Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. február 21. 10:08 Világ

Rosszabb levegőt fogunk szívni a klímaváltozás miatt

A szennyezett levegő több ember haláláért felelős, mint az alkohol, a túl sok só vagy éppen a veseelégtelenség, a gyilkos tényezők listáján a hatodik helyen áll. Ebből a szempontból kifejezetten aggasztó, hogy a Massachusettsi Műszaki Főiskola (MIT) kutatása szerint a klímaváltozás hatására nehezebben tisztul majd ki a városok levegője.

Az ok a magas légköri időjárási rendszerek megváltozása. A mérsékelt égövi ciklonokat a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg levegő találkozása, keveredése tartja mozgásban. Így születnek azok az időjárási frontok, amelyek csapadékot hoznak, és szelük kisöpri a városok szennyezett levegőjét.

Csakhogy a sarkvidékek a világ átlagánál kétszer gyorsabban melegszenek, így csökken a hőmérséklet-különbség, ennek nyomán pedig gyengébbek lesznek a ciklonok. Az MIT tanulmánya az amerikai hatásokra koncentrál, de jelentős részben Európában is ugyanez várható, illetve már történik is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLevegőt venni is nehéz a városban, ahol a klímaváltozás megfékezéséről tárgyalnakLengyelország nehézipari központjában kellene megállapodni arról, hogyan csökkenti a világ az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A kutatók 1979-re visszamenőleg vizsgálták a hőmérsékleti és csapadékadatokat, és arra jutottak, hogy a nyári hónapokban 6 százalékkal kevesebb energia áll a mérsékelt égövi ciklonok rendelkezésére. Ez a mérték a klímamodellek alapján várt értéktartomány felső részéhez esik közel.

Az időjárási frontok gyengülésének, ritkábbá válásának hatásai közé tartozik, hogy várhatóan hosszabbak lesznek a hőhullámok. További kedvezőtlen változás, hogy a megmaradó energiának viszont a korábbinál nagyobb része csapódik le extrém erejű viharokban. A kutatás vezetője azt mondta a Bloombergnek, hogy a zivatarok rendelkezésére álló energiamennyiség 13 százalékkal nő, ami a levegőben lévő nagyobb páratartalommal párosulva rövid, nagyon intenzív égszakadásokat okozhat.

Ez nem csak elmélet, az elmúlt években Magyarországon is többször előfordult, hogy egy-egy kisebb területen pár óra alatt annyi eső esett, mint normális esetben több hét alatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltukHa nem változtatunk, már 2040-re komoly válság lesz a Földön a klímaváltozás miatt. Úgy tűnik, a 1,5 fokos felmelegedés lesz az új küszöb.

Világ klímaváltozás légszennyezettség mérsékelt égövi ciklonok viharok zivatar Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pálos Máté
2022. január 18. 14:21 Világ

Az unióban csak Észtországban drágultak a magyarországinál jobban az ingatlanok

Az uniós adatsor látványos lehet magyar szempontból, de nem meglepő.

Torontáli Zoltán
2022. január 17. 15:51 Világ

A nagy boltláncok nem akarnak olyan tejet árulni, amelyet megkötött tehénből fejtek

Németországban szintet lép az állatjóléti mozgalom, most már az Aldi sem fog olyan tejet beengedni a boltba, amelyet megkötött tehénből fejtek.

Váczi István
2022. január 13. 17:51 Világ

Még csak most jöhet az igazán nagy káosz a világkereskedelemben

Sokan reménykedtek abban, hogy idén már elkezdenek enyhülni a nemzetközi szállítási problémák, most azonban úgy néz ki, hogy annak is örülni kell, ha nem lesz még rosszabb a helyzet.

Fontos

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.