Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. július 9. 09:58 Világ

A hitelezők fizetnének, de a németeknek nem kell a pénzük

A legtöbb pénzügyminiszter csak álmodhat arról a helyzetről, amelyben német kollégája van. Tavaly a német költségvetés 1,7 százalékos GDP-arányos többlettel zárt (58 milliárd euró volt a plusz), és ennek megfelelően az államadósság gyorsan csökken. Összegszerűen is egyre kevesebbel tartozik a német állam, a bruttó hazai termék arányában pedig még határozottabb a trend. Jelenleg még 60 százalék környékén van az államadósság, de az előrejelzések szerint 2023-ra 51 százalékra mérséklődik.

Mégsem ünneplik külföldön a német gazdaságpolitikát, a helyzet ennek pontosan az ellenkezője. Mások mellett Bruno La Maire francia gazdasági miniszter, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi és Christine Lagarde, a valószínűsíthetően következő elnöke is – utóbbi még a Nemzetközi Valutaalap vezetőjeként – többször felszólította már a német kormányt, hogy a rendelkezésére álló pénzügyi mozgásteret ne az adósság leépítésére, hanem a gazdaság élénkítésére használja.

Miközben ugyanis az utóbbi években a német gazdaság viszonylag jól teljesített, más eurózónás országokról – például Olaszországról – ez nem mondható el, az EKB szerint pedig a nagyobb fordulatszámra felpörgetett német gazdaság utóbbiakat is magával húzná. A német kormány azonban nem igazán szánta rá magát erre, amihez nyilván a német társadalom egy részének adósságellenes hozzáállása is hozzájárul. Jól kifejezi ezt a berlini államadósság-számláló, amely persze évek óta visszafelé pörög.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbánnak nem sikerült az áttörés, a németeknek igenUgyanolyan esélyekkel indultunk, Magyarországon azonban még konjunktúra idején sem sikerült megállítani az eladósodást.

A német kormány takarékossága különösen furcsa annak fényében, hogy múlt héten tovább estek a német állampapírok hozamai, egészen -0,41 százalékig. Vagyis a befektetők hajlandók fizetni azért, hogy német államkötvényben parkoltassák a pénzüket. Ez részükről csak látszólag irracionális dolog, devizapiaci műveletekkel ugyanis végső soron képesek pozitív hozamot elérni.

A német államadósság 85 százalékát már nulla vagy negatív hozamú kötvények alkotják, és a német állam egyre több pénzt kereshetne azon, hogy hitelt vesz fel. Ezt mégsem teszi meg, pedig az utóbbi hetekben-hónapokban több nyugat-európai ország is kihasználta az ismét rekord alacsony hozamokat. Ausztria százéves kötvényt bocsátott ki alig több mint egy százalékos hozammal, továbbá Francia- és Spanyolország is adott el (kevésbé) hosszú időtávra szóló kötvényeket.

Németországot azonban ez nem hatja meg, pedig idén már a német gazdaság is egyértelműen gödörbe került, vagyis hazai pályán is elkélne az élénkítés. Olaf Scholz pénzügyminiszter ugyan azt állítja, hogy a kormány több pénzt költ beruházásokra, mint valaha, júniusban mégis visszavágta a költekezési tervet.

Pedig német gazdasági szereplők is hosszasan tudnak olyan beruházási célokat sorolni, amelyek hosszú távon is növelnék a gazdaság potenciális növekedését. Rengeteg útra és hídra ráférne a felújítás, az internetszolgáltatás pedig magyar szemmel nézve pocsék (és drága). A német hálózat mindössze 2,5 százaléka üvegszálas, ami 20 százalékponttal rosszabb arány, mint az OECD-országok átlaga – idézi a Nemzetközi Valutaalap adatait a Bloomberg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig van párja a magyar internetnek a világonEgy nagyjából tipikusnak tekinthető 5 gigás HD minőségű filmet itthon 20 perc alatt lehet letölteni. Ugyanez Jemenben másfél nap.

Igaz, munkaerőt már nem lenne olyan könnyű szerezni az állami beruházásokra, mint pénzt, de ha tartós lesz a gazdaság gyengélkedése, akkor valószínűleg ez sem lesz már akadály. A költségvetési mellé társuló német külkereskedelmi többletet Donald Trump amerikai elnök is többször ostorozta, és valószínűleg előkerül még a téma, amikor arról dönt, hogy bevezet-e vámokat országa európai autóimportjára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország toronymagasan világbajnok a spórolásbanPedig a kedvezőnek tűnő makrogazdasági mutatóknak még a németek sem örülhetnek maradéktalanul, a világ többi országáról nem is beszélve.

Világ államadósság államkötvény költségvetési többlet németország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. november 16. 11:21 Világ

Mostantól nem lehetsz benne biztos, hogy az Amazonról rendelt Nike valódi

Három vesztese van annak, hogy a Nike szerződést bontott az Amazonnal: a Nike, az Amazon és a vásárló.

Fabók Bálint
2019. november 11. 17:39 Tech, Világ

Az Adidas robotokkal próbálta forradalmasítani a cipőipart, de inkább visszatér ázsiai munkásokhoz

Bezárják a két robotizált szupergyárat, mert "olcsóbb és rugalmasabb" Ázsiában termelni.

Fabók Bálint
2019. november 11. 12:13 Világ

A befektetők most már meggondolják, adnak-e pénzt olyan városoknak, amelyeket jobban sújt a klímaváltozás

Az Egyesült Államokban egyre több önkormányzati kötvénykibocsátásnál hívják fel a vásárlók figyelmét a klímaváltozás kockázataira.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.