Áprilistól Németországban sem bocsátanak ki több ötszáz eurós bankjegyet – jelentette be a német jegybank. A Bundesbank a márciusi jelentésében írt arról, hogy április 26. után nem kerül forgalomba újabb ötszáz eurós. Ez jelenlegi árfolyamon 156 ezer forintot ér.
A forgalomban lévő bankjegyeket nem vonják vissza. Erre egyébként határidő sincs, vagyis ha otthon tele van a párnaciha ötszáz eurós bankjegyekkel, nem kell a bankba rohanni. Egyébként is extrém lenne, ha hirtelen gyanús alakok állnának sorba a pénzintézetek előtt, hogy beváltsák a közös európai fizetőeszköz legnagyobb címletű bankjegyeit.
Az ötszáz euróssal kapcsolatban ugyanis az volt az állandóan visszatérő kritika, hogy a feketegazdaságot és a terrorizmust támogatja. Sokkal nagyobb összeget lehet egy aktatáskába rejteni ötszáz eurósokból, mint mondjuk száz dollárosból. (Az amerikai dollár legnagyobb, kereskedelmi forgalomban lévő címlete a száz dolláros bankjegy).
A német hetilap, a Der Spiegel kiszámolta, hogy ha tízmillió eurót akar valaki ötven eurósokból összerakni, ahhoz kétszázezer bankjegy kell. Ez 184 kilogrammot nyomna. Ötszáz eurósból azonban csak húszezer darab kellene, és ez csak 22 kilót nyom, tehát már egy nagyobb sporttáskában is könnyen szállítható.
A Bundesbank becslése szerint 80-550 milliárd euró lehet a feketegazdaság mérete Németországban, ami a német GDP 2-17 százalékának felel meg. Egy 2015-ös elemzés pedig arra a következtetésre jutott, hogy a bankfiókokban történő készpénzbefizetések 14 százaléka, azaz 60 milliárd euró köthető adócsaláshoz, azaz a fekete gazdasághoz.
Ennek ellenére mégsem aggódik a jegybank. Az intézet szerint nincs olyan kutatás, ami azt igazolná, hogy visszaszorul a feketegazdaság, ha egy nagy címletű bankjegyet kivonnak a forgalomból.
Az euró bevezetésekor leginkább a németek ragaszkodtak ahhoz, hogy legyen ötszáz eurós címlet is. Ez nagyjából megfelelt az akkori ezer márkásnak. A németek ugyanis a mai napig imádják a készpénzt.
Nem csoda, hogy ők és az osztrákok halogatták a legtovább az ötszáz eurós bankjegy kibocsátásának a leállítását. Az eurózóna 2016-ban döntött erről, és a 19-ből 17 tagállam idén januártól állt le a friss ötszázasak nyomtatásával.
Az Európai Központi Bank adatai szerint 522 millió darab ötszáz eurós van forgalomban, ami a készpénzmennyiség 2,4 százalékát teszi ki. Az euróövezetben élők fele ugyanakkor életében nem fogott a kezében ilyen bankjegyet. Az üzletekben egyébként sem tudnának visszaadni belőle, de még az autókereskedők sem szerették, ha a kelet-európai nepperek ilyen nagy címletű bankjegyekkel akartak a használt autókért fizetni.
A maffiózóknak, terroristáknak, és adócsalóknak, illetve a korrupt politikusoknak és üzletembereknek pedig ott marad a svájci frank. Ebből a legnagyobb címlet az ezer frankos. Egyetlen ezer frankos bankjegy jelenlegi árfolyamon 275 ezer forintot ér.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
