(A szerző a MagNetBank informatikai vezetője, Csákay Mátyás.)

A bankok lemaradtak a technológiai fejlődésben, legjobb esetben is követő üzemmódban vannak. Az utóbbi években megjelent fintech cégek egyre több banki funkció helyett fejlesztenek gyorsabbat, szebbet vagy olcsóbbat.

A bankok technológiai lemaradásának három fő oka van.

1. A bankok szabályozott piacon működnek,
2. nagyon bonyolult a mostani informatikai rendszerük,
3. fő szempontjuk a biztonság.

A jogszabályok nagyon lassan változnak, a banki informatikai rendszerek alapjait gyakran akkor fejlesztettek, amikor Mark Zuckerberg még meg sem született, rengeteg bonyolult feladatra képesek egyszerre, amit elég kockázatos lenne csak úgy lecserélni – egyszóval egy bank kétszer is meggondolja, hogy áttérjen-e egy új technológiára, mondjuk a számlavezetésnél.

A fintech cégeket viszont nem kötik ezek a fékek. Ezek a cégek kiválasztanak egy-egy banki funkciót, amit addig csak pénzintézet végzett, és ezt elkészítik szebben, átgondoltabban, olcsóbban. Fontos viszont, hogy egyikük sem fut neki a banki rendszerek teljes funkcionalitásának. Az USA-ban már minden egyes banki informatikai funkcióra több mint száz cég kínál különböző megoldásokat. Van, amelyik virtuális pénztárcát kezel, van, amelyikkel devizát lehet utalni, és így tovább. Ugyanakkor nincsenek sikerre ítélve, az eddigi tapasztalatok szerint minden háromszázadik fintech cég lesz csak sikeres.

Ha a bankok nem akarnak alulmaradni a saját piacukon, akkor folyamatosan fejleszteniük kell. Például használhatóvá tenniük a netbanki szolgáltatásaikat a mobilplatformokon, hiszen az ügyfelek úgyis ott fogják használni a banki szolgáltatásokat, ahol a legkényelmesebb. (Az Egyesült Államokban már 70 százalék felett van a mobilról indított banki tranzakciót aránya, Magyarországon ez érzésem szerint az ötven százalékot sem éri el.)

Eközben az Európai Unió előírta – hogy szabályozott keretek között tartsa a bankok és a fintech cégek közötti versenyt -, hogy a bankoknak jövőre ki kell nyitniuk a rendszereiket más, új piaci szereplők felé (PSD2). 2019-től pedig minden tranzakciót azonnal teljesíteni kell, éjjel-nappal (PAD).

Emiatt az eddigieken túl kétféle új piaci szereplő érkezhet.

• Lesznek olyan külső alkalmazások, amelyek felületén láthatjuk banki egyenlegünket vagy tranzakcióinkat, miután megkaphatnak a bankoktól bizonyos pontosan meghatározott adatokat.
• Más külső alkalmazásokkal tranzakciókat is lehet majd indítani, amivel megnyílik az út a tökéletesen bank- és bankkártyamentes fizetés előtt.

Így aztán nem kizárt, hogy a jövőben biometrikus azonosítással, egy gombnyomással fizetünk majd az étteremben. Olyan alkalmazást is el tudok képzelni, ami hónap végén elmagyarázza, mennyivel jobban jártam volna, ha valamelyik másik banknál vezetném a számlámat, és mondjuk rögtön a bankváltást is elintézhessem.

Ezek olyan lehetőségek, amelyekre a szabályozás lehetőséget teremt, de hogy ebből majd mi valósul meg ténylegesen, az azoktól a piaci szereplőktől függ, amelyek az elkövetkező években lépnek színre.

A bankok szerepe háttérbe szorulhat, és olyanokká válhatnak, mint egy közüzemi szolgáltató. Mindenesetre, ha jó lesz az együttműködés a bankok és az új szereplők között, jobb és hatékonyabb megoldások születhetnek.

(A G7.hu a Fintech Banking Summit médiapartnere.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bankok fintech magnetbank Olvasson tovább a kategóriában