Utoljára pontosan hét éve volt ilyen rossz helyzetben a német ipar, mint idén júliusban, derült ki az IHS Markit beszerzési menedzserindexeiből. A német adat annyira rossz volt, hogy az egész eurózónát magával rántotta. Ez elvileg törvényszerűen visszahúzza az erősen exportfüggő magyar gazdaságot is, és valóban, most már a magyar bizalmi mutatók is egyértelműen romlanak.
A beszerzési menedzserindex olyan, mint egy közvélemény-kutatás vállalatvezetőkkel, és az ötven feletti érték jelez előre bővülést; elemzők azért követik ezt a mutatót szorosan, mert előretekintő, és általában jó eséllyel mutatja, hogy mi fog történni az adott ország gazdaságában, amit később a visszatekintő kemény adatok is megerősítenek.
A német feldolgozóipar 43,2 pontos júliusi értéke nagyfokú pesszimizmust sejtet. Ez nem új hír, hónapok óta ezt vetíti előre az összes konjunktúramutató, így az Ifo és Zew index is. A visszaesés hirtelen volt, hiszen fél éve még lendületben volt a legnagyobb európai gazdaság. Az elemzők a német autóipar aktuális és hosszú távú gondjaival szokták ezt magyarázni mostanában, amellett, hogy a német exportszektor erősen megérzi a kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreket és a kínai gazdaság lassulását is.
Az Európai Bizottság üzleti bizalmi indexéből az is látszik, hogy a feldolgozóipari vállalatok egyre több el nem adott készletről számolnak be. Ez jellemzően akkor történik, ha éppen amúgy is romlik az üzleti hangulat.
Mint a fenti ábrán látszik, a magyar gazdaság nagy vonalakban követni szokta az európai gazdasági ciklust – a sok ugrálás az alacsonyabb minta miatt van. Az Európai Bizottság közöl külön mutatót az autóipari üzleti bizalomra is, itt a magyar mutató még hektikusabban mozgott, de a júliusi zuhanás még így is figyelemreméltó.
A romlás Magyarországon is egyértelmű, a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott mélypontra, az MLBKT ma közzétett beszerzési menedzserindexe pedig hároméves gödörbe került. Utóbbi ugyan még így a bővülést mutató ötven pont felett van, de a trend egyáltalán nem kedvező.
A magyar gazdaság felé közelítő sötét felhőket mutatja a következő ábra, ami a KSH ma közzétett külkereskedelmi adataiból készült. Magyarországnak a legnagyobb külkereskedelmi többlete a szenvedő Németországgal szemben van (tehát ők a legnagyobb piaca az itthon készülő termékeknek), harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll, amely új miniszterelnökével éppen egy októberi végi gazdasági harakire készül (amennyiben tényleg megállapodás nélkül zuhannak ki az EU-ból).
Hogy mi történik valójában a magyar feldolgozóiparban, arról nemrég részletesebb cikket írtunk:
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
