Jelentősen javult a vezetékes internetes kapcsolat minősége az elmúlt egy évben Magyarországon a cable.co.uk közelmúltban publikált adatai szerint. Az oldal fenntartói május végéig 12 hónapon keresztül tesztelték kétszáz országban a le- és feltöltési sebességet, és ez alapján állítottak fel egy listát, amelyen Magyarország a kifejezetten előkelő kilencedik helyen áll.

A tavalyi rangsorban még nem kerültünk be a top 10-be, az elmúlt egy évben azonban másfélszeresére, másodpercenként 34 megabitre nőtt az átlagos letöltési sebesség itthon, amivel olyan országokat előztünk meg, mint Svájc vagy éppen Japán. Ennél nagyobb előrelépést az élmezőnyben csak Luxemburg és Románia mutatott be, igaz utóbbi ezzel az ötödik helyig ugrott előre.

Mindez azt jelenti, hogy egy nagyjából tipikusnak tekinthető 5 gigás HD minőségű film itthon 20 perc alatt töltődik le. Ugyanez Albániában két óra, Kínában majdnem 5, Jemenben pedig másfél nap.

Az elemzés készítői szerint a felmérés pozitív eredménye, hogy az átlagsebességek jelentősen, globális átlagban majdnem negyedével nőttek, rossz hír viszont, hogy a javulás egyáltalán nem volt egyenletes. Ráadásul pont azokban az országokban nem sikerült érdemben előrelépni, ahol korábban is gyengébb volt a infrastruktúra, azaz ezen a területen is tovább nőtt a szakadék a fejlett és feltörekvő országok között.

A top 10-ben például kilenc európai ország van, csak Szingapúrnak sikerült beférnie az elitbe, igaz, magasan az első helyen áll. A kevésbé fejlett államok közül a legjobban – nagyjából holtversenyben – Barbados és Thaiföld áll a 39-40. helyen, de már náluk is csak feleolyan gyors az internet, mint Magyarországon. A lista utolsó harmadában elhelyezkedő országok közül pedig szinte sehol nem nőtt érdemben a hozzáférés sebessége, sőt több helyen még alacsonyabb értékeket mértek, mint 2017-ben.

A magyarázat nyilván az, hogy a fejlett országokban sokkal inkább megéri a szolgáltatóknak nagyobb sebességet biztosító hálózatokat fejleszteni, hiszen ezekben van fizetőképes kereslet, és így biztosított a megtérülés. A szegényebb államokban viszont nincs ilyen piaci ösztönző. Ráadásul Európában például kifejezetten cél, és így külön forrásokat is biztosítottak arra, hogy olyan helyekre is eljusson az ultragyors internet, ahol az alacsonyabb népsűrűség és így kevesebb potenciális előfizető miatt nem feltétlenül érné meg a szolgáltatóknak kiépíteni az infrastruktúrát.

Magyarország egyébként nemcsak a vezetékes, hanem a mobilinternet minőségében is a világ élvonalába tartozik, igaz, itt nem előrefelé lépkedünk, hanem szép lassan csúszunk vissza a listán. Februárban írtunk róla, hogy míg a korábbi mérések alapján jellemzően dobogón voltunk az ilyen listákon, az idén év elején már csak az ötödik leggyorsabb volt a világon a magyar 4G mobilhálózat, ráadásul úgy, hogy lassult itthon a mobilnet.

Utóbbi magyarázata azonban nem az, hogy visszafele fejlődik a piac, sőt épp ellenkezőleg, hiszen a letöltési sebesség nagyban függ attól, hogy egyszerre hányan használják a hálózatot, márpedig ez a szám itthon folyamatosan emelkedik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassult a magyar mobilnet, de ez egyáltalán nem bajEgyre többen férnek hozzá itthon a gyors mobilnethez, ami emiatt egyre lassabb, de még így is az ötödik leggyorsabb a világon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet internet letöltési sebesség mobilinternet Olvasson tovább a kategóriában