Amazon-hatás – most már hivatalosan is így hívja a közgazdaságtan azt a jelenséget, hogy a netes vásárlás és az ár-összehasonlító oldalak terjedésével az árak nagyon könnyen összevethetőek lettek, ezért gyakorlatilag senki nem tud árat emelni.
A hatás különösen azért jelentős, mert nem korlátozódik az internetre, a fizikai boltok is kénytelenek voltak átvenni a netes cégektől az árazási algoritmusokat – derül ki a téma kutatója, a Harvard Business Schoolon tanító Alberto Cavallo tanulmányából (pdf), amit a lehető legnagyobb befolyású jegybanki konferencián, a Jackon Hole-i Fed összejövetelen mutatott be. Ráadásul nem is feltétlenül egyirányú az összefüggés: most ugyan fékezi az inflációt az Amazon-hatás, de valamilyen külső sokk esetén akár gyorsíthatja is.
Ez a változás az egész gazdaságot átalakította. Az egyik legfontosabb mutató, amivel követni lehet a gazdaság állapotát, az árak változását követő infláció. Ez jelentős mértékben a boltokban – azaz a kiskereskedelemben – kapható termékek árából áll össze. Csakhogy a kiskereskedelemben teljesen megváltozott a mód, amivel az árakat megállapítják, amióta bárki megnézheti a boltban a mobilján, hogy mennyibe kerülne ez és ez a termék, ha az internetről rendelné meg.
A piac szerkezetének és működésének megváltozása most alapvetően visszafogja az inflációt, a jegybankok pedig, hiába tartják alacsonyan a kamatokat, a korábbiakkal ellentétben nem tudnak sokat tenni ez ellen. Hiába számítottak volna sokan például arra, hogy a már lassan tíz éve tartó globális fellendülés idővel jelentős áremelkedéssel fog járni, ez egyelőre nem történt meg.
Cavallo szerint az Amazon és a többi online kiskereskedő megjelenése óta a Walmart és a többi, valódi áruházakkal működő kiskereskedelmi lánc is elkezdett ármeghatározó algoritmusokat használni. Ezt megerősíti, hogy a kutatás szerint a Walmart és többiek gyakrabban változtatják a termékek árait, mint korábban, és a földrajzilag elkülönülő egységekben az árak jobban hasonlítanak egymásra. Különösen azoknál a termékeknél, amelyeket az Amazonon is meg lehet venni. Ez azt jelenti, hogy felpörgött a verseny, így alacsonyabb profitot tudnak elérni a cégek, és mivel a mostani helyzetben nem tudnak árat emelni, ezért az inflációt is visszatartják.*Természetesen nemcsak az Amazon-hatás tartja vissza az inflációt a fejlett országokban, hanem az aggregált kereslet stagnálása (nem emelkednek elég gyorsan a reálbérek), valamint a még mindig viszonylag alacsony kapacitáskihasználtság is.
De ugyanilyen fontos lehet, írja Cavallo, hogy a központi ármeghatározás terjedése miatt a külső hatásokat sokkal könnyebben be tudják építeni a kiskereskedők. Ha például elszáll a devizaárfolyam, megemelkednek a szállítási költségek, emelkednek a kamatok, akkor az sokkal gyorsabban beépül, mint korábban, amikor gyakran több hónapos átfutása volt ezeknek a tényezőknek. Ugyanez igaz a keresleti hatásokra: a béremelkedések is gyorsabban épülhetnek be az árakba. Mindez azt is jelentheti, hogy egy esetleges inflációs sokk a korábbinál gyorsabban pöröghet fel, és talán feltartóztatni is nehezebb lesz.
