Megtörtént, amire hónapok óta számítani lehetett, átfordult az amerikai hozamgörbe. Ez így kimondva a legtöbb embernek nem mond sokat, de ha hozzátesszük, az utóbbi tíz alkalommal, amikor ez történt, akkor fél-másfél éven belül recesszió következett az USA-ban, akkor már érthetőbben hangzik. Alapvetően arról van szó, hogy az amerikai államkötvények piacán – ahol több mint 15 ezer milliárd dollárral kereskednek magánbefektetők – eluralkodott a szélsőséges pesszimizmus, és megnőtt a kereslet a hosszabb lejáratok iránt.
Nem teljesen váratlanul jött a dolog, már tavaly decemberben is közel került az amerikai hozamgörbe az átforduláshoz. Akkor részletesen foglalkoztunk azzal, hogy miért fontos ez.
Akkor még kevés valódi jele volt annak, hogy a tízéves globális gazdasági fellendülésnek vége szakadhat, azóta viszont megérkeztek a kézzelfoghatóan rossz adatok. Az USA-ban például az előző negyedévben visszaestek a vállalati beruházások, az üzleti hangulatot követő konjunktúramutatók pedig világszerte mélyrepülésbe kezdtek. Ráadásul a felszínen is óriási kavarodás van, legyen szó a világkereskedelem bedöntésével fenyegető amerikai vámokról – ez a történet Trump aktuális Twitteres megjegyezéseinek függvényében vesz néha 180 fokos fordulatokat -, vagy a Federal Reserve kommunikációja körüli bizonytalanságról. (De általánosan sem kedvező a világgazdaság szempontjából, hogy egyre több kihívás éri az utóbbi húsz-harminc évben kialakult nemzetközi intézményrendszert.)
Ezért aztán tovább laposodott a hozamgörbe, és tegnap megtörtént a baj, magasabb volt a kétéves amerikai államkötvény hozama, mint a tízévesé. Persze nem csak ezt a két lejáratot kell nézni, szinte az egész görbe átfordult, és a harmincéves kötvény hozama sem volt még soha ilyen alacsony. Ez azt is jelenti, hogy a befektetők évtizedekre előre nem látnak érdemi növekedést vagy inflációt.
A hozamgörbe lényegében azt mutatja, hogy a különböző idő után lejáró kötvényekért mekkora hozamot kérnek a másodpiacon kereskedő befektetők. Normális esetben minél későbbi a lejárat, annál nagyobbak a kockázatok, ezért minél később fizet a kötvény, annál magasabb az elvárt hozam. Ez akkor szokott csak megfordulni, ha befektetők rövid távon gazdasági visszaesést várnak, és ezért a biztosabb, hosszabb lejáratokba menekülnek.
Sok a kétkedő az amerikai hozamgörbe kérdésében, főleg azért, mert sokat változott az amerikai kötvénypiac jellege, amióta a Federal Reserve az előző válság után példátlan méretű beavatkozásba kezdett. A rövidebb lejáratok például azért magasabbak, mert a Fed korábban kamatot emelt, a hosszabbak esetében viszont már inkább a piac véleményéről van szó, ami szerint később itt kamatcsökkentésnek kell lennie. A fejlett országokban az infláció elillanása mögött strukturális okok is vannak (öregszik a lakosság, a technológia is lent tartja az árakat), ami lefelé nyomja a hosszú hozamokat. De azért érdemes fejben tartani azt is, hogy amikor utoljára átfordult a hozamgörbe 2006 végén, a nagy világgazdasági válság előtt, akkor sokan kétségbe vonták a magyarázóerejét.
Ami azt illeti, az európai kötvénypiacokon még ijesztőbb dolgok vannak, kezdve azzal, hogy a teljes német hozamgörbe negatív. A százéves osztrák államkötvénynek is negatív a kamata, tehát kölcsön lehet adni Ausztriának egy évszázadra úgy, hogy a befektető nem hogy semmit nem kap cserébe, hanem még rá is fizet. Az erősen exportfüggő és politikai szempontból sem túl rugalmas Európa esetében nincs is szükség amerikai recesszióra ahhoz, hogy a kontinens gazdasága visszaesésbe kerüljön.
Az is szokatlan egyébként, ami a Magyarországon történik: a legtöbb magyar kötvénylejárat szintén rekord alacsony, a tízéves kötvény aukcióján tegnap 1,58 százalékos átlagkamattal sikerült értékesíteni. Ez a magyar költségvetés szempontjából nagyon is jó fejlemény, hiszen olcsón jut pénzhez az ország, viszont azt is jelzi, hogy a piacok nem számolnak a magyar kereslet – és így az infláció – jövőbeli felpörgésével.
