Utoljára pontosan hét éve volt ilyen rossz helyzetben a német ipar, mint idén júliusban, derült ki az IHS Markit beszerzési menedzserindexeiből. A német adat annyira rossz volt, hogy az egész eurózónát magával rántotta. Ez elvileg törvényszerűen visszahúzza az erősen exportfüggő magyar gazdaságot is, és valóban, most már a magyar bizalmi mutatók is egyértelműen romlanak.
A beszerzési menedzserindex olyan, mint egy közvélemény-kutatás vállalatvezetőkkel, és az ötven feletti érték jelez előre bővülést; elemzők azért követik ezt a mutatót szorosan, mert előretekintő, és általában jó eséllyel mutatja, hogy mi fog történni az adott ország gazdaságában, amit később a visszatekintő kemény adatok is megerősítenek.
A német feldolgozóipar 43,2 pontos júliusi értéke nagyfokú pesszimizmust sejtet. Ez nem új hír, hónapok óta ezt vetíti előre az összes konjunktúramutató, így az Ifo és Zew index is. A visszaesés hirtelen volt, hiszen fél éve még lendületben volt a legnagyobb európai gazdaság. Az elemzők a német autóipar aktuális és hosszú távú gondjaival szokták ezt magyarázni mostanában, amellett, hogy a német exportszektor erősen megérzi a kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreket és a kínai gazdaság lassulását is.
Az Európai Bizottság üzleti bizalmi indexéből az is látszik, hogy a feldolgozóipari vállalatok egyre több el nem adott készletről számolnak be. Ez jellemzően akkor történik, ha éppen amúgy is romlik az üzleti hangulat.
Mint a fenti ábrán látszik, a magyar gazdaság nagy vonalakban követni szokta az európai gazdasági ciklust – a sok ugrálás az alacsonyabb minta miatt van. Az Európai Bizottság közöl külön mutatót az autóipari üzleti bizalomra is, itt a magyar mutató még hektikusabban mozgott, de a júliusi zuhanás még így is figyelemreméltó.
A romlás Magyarországon is egyértelmű, a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott mélypontra, az MLBKT ma közzétett beszerzési menedzserindexe pedig hároméves gödörbe került. Utóbbi ugyan még így a bővülést mutató ötven pont felett van, de a trend egyáltalán nem kedvező.
A magyar gazdaság felé közelítő sötét felhőket mutatja a következő ábra, ami a KSH ma közzétett külkereskedelmi adataiból készült. Magyarországnak a legnagyobb külkereskedelmi többlete a szenvedő Németországgal szemben van (tehát ők a legnagyobb piaca az itthon készülő termékeknek), harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll, amely új miniszterelnökével éppen egy októberi végi gazdasági harakire készül (amennyiben tényleg megállapodás nélkül zuhannak ki az EU-ból).
Hogy mi történik valójában a magyar feldolgozóiparban, arról nemrég részletesebb cikket írtunk:
Adat
Budapesten, Somogyban és Zalában éreznék meg igazán a külföldiek lakásvásárlásának megnehezítését
A belső pesti kerületekben már 17 százalék a külföldi ingatlanvásárlók aránya. A kínai vevők száma csökkent, az oroszoké növekedett.
A 257 milliárdos propaganda is hozzájárulhatott Rogán Antal szankcionálásához
A kék kormányzati plakátok megálmodása óta több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra Rogán Antal minisztériuma.
Marketingre jó lenne a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés, tartós árcsökkentésre aligha
A korábbi tapasztalatok alapján rövidtávon még csak-csak elérhető az árcsökkenés, de hosszabb távon az áfa csak az árképzés egyik eleme a sok közül.
Fontos
A Volkswagen tárja ki a kaput kínai riválisai előtt?
Kínai autógyártók érdeklődnek a Volkswagen bezárásra ítélt németországi üzemei iránt, és állítólag van is nyitottság német részről az eladásra.
Nehéz elhinni, de nem jut elég pénz a nagy sportberuházásokra
Egyre kevesebb a milliárdos tao-projekt, ráadásul ezeknél sem tudnak belekezdeni a pénz összegyűjtésébe, mivel rendre kimerül a kormány által biztosított keret.
Keményebb kézzel terelheti a szakképzés felé a diákokat a kormány
Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.
