Az elmúlt pár hónapban rendszeresen jelentek meg hírek arról, hogy romlott a levegő minősége egyes településeken. A légszennyezettség egyik legfontosabb mutatója, a szálló por koncentráció rendszeresen túllépi a határértéket például a Sajó völgyében (erről érdemes megnézni a 444 videóját), amely Magyarország egyik legszennyezettebb levegőjű része, és az EU-ban is csak kevés területen rosszabb a levegő.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistái kedden szűrőmaszkot húztak a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra, hogy így hívják fel a figyelmet a magyarországi légszennyezettségre, ami miatt több mint 10 ezer magyar hal meg évente. A kormány is foglalkozik a légszennyezéssel, folyamatban van egy program kidolgozása, amellyel csökkentenék a levegőben lévő káros anyagok mennyiségét.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire rendkívüli a mostani sok hír a rossz levegőről, így megnéztük, hogy az elmúlt tíz évben hogyan változott a légszennyezettség Magyarországon. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat országszerte több tucat városban méri óránkénti és napi bontásban a különböző szennyező anyagok előfordulását a levegőben. Az általunk kiválasztott nyolc településen^*Az adatok sok esetben erősen hiányosak voltak, főleg a kisebb településeknél, így azokat lényegében teljesen ki kellett hagynunk a vizsgálatból. azt néztük, hogy a téli hónapokban a napok hány százalékában lépte át a szálló por koncentrációja a határértéket.

A Sajó völgyében fekvő Sajószentpéter kimagaslik a többi település közül. Két éve a téli napok 73 százalékában lépte át a határértéket a szálló por koncentrációja, és csak két év volt, amikor nem érte el az 50 százalékot az ilyen napok aránya. Salgótarján és Pécs is viszonylag rossz levegőjű városnak számít, míg Székesfehérváron tavaly télen nem volt határértéket átlépő nap.

Az ábrán látszik, hogy a légszennyezettség változó és kifejezetten függ az időjárástól. „Sokkal rosszabb a helyzet, ha a tél hideg és szélcsendes” – mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa. Szerinte a kétezres évek elején-közepén nagyon rossz volt a helyzet, aztán lett egy kis javulás, de ezt követően jó ideje nem változott érdemben a légszennyezettség mértéke Magyarországon.

Az időjárás tehát komoly hatással van a légszennyezettségre: például két évvel ezelőtt kifejezetten hideg telünk volt, és ezt jól tükrözik a légszennyezettségi adatok. Általánosan viszont az mondható el, hogy az elmúlt tíz évben egyre enyhébbek a telek, emiatt az általunk vizsgált városokban átlagosan is enyhén javuló trendet mutat a légszennyezés (évi átlag 0,8 százalékpontot csökkent a határérték fölötti téli napok aránya, ezt a trendet mutatja a fekete vonal az első ábrán). Persze ez csak rövid távú hatás, az éghajlatváltozásnak egészen más hatásai lehetnek hosszú távon.

Magyarországon a légszennyezésnek a legfőbb oka a szilárd anyagokkal való fűtés. Korábban mi is írtunk arról, hogy a Sajó völgyében a hátrányos helyzetben élő lakosság jelentős része nedves fával, rossz minőségű lignittel, hulladékkal vagy akár adományként kapott használt ruhával fűt. Vannak olyan települések a térségben, ahol a lakosság 95 százaléka ilyen anyagokkal fűt.

Lenkei Péter azt mondta, hogy még Budapest belvárosáról is azt mutatták ki egy vizsgálatban, hogy a szálló por koromtartalmának 40 százaléka fatüzelésből származik, azaz a külső kerületekből és az agglomerációból érkezik, ahol fával fűtenek. A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint a finom szálló por 85 százaléka a lakosság fűtéséből vagy avarégetéséből származik. Különös csavar a jelenségben, hogy a statisztikai besorolás szerint a fa tüzelőanyagként megújuló energiaforrásnak számít, és ennek komoly szerepe van abban, hogy Magyarország eleget tesz uniós vállalásainak.

A légszennyezettség nemcsak a fejlődő világban, hanem Európában is komoly probléma. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az Európai Unióban 2015-ben közel félmillió ember hal meg tőle idő előtt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet éghajlatváltozás környezetszennyezés légszennyezés légszennyezettség Olvasson tovább a kategóriában