Egyszerű oka van annak, hogy még drágább olajat akar a legfontosabb termelő
Rengeteget emelkedtek az olajárak tavaly december óta, ám a világ első számú exportőre, Szaúd-Arábia még mindig nem elégedett. Pedig Donald Trump amerikai elnök már megelőlegezte, hogy a szaúdiak belementek a kitermelés növelésébe az iráni szankciók szigorításával párhuzamosan, miután az utóbbi lépés múlt héten féléves rekordra vitte fel a világpiaci árat.
A szaúdiak azonban csak azt vállalták, hogy az iráni olajat pótolják bármely vevőnél. Az energetikai miniszter arról beszélt, hogy tartják magukat a decemberi kitermeléscsökkentési megállapodáshoz, és azt akár az év végéig is kiterjeszthetik.
Ahogy a Bloomberg cikkéből is kiderül, a szaúdiak jó okkal akarnak még a mostaninál is magasabb árakat. (Az amerikai könnyűolaj hordója jelenleg 65 dollár körül áll). A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn frissítette számítását, amely azt mutatja, hogy egyes olajtermelő országoknak milyen árakra van szükségük ahhoz, hogy a költségvetésük kiegyensúlyozott legyen.*Oroszországban törvény írja elő, hogy 40 dolláros olajárral kell tervezni a költségvetést. Ha ennél drágább, akkor az ennek köszönhető többlet az állami tartalékalapba kerül.
Szaúd-Arábia esetében a korábbi, szeptemberi számítás 73 dollárt hozott ki, a mostani viszont 85 dollárt. Sőt, az amerikai hírügynökség térségre szakosodott közgazdásza szerint valójában ennél is 10 dollárral magasabb ez az összeg, csak az IMF valószínűleg azzal számol, hogy az állami olajvállalat, az Aramco többet fizet be a költségvetésbe.
Szaúd-Arábiának már csak azért is szüksége van a nagyobb bevételekre, mert növekvő lakosság mellett fenn kell tartani a társadalmi békét, miközben végre kellene hajtani olyan beruházásokat, amelyek az olajbevételektől való függést enyhítik a jövőben. Az idei költségvetés a kiadások 7 százalékos növelését irányozta elő, 4,2 százalékos GDP-arányos hiány mellett. A tervek szerint 2023-ra kellene elérni a hiány nélküli állapotot.
Világ
Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?
Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.
Egyelőre inkább csak nyilatkozatok szintjén kacsintgat a hadiipar felé az európai autóipar
Egyre több autógyártó lenne nyitott védelmi ipari megrendelésekre is, de az iparágon belül nem mindenki látja úgy, hogy ez lenne a kiút a válságból.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
