A világgazdaság utóbbi két évtizedének egyik megkerülhetetlen kérdése, hogy Kína mennyire manipulálja pénznemét, a jüant (azaz renminbit), hogy ezzel javítsa exportjának versenyképességét. Különböző időszakokban különböző érveket szoktak bedobni a közgazdászok és az elemzők az állítás mellett és ellen, de Donald Trump nem az az ember, aki a gazdaságpolitika finom érveivel foglalkozna: ő nagyon sok ideje eltántoríthatatlanul hirdeti, hogy Kína bizony devizamanipulátor, és elnöki kampánya szinte minden beszédében elmondta, hogy elnöksége első napján meg fogja bélyegezni Kínát devizamanipulátorként.

Erre kormányának eddig kétszer lett volna lehetősége. Félévente, tavasszal és ősszel jelenik meg a pénzügyminisztérium árfolyamjelentése, amiben szerepelnek azok az országok, amiket az USA árfolyammanipulátornak nevez.

Azaz szerepelnének, mert ahogy tavasszal, úgy a tegnap megjelent őszi jelentésben sem nevezte a minisztérium egyik országot sem manipulátornak.

Emiatt sok szempontból fellélegezhet a világgazdaság. Az USA és Kína között az utóbbi 12 hónapban 613 milliárd dollár értékű áru cserélt gazdát közvetlenül a két ország kereskedelmi hivatalai szerint. Az árfolyammanipulációs vádnak viszont egy 1988-as törvény alapján automatikus kereskedelmi válaszlépésekhez kellene vezetnie. Ez sem a világkereskedelem, sem az észak-koreai válság miatt nem jönne jól egyik országnak sem.

Ugyan a dollár-jüan árfolyam semmiképp nem tekinthető piacinak, hiszen a kínai hatóságok minden nap meghatározzák a jegyzési sávokat, az már egyáltalán nem biztos, hogy a valódi árfolyam hol lenne a mostanihoz képest. A közgazdászok egy része szerint valójában nem hogy túl gyenge, hanem túl erős a jüan, ha számításba vesszük a kínai gazdaság lendületvesztését és az évek óta folyamatosan menekülni próbáló tőkét.

2014 és 2017 között egyébként ha csigatempóban is, de engedték gyengülni a kínai pénzt. A kínai kereskedelmi többlet az USA-val szemben eközben nagyjából ugyanazon a szinten volt.

A kereskedelmi egyenleg milliárd dollárban. Forrás: Fred2.

Ugyan most sem került rá senki a manipulátorlistára, öt ország azért ott van ennek az előszobájában. Nem meglepő módon pont az USA legnagyobb kereskedelmi partnerei:

1. Kína mellett
2. Japán,
3. Dél-Korea,
4. Németország és
5. Svájc.

Tajvan lekerült a listáról, viszont újdonság, hogy megemlítették Indiát is, mivel megélénkültek az indiai jegybank devizapiaci beavatkozásai.

A manipulátor-státuszhoz három kritériumot kellene az országoknak kielégíteni. Legalább évi 20 milliárd dolláros kereskedelmi többlet az USA-val szemben, az adott ország GDP-jének legalább 3 százalékát kitevő folyó fizetési mérleg többlet, továbbá nagy értékű beavatkozások az ország pénznemének gyengítése érdekében.

(Fotó: AFP/Europress)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ árfolyampolitika dollár Donald Trump jüan Olvasson tovább a kategóriában