az utóbbi hetekben-hónapokban több nyugat-európai ország is kihasználta az ismét rekord alacsony hozamokat. Ausztria százéves kötvényt bocsátott ki alig több mint egy százalékos hozammal, továbbá Francia- és Spanyolország is adott el (kevésbé) hosszú időtávra szóló kötvényeket.
Németországot azonban ez nem hatja meg, pedig idén már a német gazdaság is egyértelműen gödörbe került, vagyis hazai pályán is elkélne az élénkítés. Olaf Scholz pénzügyminiszter ugyan azt állítja, hogy a kormány több pénzt költ beruházásokra, mint valaha, júniusban mégis visszavágta a költekezési tervet.
Pedig német gazdasági szereplők is hosszasan tudnak olyan beruházási célokat sorolni, amelyek hosszú távon is növelnék a gazdaság potenciális növekedését. Rengeteg útra és hídra ráférne a felújítás, az internetszolgáltatás pedig magyar szemmel nézve pocsék (és drága). A német hálózat mindössze 2,5 százaléka üvegszálas, ami 20 százalékponttal rosszabb arány, mint az OECD-országok átlaga – idézi a Nemzetközi Valutaalap adatait a Bloomberg.
Igaz, munkaerőt már nem lenne olyan könnyű szerezni az állami beruházásokra, mint pénzt, de ha tartós lesz a gazdaság gyengélkedése, akkor valószínűleg ez sem lesz már akadály. A költségvetési mellé társuló német külkereskedelmi többletet Donald Trump amerikai elnök is többször ostorozta, és valószínűleg előkerül még a téma, amikor arról dönt, hogy bevezet-e vámokat országa európai autóimportjára.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
