Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. december 6. 12:55 Pénz

A befektetők már látnak valamit, amit mi még nem

Nem csak olyan pillanatnyi okok miatt kellemetlenkednek a nemzetközi tőkepiacok, mint hogy Donald Trump a hét elején a jelek szerint csak a fejében létező kereskedelmi megállapodást jelentett be Kínával. Van egy olyan probléma is, aminek semmi köze ahhoz a mindennapi szappanoperához, amivé a nemzetközi gazdaságpolitikai viták mára fajultak.

Aggasztó jelzést küld egy mutató, amit ugyan csak kevés pénzügyi szakértő követ figyelemmel, és mostanában azzal vádolják, hogy már nem ér annyit, mint korábban, de mégis: az utóbbi évtizedekben kivétel nélkül minden amerikai recessziót megjósolt. Ha pedig az USA-ban recesszió van, az – az amerikai gazdaság és a dollár megkerülhetetlen szerepe miatt – az egész világon érezteti a hatását.

A hozamgörbéről van szó, ami a különböző futamidőre kibocsátott amerikai államadósság kamatai közötti különbséget mutatja. Lényegében azt lehet megtudni ebből, hogy a befektetők mekkora jutalom fejében hajlandóak kölcsönadni az amerikai államnak rövidebb vagy hosszabb időtávokra. A befektetők számokban megmutatkozó jóslataira azért is érdemes figyelni, mert jellemzően jobban informáltak, mint az átlagember, ráadásul a gazdaság irányára vonatkozó nézeteik mögé pénzt is szoktak tenni. Itt ráadásul a világ legnagyobb kötvénypiacáról van szó, több mint 15 ezer milliárd dollárról.

Márpedig az amerikai hozamgörbe lassan három éve folyamatosan laposodik, sőt, a héten egy pillanatra az egyik ponton már át is fordult. Azaz egyre kisebb a különbség a rövid és a hosszú kötvényhozamok között, és hétfőn 2007 óta először volt olyan, hogy egy hosszabb futamidejű kötvény alacsonyabb hozammal forgott, mint egy rövidebb. Ez képileg ábrázolva így néz ki:

 

Mint látható, a rövid hozamok sokat emelkedtek 2010 vagy akár 2015 óta, a hosszúak viszont sokkal kevésbé. Emiatt kevésbé meredek a hozamgörbe.

Normális esetben minél hosszabb időre ad valaki kölcsön, annál nagyobb hozamot vár. Ennek az az oka, hogy az idő múlásával egyre nagyobb mértékben rombolhatja a kölcsönadott pénz értékét az infláció, ami együtt szokott járni a gazdasági növekedéssel. Emellett ahogy telik az idő, egyre többféle, egyre kiszámíthatatlanabb kockázat árnyalhatja a befektetési döntéseket (ezek között egyre kevésbé elhanyagolható a csődkockázat, hiszen az USA gőzerővel adósodik el, és a globális vezető szerepét is egyre több kihívás éri).

A lenti ábrán a szürke csíkok jelölik azt az időszakot, amikor az USA-ban recesszió volt. Jól látható, hogy a recessziós időszakok között – tehát amikor nagyjából egészségesen növekedett a gazdaság – kinyílt a hozamgörbe, ám közvetlenül a gazdasági visszaesések előtt gyorsan összezáródott. És ez történik most is.

A gazdasági logika emögött nem olyan bonyolult. Ha a befektetők arra számítanak, hogy gazdasági visszaesés következik, akkor kisebb lesz az infláció is, és várhatóan a kamatlábak is csökkenni fognak. Ezért a befektetők inkább hosszú kötvényekben keresnek menedéket, és ez a többletkereslet lenyomja a hosszú hozamokat.

Igaz, a hozamgörbe laposodásából következő recesszió bizonyos szempontból önbeteljesítő jóslat is. Az egyik mellékhatása a laposodó hozamgörbének, hogy a banki üzletmenet kevésbé lesz jövedelmező. Ennek az a lényege, hogy a bank olcsó, rövid lejáratú hiteleket vesz fel, amit aztán hosszabb lejárattal kölcsönöz tovább reálgazdasági szereplők projektjeire. Ha kisebb a különbség a hosszú és a rövid hozamok-kamatok között, akkor a bankoknak kevésbé fogja megérni a vállalatok vagy a háztartások hitelezése.

Mégis sok a szkeptikus hang, és nem csak azért, mert az eddig látott reálgazdasági adatokból egyelőre nem lehet kiolvasni, hogy bármi gond lenne az amerikai gazdasági növekedéssel. A hozamgörbe-laposodási elmélet kritikusai szerint az amerikai jegybank szerepe miatt megváltozott az amerikai államkötvénypiac működése, és ezért a jelzések magyarázóereje is csekélyebb.

Konkrétan arról van szó, hogy a Federal Reserve az eszközvásárlási programjával felismerhetetlenné torzította a piacot: még most is vásárol hosszú lejáratú államkötvényeket, amivel csökkenti a lejárati prémiumot.*Tehát azt a felárat, amit a befektetők a hosszabb időtávú adósságok tartásáért kapnak. Viszont 2015 óta szigorítani kezdte a monetáris politikát, ezért aztán a rövid hozamok – amelyekre a leginkább hatással van a Fed – valóban rohamosan emelkedni kezdtek. Erre viszont van ellenérv: november óta annak ellenére csökkennek az amerikai hosszú hozamok, hogy – a növekvő deficit finanszírozása miatt – egyre több kötvényt dobnak piacra, azaz nő a kínálat. Ennél ugyanakkor többet nyom a latba, hogy a befektetők a piaci zűrzavar és a globális kereskedelmi kapkodás miatt a hosszú amerikai kötvények nyújtotta menedéket keresik.

Bárhogyan is van, a klasszikus hozamgörbe-átfordulási mutató, azaz a tíz- és a kétéves amerikai államkötvények különbsége még nem negatív, a szakértők arra számítanak, hogy jövőre lesz az. A múltbeli tapasztalatok alapján onnantól kezdve 6-24 hónapon belül következhet a recesszió. Feltéve, hogy nem változott meg valami, ami felülírta az eddigi szabályokat.

 

Pénz államkötvény hozamgörbe usa Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2021. május 16. 07:34 Pénz

A kriptovilág megérkezett a teljes nihilizmushoz, és ez meggyorsíthatja a bukását

Elon Musk esete a dogecoinnal és a bitcoinnal jól bemutatja, hogyan uralja a nyers manipuláció a kriptopiacot. De ha megérkezik az állam, mindennek gyorsan vége szakadhat.

Jandó Zoltán
2021. május 12. 10:03 Pénz

Féláron vették meg Széchenyi István hagyatékát a gyanú szerint bűnszervezetben bedöntött banktól

Árverésen értékesítettek egy olyan, a Széchenyi családhoz kötődő védett gyűjteményt, amely eddig a felszámolás alatt álló Széchenyi Bank Zrt. tulajdonában volt.

Váczi István
2021. május 10. 17:09 Pénz

Forintban milliós összeget tett félre tavaly átlagosan egy német

Sorozatban nyolcadszor tették félre a legtöbb pénzt a német háztartások tavaly az eurózónán belül – állapította meg az ING és a Barkow Consulting közös elemzése.

Fontos

Fabók Bálint
2021. május 17. 16:35 Közélet

A marmonkannás sportnap és a kétmilliós séta után összeomlottak az uniós százmilliókat felnyaló alapítványok

Két éve járták be a médiát az uniós támogatásokból szervezett sportnapok képei a marmonkannákat kerülgető bicklisekről. Azóta egy gyanúsítottat hallgattak ki.

Jandó Zoltán
2021. május 17. 13:43 Vállalat

Tízezer forint bevételből is lehet 1,2 milliárd profitot csinálni, csak egy elszúrt állami sportprojekt kell hozzá

Egy elfelejtett, két állami cég közötti jogvita éledt fel, és ebből profitált nagyot a 2017-es világbajnokságot szervező, rengeteg botránnyal érintett Bp2017 Kft.

Fabók Bálint
2021. május 17. 06:53 Élet

Miért nem ér sokat a klímaváltozás ellen, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot?

A legtöbb magyar a szelektív gyűjtéssel próbál tenni a klímaváltozás ellen, ami alapvető félreértése a jelenségnek.