Egyelőre inkább csak nyilatkozatok szintjén kacsintgat a hadiipar felé az európai autóipar
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Számokban: az autógyártásban több mint 13 millióan dolgoznak Európában, ami a kontinens munkaerőpiacának 7 százalékát teszi ki, míg a védelmi ipar alig egymillió embert foglalkoztat.
Európa öt legnagyobb autógyártójának (BMW, Mercedes, Renault, Stellantis és Volkswagen) üzemei közül minden harmadik kihasználtsága 50 százalék alatt volt 2023-ban a Bloomberg elemzése szerint, és a kapacitáshihasználtság 2024-ben is alacsony maradt a Reuters gyűjtése alapján.
Alulnézet: az elmúlt időszakban egyre több járműipari vállalat jelezte, hogy nyitott lenne hadiipari megrendelések elfogadására.
Többek között például a német Schaeffler, a Volkswagen, a Porsche és kisebb német családi cégek is nyitottak a váltásra. A Bloomberg egy magyar járműipari beszállító cégről, a nagyatádi Büttner Kft.-ről is azt írta, hogy arra számít, hogy nőni fognak a hadiipari megrendelései.
Európa legnagyobb fegyvergyártó vállalatának, a Rheinmetallnak a vezérigazgatója múlt hét pénteken a Volkswagen osnabrücki gyárába látogatott, és elmondta, hogy az üzem megfelelő lenne fegyvergyártáshoz is.
Adolfo Urso, Olaszország iparügyi minisztere március közepén beszélt arról, hogy az autóipari mélyrepülés miatt az autógyárakat a védelmi ipar kiszolgálására kellene áthangolni.
Egyelőre ugyanakkor kevés az olyan cég, ami már el is kezdett volna bedolgozni a védelmi iparnak. A Bloomberg cikke egy ilyet említ meg (a német Hirsch Engineering Solutions-t).
Igen, de: Németország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall igazgatóhelyettese szerint illúzió, hogy a védelmi ipar felé való nyitás önmagában megállítja az autóipar és a beszállítóik hanyatlását.
A világ egyik legnagyobb autóipari cége, az olasz-amerikai Stellantis vezérigazgatója szerint szintén nem a védelmi ipar jelenti a járműipar jövőjét.
Mi várható? A megrendelések növekedésének mindenesetre teret adhat, hogy az új német kormány feloldotta a hosszú ideje érvényben lévő adósságféket.
Az Európai Unió 800 milliárd eurót tervez elkülöníteni a szövetség védelmi kiadásaira.
A NATO főtitkára, Mark Rutte arra kérte az európai államok vezetőit, hogy védelmi költségvetésüket a GDP 3,5 százalékára emeljék, Donald Trump pedig korábban arról beszélt, hogy a NATO szempontjából az lenne a legjobb, ha az európai tagállamok a GDP 5 százalékát költenék honvédelemre.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.