Bokrok nőttek a Déli-sarkon, amikor legutóbb ennyi szén-dioxid volt a légkörben
Az Antarktika közepén olyan növényi maradványokat találtak tudósok, amelyek földtörténeti léptékben a közelmúltban, néhány millió évvel ezelőtt keletkeztek. Ez azért figyelemre méltó, mert újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy akkoriban úgy volt a jelenleginél sok fokkal melegebb a régió hőmérséklete, hogy a légkör szén-dioxid-tartalma nagyjából megegyezett a mostanival.
A kőzetek között aránylag jó állapotban – lényegében mumifikálódva – megmaradt gallyak a pliocén időszakban keletkeztek, amely nagyjából 5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2,6 millió éve ért véget. A globális átlaghőmérséklet 2-3 fokkal volt melegebb a jelenleginél, a tengerek szintje pedig 10-20 méterrel állt magasabban, mint most.
A pliocén azért érdekli különösen a tudósokat, mert ekkor fordult elő utoljára, hogy ugyanúgy körülbelül 400 milliomod részecske (ppm) szén-dioxidot tartalmazott a légkör, mint manapság. Ha ehhez akkor a mostaninál lényegesen magasabb hőmérséklet társult, az valószínűleg azt jelenti, hogy ezúttal is efelé tartunk, csak kell némi idő ahhoz, hogy megtörténjen a felmelegedés.
„Ha otthon 200 fokra állítod a sütőt, akkor kell némi idő, míg eléri ezt a hőfokot” – idézett egy közérthető példát a BBC Martin Siegerttől, az Imperial College London Grantham Intézetének professzorától. „Ugyanez igaz a Föld éghajlatára. Ha a szén-dioxid-szint 400 ppm-re szökik fel, nem áll be új egyensúly egyik pillanatról a másikra. Ehhez akár 300 évre is szükség lehet” – folytatta a szakember.
Ez a gondolat azért nagyon aggasztó, mert azt jelentheti, hogy máris túl sok szenet küldött az emberiség a légkörbe ahhoz, hogy elkerülje a katasztrofális klímaváltozást.
Ennek határa a jelenlegi tudományos közmegegyezés szerint 1,5-2 fok az iparosodás előtti szinthez képest, és ebből 1 fok már teljesült. A 1,5-2 fokba a konszenzus szerint még pár száz milliárd tonnányi kibocsátás belefér (tavaly 37 milliárd tonna volt a szén-dioxid-emisszió), noha ez értelemszerűen tovább növeli a szén-dioxid légköri jelenlétét. Ez az ipari forradalom előtt 280 ppm körül volt, az utóbbi évtizedekhez képest pedig így állunk:
Ám ha már a 400 ppm-es szinthez is 2-3 fokos felmelegedés társul a mostani szinthez képest, akkor valójában nemcsak nullára kéne csökkenteni a kibocsátást – ami rövid távon teljesen irreális –, hanem sürgősen el kellene kezdeni kivonni a légkörből az üvegházhatású gázokat. Ennek a technológiája viszont még távol áll a nagy volumenű alkalmazhatóságtól.
A szén-dioxid-szint és a hőmérséklet viszonyának eltérését a pozitív visszacsatolást folyamatok időigénye okozhatja. Ilyen például, hogy az elolvadó hó és jég helyét átvevő sötétebb felszín több hőt nyel el a napsugárzásból, vagy az, hogy a korábban folyamatosan fagyott sarki talajból és tengerfenékből metán szabadul fel, amelynek még erősebb is az üvegházhatása, mint a szén-dioxidé. Ezek miatt azt senki nem vitatja, hogy az éghajlatváltozás egy darabig akkor is folytatódna, ha megszűnne az emberiség kibocsátása. De lehetetlen pontosan kiszámítani, hogy hol lenne az új egyensúly.
A pliocén kutatói sem állítják, hogy tudják a választ, ezért igyekeznek minél több bizonyítékot gyűjteni. Ilyen az a tengeri üledék, amelyet az Antarktika partjainál fúrva hoznak a felszínre. Az ebben található megkövesedett élőlények kémiai összetételéből ki lehet következtetni az akkori idők hőmérsékletét és a jégtakaró hozzávetőleges kiterjedését.
Az említett 10-20 méteres tengerszintkülönbségből az következik, hogy a pliocén idején a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró nem létezett, és a kontinens keleti részén lévő sem volt olyan stabil és kiterjedt, mint manapság. Ez azt is megmagyarázza, hogyan találhatták meg egykori bokrok, cserjék ágait a Déli-sarktól mindössze 500 kilométerre, ahol jelenleg legfeljebb mohák és zuzmók élnek
„Olyan időszakról beszélünk, amikor a gleccserek visszahúzódtak, és az előterükben ezek a cserjék boldogulni tudtak. Nem lehetett éppen egy nagyszerű élettér, a mai tundrához hasonlított, de nyáron volt elég napfény ezeknek a növényeknek, a hőmérséklet pedig elérhette az 5 Celsius-fokot”
– mondta a BBC-nek Jane Francis, a brit Antarktisz-kutató társaság professzora.
Mindez összhangban van azzal, hogy a legutóbbi megfigyelések alapján már a kelet-antarktiszi jégtakarót sem tartják olyan stabilnak a kutatók, mint korábban.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
