Sokkal jobban ismerjük az árakat, és ez az egész gazdaságot a feje tetejére állította
Amazon-hatás – most már hivatalosan is így hívja a közgazdaságtan azt a jelenséget, hogy a netes vásárlás és az ár-összehasonlító oldalak terjedésével az árak nagyon könnyen összevethetőek lettek, ezért gyakorlatilag senki nem tud árat emelni.
A hatás különösen azért jelentős, mert nem korlátozódik az internetre, a fizikai boltok is kénytelenek voltak átvenni a netes cégektől az árazási algoritmusokat – derül ki a téma kutatója, a Harvard Business Schoolon tanító Alberto Cavallo tanulmányából (pdf), amit a lehető legnagyobb befolyású jegybanki konferencián, a Jackon Hole-i Fed összejövetelen mutatott be. Ráadásul nem is feltétlenül egyirányú az összefüggés: most ugyan fékezi az inflációt az Amazon-hatás, de valamilyen külső sokk esetén akár gyorsíthatja is.
Ez a változás az egész gazdaságot átalakította. Az egyik legfontosabb mutató, amivel követni lehet a gazdaság állapotát, az árak változását követő infláció. Ez jelentős mértékben a boltokban – azaz a kiskereskedelemben – kapható termékek árából áll össze. Csakhogy a kiskereskedelemben teljesen megváltozott a mód, amivel az árakat megállapítják, amióta bárki megnézheti a boltban a mobilján, hogy mennyibe kerülne ez és ez a termék, ha az internetről rendelné meg.
A piac szerkezetének és működésének megváltozása most alapvetően visszafogja az inflációt, a jegybankok pedig, hiába tartják alacsonyan a kamatokat, a korábbiakkal ellentétben nem tudnak sokat tenni ez ellen. Hiába számítottak volna sokan például arra, hogy a már lassan tíz éve tartó globális fellendülés idővel jelentős áremelkedéssel fog járni, ez egyelőre nem történt meg.
Cavallo szerint az Amazon és a többi online kiskereskedő megjelenése óta a Walmart és a többi, valódi áruházakkal működő kiskereskedelmi lánc is elkezdett ármeghatározó algoritmusokat használni. Ezt megerősíti, hogy a kutatás szerint a Walmart és többiek gyakrabban változtatják a termékek árait, mint korábban, és a földrajzilag elkülönülő egységekben az árak jobban hasonlítanak egymásra. Különösen azoknál a termékeknél, amelyeket az Amazonon is meg lehet venni. Ez azt jelenti, hogy felpörgött a verseny, így alacsonyabb profitot tudnak elérni a cégek, és mivel a mostani helyzetben nem tudnak árat emelni, ezért az inflációt is visszatartják.*Természetesen nemcsak az Amazon-hatás tartja vissza az inflációt a fejlett országokban, hanem az aggregált kereslet stagnálása (nem emelkednek elég gyorsan a reálbérek), valamint a még mindig viszonylag alacsony kapacitáskihasználtság is.
De ugyanilyen fontos lehet, írja Cavallo, hogy a központi ármeghatározás terjedése miatt a külső hatásokat sokkal könnyebben be tudják építeni a kiskereskedők. Ha például elszáll a devizaárfolyam, megemelkednek a szállítási költségek, emelkednek a kamatok, akkor az sokkal gyorsabban beépül, mint korábban, amikor gyakran több hónapos átfutása volt ezeknek a tényezőknek. Ugyanez igaz a keresleti hatásokra: a béremelkedések is gyorsabban épülhetnek be az árakba. Mindez azt is jelentheti, hogy egy esetleges inflációs sokk a korábbinál gyorsabban pöröghet fel, és talán feltartóztatni is nehezebb lesz.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
