Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. december 28. 15:26 Élet

Az ember annyira leuralta az emlősöket, hogy a biomasszájuk 96 százaléka tőlünk függ

Az év egyik legérdekesebb tanulmánya az amerikai tudományos akadémia folyóiratában jelent meg (PNAS), és azt próbálta felmérni, hogy a Föld élővilágának különböző osztályai biomasszában kifejezve hogyan arányulnak egymáshoz.

A tanulmány talán legérdekesebb megállapítása, hogy az emberiség milyen mértékben dominálja az állatvilág emlős osztályát. Az emlősök 36 százalékban emberekből, és 60 százalékban az emberek fogságában élő állatokból állnak, mindössze 4 százalékuk maradt vadon élő állat.

Az emberiségnek tehát alig százezer év alatt sikerült szinte totális dominanciára szert tennie, és a vadállatokat a létezés perifériájára szorítania. Százezer éve ugyanis a kutatók becslése szerint az volt a felállás, hogy 4 egységnyi emlős vadállat élt (ennek a fele a tengerben, a fele a szárazföldön). Mára az emlősök biomasszája 16,7 egységre nőtt, de ezen belül a vadállatok már csak 0,7 egységet képviselnek, miközben az emberek 6, a haszonállatok pedig 10 egységet. Az emberi biomassza ráadásul valójában csak az ipari forradalom óta, az utóbbi két-háromszáz évben lőtt ki igazán. Az ember szolgálatában álló haszonállatok biomasszája pedig most már nagyobb, mint a legutóbbi, pleisztocén végi kihalási esemény előtti időkben élő óriásemlősök (mamutok, bölények, óriáslajhárok stb.) becsült biomasszája.

A mostani állapot szerint így néz ki bioszféra súlybeli eloszlása:

De azért fontos látni a méreteket: gigatonna szénben kifejezve a teljes földi bioszféra 550 egység, amiből mindössze 0,06 gigatonna szén alkotja az embereket. Ez eltörpül az állatvilágon belül

  • az ízeltlábúak 1 gigatonnájához,
  • a halak 0,7 gigatonnájához,
  • vagy a puhatestűek, illetve a gyűrűsférgek 0,2 gigatonna szénjéhez képest is. (Érdekes módon a nem az állatvilágba tartozó vírusok is éppen ennyit nyomnak.)

Viszont a csalánozók 0,1 gigatonna szént kitevő biomasszája elérhető távolságban van, a fonalférgeket (0,02 gigatonna szén) és a vadon élő madarakat (0,002 gigatonna szén) pedig már magabiztosan előzzük. És ami különösen meglepő: hüllőből és kétéltűből annyira kevés van, hogy a tanulmány szerzői szerint elhanyagolható a súlyuk.

De persze a növények (450 gigatonna szén), a gombák (12 gigatonna szén), a baktériumok és ősbaktériumok (70, illetve 7 gigantona szén), valamint az egyszerű eukarióták (4 gigatonna szén) mind sokszorosan meghaladják az egész állatvilág tömegét.

Igaz, az emberi civilizáció a bioszféra egészében is nagy változásokat okozott. Százezer évvel ezelőtt kétszer annyi hal és kétszer annyi növény élt a kutatók szerint, mint most. Ez a növények aránya miatt azt jelenti, hogy a bioszféra jelentősen zsugorodott az ember felemelkedésével párhuzamosan.

A kutatók egyébként részletesen bemutatják a számításuk megalapozottságát (pdf) és magukat a számításokat is közzétették.

Az összesítés szerint ma a tengerekben csak 6 gigatonna szént tesz ki az élővilág súlya, de az algák révén az egyszerű eukarióták és a halak miatt az állatok súlyának többsége is itt él.

A felszíni élővilág azért fontos különösen, mert a termelők (tehát a szerves és szervetlen anyagokból illetve energiaforrásokból táplálékot létrehozó növények) itt élnek. A tengerekben a fogyasztók vannak óriási többségben, tehát gyakorlatilag fordított a táplálékpiramis. Ennek köze lehet ahhoz is, hogy a tengeri termelők életciklusa jóval rövidebb (akár csak néhány napos), mint például az évekig is elélő fogyasztó halaké.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet biomassza bioszféra élővilág emberiség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2024. április 29. 04:33 Adat, Élet

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.

Hajdu Miklós
2024. április 28. 04:33 Élet

Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt

Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.

Bucsky Péter
2024. április 25. 04:39 Adat, Élet

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.

Fontos

Váczi István
2024. április 30. 04:37 Világ

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.

Avatar
2024. április 27. 04:37 Világ

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.

Váczi István
2024. április 26. 04:39 Adat, Világ

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.