Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 2. 07:29 Tech

Két külön világ a kelet- és a nyugat-európai országok tudományos élete

Kutatási és innovációs projektek támogatására a tervek szerint közel 80 milliárd eurót, vagyis a jelenlegi árfolyam mellett majdnem 26 ezer milliárd forintot költ az Európai Unió 2014 és 2020 között. A tavalyi magyar GDP kétharmadát kitevő pénzkeret szétosztására az EU még 2013 végén indította el a Horizon 2020 (H2020) programot, a 2007 és 2013 között futó 55 milliárd eurós költségvetésű FP7*Ez a hetedik keretprogram (Seventh Framework Programme) rövidítése. Persze ez sem előzmény nélküli, a korábbi költségvetési ciklusokban is voltak hasonló pályázati lehetőségek. folytatásaként.

A H2020 keretében a tudományos és az akadémiai intézmények mellett vállalkozások is pályázhatnak uniós támogatásra, sőt, együttesen is jelentkezhet több, akár különböző országokban tevékenykedő szervezet, amit kifejezetten ösztönözne is az unió.

Fontos kérdés, hogy ez a hatalmas pénzösszeg hogyan oszlik el a tagállamok között, vagy hogy miként valósulnak meg azok az országokon átívelő együttműködések – ezeket vizsgálom most meg a 2018 szeptemberéig*Az adatokat 2018. szeptember 24-én töltöttem le. feltöltött 18 928 darab H2020 pályázat adatainak elemzése alapján.

Magyarország egészen jól áll, de csak keleti viszonylatban

Az eddig aláírt (és esetleg már le is zárt) H2020 pályázatokra az unió összesen 33 milliárd euró támogatást ítélt meg, ami a kutatások összköltségének 81 százalékát fedezi átlagosan. Talán a legfontosabb kérdés, hogy az egyes országok kutatóintézetei milyen arányban részesültek ebből a pénzből, amit egész pontosan aligha lehet kideríteni, ugyanis a pályázatok harmadát több intézmény részvételével adták be. Mindenesetre támpontot adhat, hogy a pályázóknak ki kellett jelölniük maguk közül egy koordinátort, amennyiben nem egyedül indultak, tehát a több résztvevős projekteket ezen intézmények alapján lehet egy-egy országhoz kötni.

Így nézve a tagállamokban az egy főre jutó H2020 támogatások összegében Hollandia emelkedik ki, 167 eurós értékkel. Magyarországon ennek épp a tizede, tehát 16 eurónyi kutatási pénz jutott fejenként, ami az uniós ranglistán a 20. helyezésre volt elég. A posztszocialista országok körében azonban még ezzel az összeggel is jól állunk, csak Szlovénia és Észtország előzött be közülük 74, illetve 69 eurós egy főre jutó értékekkel. Mindenesetre jól látszik az alábbi térképen a szakadék a volt nyugati és keleti blokkok között az elnyert H2020 pénzek alapján.

 

 

Mindenki mindenkivel együttműködik, de látszanak a hagyományos európai törésvonalak

Legalább egy H2020-as projektben minden uniós tagállam között volt már együttműködés. Ha viszont azt nézzük, hogy jellemzően kik fognak össze egymással, akkor is megmutatkoznak a hagyományos európai törésvonalak a fejlettebb és a fejletlenebb uniós országok között.

Az alábbi ábrán jól látszik, ahogy két külön csoportba tömörülnek a 2004 előtt és után csatlakozó tagállamok, mindösszesen két kivétel van.*Az egyik Luxemburg, a törpeállam ugyanis gyakran együttműködik a lakosság szempontjából hozzá hasonló méretű déli szigetországokkal, a másik pedig az élénk közép-európai kapcsolatokkal bíró Írország. A két nagy csoporton belül kirajzolódnak az alcsoportok is, például a skandináv és a dél-európai országok jellemzően egymással dolgoznak, a magyar kutatók pedig többnyire a bolgár, a román és a lengyel kollégáikkal társulnak.

Forrás: Európai Bizottság, G7-számítás

Képeztünk két mutatót*A faktoranalízis módszerét használva., amelyek közül az egyik azt fejezi ki, hogy az egyes országok milyen intenzíven működnek együtt az unió 2004 előtt belépő tagjaival, a másik pedig ugyanezt a 2004-ben és azután csatlakozó tagállamok csoportjára nézve. Az országokat jelképező buborékok mérete pedig a H2020 projektek számának megfelelően alakul, és már ez alapján is látható egy éles különbség a kelet- és nyugat-európai országok között – az utóbbiak ugyanis sokkal több kutatásban vettek részt.

 

 

A mutatók alapján Luxemburg és Írország mellett már Dániáról is kiderül, hogy nyitottabb az elmúlt 14 évben csatlakozott országokkal való együttműködésre, mint a régi tagállamokkal történő közös kutatásra. Csehország pedig a másik oldalról nézve kivétel, ez ugyanis az egyetlen olyan új tagállam, amelyik a vele együtt vagy utána csatlakozó országok helyett inkább a már 2004-ben is uniós tagokkal kooperál.

Nagyrészt vállalkozások vezetik a magyar projekteket

Az eddigi 128 magyarországi vezetésű H2020-as kutatást alaposabban megvizsgálva kiderül, hogy azok 57 százalékát cégek koordinálják. Számottevő mellettük a Magyar Tudományos Akadémia szerepe is, a magyar vezetésű pályázatok közel negyede köthető ehhez az intézményhez. Ezen kívül jellemzően egyetemek irányítják a projekteket Magyarországon, amelyek közül a Közép-európai Egyetem (CEU) emelhető ki nyolc kutatással.

 

 

A magyar kutatók többnyire – a fentebbi eredmények tükrében nem meglepő módon – a szomszédos, illetve a kelet-európai országokkal működnek együtt a projekteken. Jól látszik az is az alábbi térképen, hogy élénkebbek a kutatói kapcsolatok például a földrajzilag viszonylag távol eső posztszocialista balti államokkal vagy éppen Bulgáriával, mint a szomszédos Ausztriával. Tehát aligha beszélhetünk arról, hogy a kilométerben mért távolságok számítanának a leginkább akkor, amikor a kutatóintézetek partnert keresnek egy-egy pályázat lebonyolításakor.

 

 

Az elemzés háttéranyagai (R parancsfájl és adattáblák) elérhetők a G7 GitHub-ján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech h2020 horizon 2020 innováció kutatás Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Pintér Róbert
2024. május 12. 05:19 Tech, Vállalat

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.

Torontáli Zoltán
2024. május 7. 14:03 Tech, Vállalat

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.

Bucsky Péter
2024. április 23. 04:33 Élet, Tech

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.

Fontos

Hajdu Miklós Stubnya Bence
2024. május 13. 05:43 Adat, Közélet

Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól

Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.

Jandó Zoltán
2024. május 11. 05:24 Vállalat

Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját

Hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. A hajót át is nevezték: néhány napja már nem Cassiopeiának, hanem Aragónak hívják.

Hajdu Miklós
2024. május 10. 17:14 Közélet, Pénz

Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján

Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.