Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. augusztus 6. 16:34 Világ

Európa húzhatja a rövidebbet az USA és Kína kereskedelmi marakodása miatt

A világ két szuperhatalma keserű kereskedelmi szembenállásba sodródott Donald Trump elnök megválasztása óta. Ez sokat romlott az utóbbi napokban: Trump új vámokat jelentett be, a kínaiak megtorló intézkedésekkel reagáltak, erre hétfőn több mint egy évtizede nem látott szintre zuhant a jüan a dollárral szemben, mire az USA meglépte azt, amit hosszú ideje nem akart: árfolyammanipulátorként bélyegezte meg Kínát.

Mint a lenti ábrán is látható, Kína sokáig nyilvánvalóan manipulálta pénznemének árfolyamát (így volt ez 2005 közepéig, aztán 2008 és 2010 közepe között, amikor fix árfolyamot tartottak), de a köztes időben sem teljesen a piaci folyamatok határozták meg a dollár/jüant. A mostani esésnek viszont kereskedők szerint éppen hogy piaci okai voltak – Kína egyszerűen csak engedte, hogy a fizetőeszköz essen -, ezért az amerikai döntés egyértelműen politikainak tekinthető.

 

A kereskedelmi háború eszkalálódásának újabb fejezete komolyabb felfordulást okozott a piacon, a befektetők menekültek a kockázatosabbnak tartott eszközökből. A nagyobb hírügynökségeknek nyilatkozó piaci elemzők szerint azért, mert kezdenek rájönni arra, hogy mindkét fél elszánt, és akár a korábban vártnál durvább is lehet a kereskedelmi felfordulás. Például lehet, hogy az országok kölcsönös leértékelési hullámba kezdenek, aminek biztosan nem lenne jó vége.

Ezzel a kereskedelmi háborúval kapcsolatban rengeteg tévképzet kering, elsősorban kirobbantója, Donald Trump fejében. Trump rendszeresen arról beszél például, hogy az általa kivetett büntetővámokat az USA-ba exportáló országok fizetik, pedig nem, ez alapvetően az amerikai importőrökre kivetett adó (ők pedig továbbhárítják az amerikai fogyasztókra, akik aztán drágább termékeket fognak vásárolni).*Az már egy sokkal messzebbre vezető és nehezebben megfogható kérdés, hogy mennyire volt törvényszerű a szabad kereskedelem elleni hozzáállás elszabadulása az USA-ban.
A korábbi évtizedekben a demokrata tábor egy része ellenezte a kereskedelmi megállapodásokat, de alapvetően mindkét párt vezetése a kereskedelempárti nagyvállalati érdekeket helyezte előtérbe. Ez – Trumpot leszámítva – máig így van, bár a Trump hullámán a politikába belépő új „nemzeti konzervatív” republikánus politikusok már nem zárkóznak el a vámoktól – az ő képviselőjük Josh Hawley missouri szenátor. Nem meglepő, hiszen Trump választási sikerének titka éppen a rozsdaövezeti államokban elért áttörés volt, amit jelentős részben a kereskedelmi megállapodásokkal szembeni retorikájának köszönhet.
 

De az sem igaz, hogy a kereskedelmi szembenállás elsősorban az USA és Kína viszonylatában fejtheti ki pusztító hatását.

Az USA eleve kevéssé függ a külkereskedelemtől, mind a költségvetési, mind a monetáris politikájában éppen élénkít. Kína pedig azon a hosszú távú terven dolgozik, hogy gazdaságát átállítsa a kifelé, exportirányba orientált feldolgozóipari központú modellről a belső fogyasztás és a szolgáltatások vezérelte modell irányába. Igaz, ez a modellváltás elég döcögősen halad, és Kínának továbbra is nagyon fontosak az exportpiacai.

Ahol viszont nincs nagy tér beszállni ebbe a háborúba, az Európa. Az Európai Központi Bank a Feddel ellentétben nem emelt kamatot korábban, ezért nincs sok monetáris politikai muníciója, amivel élénkíteni tudná a gazdaságot vagy gyengíthetné az euró árfolyamát a dollárral szemben. Legfeljebb még mélyebben negatív kamatokat vezethet be, ami nem túl egészséges helyzet.

A jüan gyengülése tragikus fejlemény lehet az európai exportőröknek, akik gyorsan piac nélkül maradhatnak, ha az USA és a Kína egymással versengő leértékelésekbe kezd. A konjunktúramutatók szerint a német cégek egy ideje már készülnek is erre, többek között a termelés visszafogásával. De gond van a másik oldalon is: az amerikai piacról kizárt kínai termékek, illetve a kínai piacról kizárt amerikai termékek is meg fognak jelenni valahol, és ez nagy eséllyel az európai országok piaca lesz, ahol dömpingárakkal hozhatják lehetetlen helyzetbe a helyi gyártókat és termelőket.

Európához hasonló a helyzet Japánnal, amely szintén az amerikai-kínai szembenállás vesztese lehet. Mint Marcus Asworth írja a Bloomberg véleményrovatában,

akik már korábban bedobták a negatív kamat és a mennyiségi lazítás kártyáját, azok vesztésre állnak a globális árfolyamok pókerjátszmájában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTrump kormánya leárfolyammanipulálózhatta volna a kínaiakat, de nem tetteAz USA gyanakodva méreget mindenkit, aki lenyomja kereskedelemben.

Világ árfolyam globális gazdaság kereskedelmi háború Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2019. október 15. 19:18 Világ

Parmezán a Boeing ellen

A globalizációt az államok tartják fenn, adófizetői pénzekből. Szétverni viszont szándékosan sem lehet, hiába próbálkozik kitartóan Trump elnök.

Torontáli Zoltán
2019. október 14. 06:58 Világ

Miért esélytelen, hogy újra uránt bányásszanak Magyarországon?

A nyugati világ még mindig szokványos árutőzsdei alapokon kezeli az atomerőművek tüzelőanyagát, és szenved, mert a kazah-orosz páros állami hátszéllel kíméletlen árháborúba szorítja.

Hajdu Miklós
2019. október 13. 17:18 Világ

Abban próbáljuk másolni a németeket, ami nekik is egyre kevésbé megy

A német duális szakképzés sikertörténete az utóbbi tíz évben hanyatlásba fordult, a cégek egyre nehezebben tudnak diákokat felvenni.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. október 15. 15:19 Közélet

Borkai botrányára valóban felfigyeltek az emberek, és épp a fővárosban szólt nagyot

Valószínű, hogy a szexvideóval, korrupcióval és kábítószerezéssel tarkított botrány tényleg jelentős szerepet játszott a kormánypártok vasárnapi fővárosi kudarcában.

Bucsky Péter
2019. október 15. 06:52 Közélet

Akár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekre

Ötévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre.

Jandó Zoltán
2019. október 14. 17:50 Közélet

Fontos döntéseket hoztak a BMW-gyárról az önkormányzati választások előtt

Kormányközeli cég kapott több százmilliós megbízást is a leendő BMW-gyárnak helyet adó ipari parkban, amire 160 milliárd mehet el nehezen átláthatóan.