Teljesült a feltétel, amelyet Varga Mihályék a tavaly novemberi bérmegállapodásban a 2018-as magasabb járulékcsökkentéshez szabtak meg: éves összehasonlításban az év első kilenc hónapjában több mint 11 százalékkal emelték a bruttó fizetéseket a vállalkozások. Azaz most már semmi akadálya nem lehet annak, hogy elfogadják a 2 helyett 2,5 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésről szóló törvényjavaslatot, amivel a szociális hozzájárulási adó kulcsa 19,5 százalékra csökken januártól. A nagy bérnövekedés elsősorban a kötelező minimálbér-emelésnek köszönhető, de a munkaerőhiány is hozzájárul a fizetések emelkedéséhez.
A KSH szerdán tette közzé a friss bérstatisztikát, mely szerint országos szinten és közmunka nélkül szeptemberben 9,5 százalékkal volt magasabb a nettó reálbér Magyarországon, mint egy évvel korábban. Összegszerűen a rendszeres fizetések a márciusi ugrás óta (amikor az új év bérmegállapodásai megjelentek a statisztikában) nem nőttek érdemben.
A legalább 5 főt alkalmazó cégeknél, közmunkások nélkül szeptemberben 12 százalékkal, illetve 31 ezer forinttal magasabb volt a jutalmak nélküli bruttó átlagfizetés, mint egy éve. A bónuszokkal együtt számolt bruttó fizetések 11,5 százalékkal nőttek, ami azt jelzi, hogy a korábbi pluszjuttatások egy kis részét beépítették az alapbérbe. A rendszeres fizetések a vállalkozásoknál sem nőttek érdemben március óta.
A költségvetésnél a közmunkás bérek nélkül egy év alatt 9,3 százalékkal, illetve 25 ezer forinttal nőttek a jutalom nélküli bruttó fizetések.
Területileg nézve az év első kilenc hónapjában Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek a leggyorsabban a nettó fizetések, egy év alatt 17,1 százalékkal. Ezt követte Heves és Szabolcs (15,6%), Nógrád (15,5%) és Tolna (15,1%). Az átlagkereset ugyanakkor továbbra is messze Budapesten a legmagasabb. A főváros nettó 246 ezer forintos nettó átlagbérét egy megye sem közelíti meg, a második legjobban fizető cégek Győr-Moson-Sopronban vannak, azonban itt is csupán 200 ezer forint a nettó átlagbér.
Egyes megyék adatait jelentősen lefele torzítják a közmunkás bérek. Szabolcsban és Borsodban például a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka közfoglalkoztatott, aki havonta nettó 50-60 ezer forintot visz haza.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Közélet
Fontos