Utoljára pontosan hét éve volt ilyen rossz helyzetben a német ipar, mint idén júliusban, derült ki az IHS Markit beszerzési menedzserindexeiből. A német adat annyira rossz volt, hogy az egész eurózónát magával rántotta. Ez elvileg törvényszerűen visszahúzza az erősen exportfüggő magyar gazdaságot is, és valóban, most már a magyar bizalmi mutatók is egyértelműen romlanak.
A beszerzési menedzserindex olyan, mint egy közvélemény-kutatás vállalatvezetőkkel, és az ötven feletti érték jelez előre bővülést; elemzők azért követik ezt a mutatót szorosan, mert előretekintő, és általában jó eséllyel mutatja, hogy mi fog történni az adott ország gazdaságában, amit később a visszatekintő kemény adatok is megerősítenek.
A német feldolgozóipar 43,2 pontos júliusi értéke nagyfokú pesszimizmust sejtet. Ez nem új hír, hónapok óta ezt vetíti előre az összes konjunktúramutató, így az Ifo és Zew index is. A visszaesés hirtelen volt, hiszen fél éve még lendületben volt a legnagyobb európai gazdaság. Az elemzők a német autóipar aktuális és hosszú távú gondjaival szokták ezt magyarázni mostanában, amellett, hogy a német exportszektor erősen megérzi a kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreket és a kínai gazdaság lassulását is.
Az Európai Bizottság üzleti bizalmi indexéből az is látszik, hogy a feldolgozóipari vállalatok egyre több el nem adott készletről számolnak be. Ez jellemzően akkor történik, ha éppen amúgy is romlik az üzleti hangulat.
Mint a fenti ábrán látszik, a magyar gazdaság nagy vonalakban követni szokta az európai gazdasági ciklust – a sok ugrálás az alacsonyabb minta miatt van. Az Európai Bizottság közöl külön mutatót az autóipari üzleti bizalomra is, itt a magyar mutató még hektikusabban mozgott, de a júliusi zuhanás még így is figyelemreméltó.
A romlás Magyarországon is egyértelmű, a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott mélypontra, az MLBKT ma közzétett beszerzési menedzserindexe pedig hároméves gödörbe került. Utóbbi ugyan még így a bővülést mutató ötven pont felett van, de a trend egyáltalán nem kedvező.
A magyar gazdaság felé közelítő sötét felhőket mutatja a következő ábra, ami a KSH ma közzétett külkereskedelmi adataiból készült. Magyarországnak a legnagyobb külkereskedelmi többlete a szenvedő Németországgal szemben van (tehát ők a legnagyobb piaca az itthon készülő termékeknek), harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll, amely új miniszterelnökével éppen egy októberi végi gazdasági harakire készül (amennyiben tényleg megállapodás nélkül zuhannak ki az EU-ból).
Hogy mi történik valójában a magyar feldolgozóiparban, arról nemrég részletesebb cikket írtunk:
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
