Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2025. április 9. 12:55 Közélet, Vállalat

Megörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékait

Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.

Előzmények: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször tárgyalt a távközlési cégekkel és a bankokkal arról, hogy a kormány „indokolatlanul magasnak” tartja a lakossági áraikat, és „önkéntes árkorlátozást” kért, ellenkező esetben állami beavatkozást helyezett kilátásba.

  • Április 4-én a miniszter azt mondta, a telekom cégeknek „egy hetük van rá, hogy visszajöjjenek, ez hétfő, kedd, hogy milyen vállalásokat tudnak tenni”.
  • A határidő oka az lehet, hogy szerdán (cikkünk írásakor) szokás szerint ülésezik a kormány, és ezen már dönthetnének hatósági intézkedésekről is, ha az érintett cégek nem vállalják az önkorlátozást, vagy azt a kormány nem tartja elegendőnek.
  • Az utolsó pillanatban lényegében minden fontos szereplő tett valamilyen önkorlátozó bejelentést.

Számokban: a Telekom és a Yettel 3,7, a One pedig 3,5 százalékos emelést tervezett, vagyis teljesen vagy majdnem annyit, mint a 3,7 százalékos tavalyi infláció (amennyivel legfeljebb emelhetnek). Erről mondtak most le a cégek.

  • A bankoknál szintén 3,7 százalékos lehetne az emelés, náluk az önkorlátozás nem egységes: vagy nem élnek a lehetőséggel, vagy „leakciózzák” az emelt díjat, esetleg más díjcsökkentésekkel mondanak le épp ekkora bevételről. Az OTP, a K&H, a Raiffeisen és a CIB is publikálta a lépést, de vélhetően minden nagyobb bank megteszi.
  • Az inflációkövető díjemelések több szolgáltatónál április 1-től ugyan már életbe léptek, de az első emelt díjakat tipikusan csak májusban szedték volna be a szolgáltatók, így az önkorlátozással nem késtek el.

Igen, de: a bankoknál nem egyértelmű, hogy az inflációkövetés elengedésével a kormány megelégszik-e. A kérés ugyanis az volt, hogy a 2024. december 31-i állapotra álljanak vissza a díjak, csakhogy a kormány által drasztikusan megemelt tranzakciós illetéket a vezető bankok jellemzően 2025. január 1. és február 14. között hárították át a lakossági ügyfelekre.

  • Az áremelések azért voltak ebben az időszakban, mert a kormány korábban, azaz 2024-ben ezt nem engedte meg a bankoknak. Most tehát a 2024-es dátum belengetésével elvileg azt is kérheti a kabinet, hogy a bankok a tranzakciós illetékemelést is nyeljék le a lakossági ügyfeleknél.

Alulnézet: a Money.hu számolása szerint abban az esetben, ha a díjakat (hatóságilag) visszaállítják a 2024. december 31-i értékekre, akkor egymillió forint átutalásánál 20-60 százalék, készpénzfelvételnél pedig 13-37 százalék között lenne (banktól függően) a díjcsökkenés.

Tágabb kontextus: a távközlésben és a bankoknál sem vonatkozik az önkorlátozás a céges ügyfelekre, így a szolgáltatók logikus lépése lenne, ha ide próbálnák átterhelni a kieső díjbevételeknek legalább egy részét. Ekkor az áremelés nem közvetlenül, hanem közvetve érheti el a lakosságot, hiszen emiatt a cégek árat emelhetnek.

  • Nagy Márton szerint az élelmiszerek, a távközlési és banki szolgáltatások árai „indokolhatatlan” és „elfogadhatatlan” mértékben emelkedtek, de szabadpiaci viszonyok között ezek a kifejezések nehezen értelmezhetőek. Az árakat a versenynek kellene szabályoznia, különben kartellezés gyanúja merül fel, de erre sem a miniszter, sem a versenyhivatal nem utalt.

Mi várható? A bankok és telekomcégek vállalásai 2026 közepéig szólnak, vagyis az idei és a jövő évi inflációs díjemelést egyaránt a következő parlamenti választások után érvényesíthetik majd. Az időzítés legjobban a Yettel példáján látható, amelynek vállalása egyedüliként csak 2026. április végéig szól.

  • Ez egyben azt jelenti, hogy bárki is nyeri a választásokat, a következő kormány jelentősebb inflációs nyomást örököl meg, ha 2026 közepén szabad utat enged majd az áremelési törekvéseknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormányHa ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElindult az árrésstop veszteségének szétterítése a boltok alatti szintenA magyar élelmiszeriparnak kellene állnia a veszteség egy részét, miközben hatékonysága gyenge, hazai értékesítése pedig a 2021-es szint alatt van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bankok díjemelés inflációkövető díjemelés önkorlátozás távközlés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vámosi Ágoston
2025. április 15. 05:50 Közélet

További uniós pénzeket sodort veszélybe a tegnapi alkotmánymódosítás

Jelen állás szerint már senki sem tudja kiszabadítani a felfüggesztett uniós pénzek jelentős részét, sőt az akadályok száma csak nő.

Jandó Zoltán
2025. április 14. 10:20 Közélet, Pénz

Eladták Esztergom egykori első kórházépületét

Az önkormányzatnak még elővásárlási joga van, a helyiek szerint élni is kellene vele.

Mészáros R. Tamás
2025. április 14. 06:00 Közélet, Világ

Magyarország után Amerikába is megérkezett a személyelvű gazdaságpolitika

Szűk hatalmi érdekek mentén próbálják alakítani az üzleti viszonyokat, ami gazdaságilag több problémát okoz, mint amennyi politikai hasznot hajt.

Fontos

Váczi István
2025. április 15. 12:55 Világ

Trump megértő Oroszországgal, mégis ő a legnagyobb veszély az orosz gazdaságra

Ha a vámháborús káosz miatt tovább esik az olajár, az nehezen megoldható feladat elé állítja az utóbbi években jól vizsgázó orosz gazdasági vezetést.

Gajda Mihály
2025. április 14. 15:30 Világ

Türkmenisztán a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de csapdába került

Rengeteg földgáz van az országban, de geopolitikai okok miatt nem tudják elszállítani a vevőkhöz.

Vámosi Ágoston
2025. április 13. 13:21 Vállalat

„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban

Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.

(Magyar Zsuzsanna a HOLD Alapkezelő részvényelemzője.)

A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei szezonban olyan magas költségek voltak, amelyek arra kényszeríthetik az utazókat, hogy jövőre újragondolják, mennyit is ér a síelés által nyújtott eufória.

Tovább olvasom

Felkerült az adóhatóság „nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózókat” összesítő listájára az Eurovéd Security Zrt. őrző-védő cég.

Tovább olvasom

Az idei almatermés egy része is elfagyhatott a múlt heti váratlanul hideg időjárás miatt. Az ország északnyugati része ugyan megúszta a mínuszokat, de máshol -1 és -6 fok között alakult a hőmérséklet hajnalban.

Tovább olvasom

Bukovszki András
2025. április 13. 06:07 Pénz

Olyan sokba kerül az államadósság-törlesztés, hogy kódolva van Magyarország lemaradása

Az EU-n belül hazánk költötte GDP-jéhez viszonyítva a legtöbbet kamatfizetésre az utóbbi években, ami aggasztó a növekedési kilátások szempontjából.

Tovább olvasom

Gergely Péter
2025. április 12. 19:04 Pénz

Ismét hajtanak a betétesek pénzére a bankok

Több pénzintézet is versenyképes, az állampapír-hozamoknál magasabb lekötött betéti kamatokkal küzd a lakossági ügyfelek megtakarításaiért.

Tovább olvasom

242 ezer forintra nőtt az öregségi nyugdíj átlaga januárban, ám az érintettek mintegy 60 százaléka az átlag alatti ellátásban részesül, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A nyugdíjasok jelentős része (nagyjából négyszázezren a kétmillióból, vagyis az ötödük) 160 és 200 ezer forint közötti ellátást kap, a tipikus nyugdíj tehát nagyjából ebbe a tartományba esik.

Tovább olvasom

Török Zoltán
2025. április 12. 06:09 Közélet, Pénz

Hat lépés, amely válságállóvá tenné a magyar gazdaságot

Gyengülő forint, gyors infláció és stagnáló gazdaság jelezték a problémákat az utóbbi években, de van kiút ebből a helyzetből, csak el kellene indulni rajta.

Tovább olvasom

Gyengül a dollár, és szabadulnak a befektetők az amerikai kötvényektől, ami meglehetősen szokatlan az olyan válsághelyzetekben, mint ami mostanában jellemzi a világgazdaságot. A ritka és furcsa helyzet Donald Trump intézkedéseinek következménye, amelyek miatt szokatlan kockázatok övezik az Egyesült Államok gazdaságát és kormányzását.

Tovább olvasom

Jandó Zoltán
2025. április 11. 13:16 Pénz, Vállalat

Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója tűnt fel a Matolcsy-kör MBH bankos érdekeltségeinél

Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.

Tovább olvasom

Továbbra is nagyon jelentős az ingatlandrágulás országosan és a fővárosban is, de márciusban az előző hónaphoz képest már enyhült az áremelkedés tempója az Ingatlan.com adatai alapján. Az éves bérletidíj-emelkedés üteme is lassult, országosan és Budapesten is.

Tovább olvasom