Egy évvel ezelőtt az előrejelzések a fogyasztás beindulása mellett az exporttól várták, hogy a 2023-as gazdasági visszaesés után 2024-ben 2 és 4 százalék közti gazdasági növekedés lesz. A fogyasztás nagyjából úgy is alakult, ahogy arra az elemzők számítottak, az export viszont végül nem futott fel, nem kis részben a hazai jármű- és annak megrendeléseitől jelentősen függő akkumulátoripar gyatra teljesítménye miatt.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb részletes adatai októberre vonatkoznak: tavaly január és október között 2023 hasonló időszakához képest a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben esett vissza a termelés, a legnagyobb mértékben (13 százalékkal) a villamos berendezések gyártásában, amibe az akkugyártás tartozik, de a legnagyobb ipari alágnak számító járműgyártás teljesítménye is több mint 7 százalékkal csökkent. Azóta már a novemberi adatok is megjelentek, és itt ugyan a pontos iparági adatok még nem ismertek, de a statisztikai hivatal közleményéből kiderül, hogy ebben a két alágban novemberben sem volt növekedés.
Idén ezért a magyar gazdasági teljesítmény szempontjából is meghatározó lesz, hogy a járműipar és az akkumulátoripar teljesítménye hogyan alakul. Az akkumulátorgyártás miatt pedig különösen annak, hogy az elektromos autók forgalma az elvárásokhoz képest gyengébb tavalyi forgalom után idén felfut-e majd.
A kormány idén 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ennek teljesülése jelentős részt attól is függ majd, hogy a termelésbe belekezedve a BMW-, CATL- és BYD-gyárak mennyivel dobják majd meg a magyar GDP-t. Azon túl, hogy eltérnek a becslések, hogy ezek a gyárak mekkora hozzáadott értékkel járulnak majd hozzá a magyar nemzeti össztermékhez, annak is nagy lesz a jelentősége, milyen lesz a piac, amikor termelni kezdenek majd.
Fel kellene pörgetni a villanyautós piacot
A jó hírek egyelőre váratnak magukra, de az iparágban egyáltalán nem mindenki pesszimista az idei év kilátásai kapcsán. A Tesla létrejötte óta először adott el kevesebb autót tavaly, mint a megelőző évben, a cég vezérigazgatója, Elon Musk ugyanakkor az év elején a cég befektetőinek azt mondta, 2025-ben 20-30 százalékos növekedésre számít az eladásokban. És habár számos kínai gyártónak (például a 2025. végi szegedi termelést célzó BYD-nak) még a várakozásoknál is jobban alakult a forgalma tavaly év végén, a kínai export már megérezte a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi feszültségeket, és mindez bizonytalanságot jelent a 2025-ös kilátásaikra vonatkozóan is.
Mindeközben a brit piac fejleményei azt is előrevetítik, ami az idén az Európai Unióban az egyik forgatókönyv lesz a hasonló szabályozás miatt. Az Egyesült Királyságban ugyanis tavaly lépett életbe az a szabály, amely alapján a tisztán elektromos modellek részesedésének nőnie kellett az összes eladáson belül, és habár az elektromos autók forgalma decemberben az előzetes adatok szerint 60 százalékkal nőtt 2023 decemberéhez képest, a villanyautók részesedése az összes eladások belül az egész évben csak 19,6 százalék lett, nagyjából 2,5 százalékponttal kevesebb az elvárt arányhoz képest. Emiatt egyes gyártóknak jelentős bírságokat kellene fizetnie*De vásárolhatnak krediteket is a kvótát túlteljesítő gyártóktól, és a következő évek túlteljesítével is megfelelhetnek a szabályoknak., a kormány pedig bejelentette, hogy felülvizsgálják a szabályozást.
Az Európai Unióban a szabályozás az eladott járművek átlagos kibocsátására és nem a villanyautók arányára vonatkozik, de a gyakorlatban az eladott villanyautók arányának növelésével lehet a maximális kibocsátási célnak megfelelni. A tavalyi 13 százalékhoz képest ez alapján körülbelül 22 százalékra kellene nőnie idén az EU-ban eladott villanyautók arányának (bár ez attól is függ, hogy a többi kategóriában milyen lesz a forgalom, egyes elemzések alapján akár 28 százalékos arány is szükséges lehet). Az uniós piac tehát nemcsak abból a szempontból lesz idén érdekes, hogy a gyenge tavalyi év után fellendül-e a forgalom, hanem a villanyautók eladásainak alakulása miatt is. Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy az előrejelzések alapján mi várható az idén, röviden összefoglaljuk a tavalyi európai és globális trendeket.
Gyatra év volt 2024
A járműiparban 2024 nemcsak Európában, de globálisan sem volt erős év. A decemberi adatok ugyan még nem ismertek, de az S&P Global Mobility decemberi előrejelzése szerint a személyautók szegmensében az éves eladások várhatóan 89,1 millió körül alakulnak, ami csaknem 2 százalékos visszaesés 2023-hoz képest. Regionális lebontásban Kína és Dél-Amerika kivételével minden piacon visszaesett a forgalom tavaly. Magyarország akkumulátoripari kitettsége szempontjából is érdekes viszont, hogy a Rho Motion nevű tanácsadó cég adatai szerint kifejezetten az elektromos autók eladásai globálisan 25 százalékkal nőttek január és november között, 15,2 millióra.
A villanyautók forgalma ebben az időszakban csak az EU-ból, az EFTA-ból (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) és az Egyesült Királyságból álló országcsoportban csökkent 3 százalékkal, Kínában például 40 százalékos volt a növekedés, és a többi régióban is bővülést regisztráltak.
Kifejezetten csak az EU-ban január és november között a teljes piac stagnált (0,4 százalékkal nőtt) az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) statisztikái szerint, ezen belül a tisztán elektromos modellek forgalma 5,4 százalékkal, a plug-in hibrideké 8 százalékkal, a benzines és dízeles modelleké pedig 5 és 11 százalékkal esett vissza, miközben a nem tölthető (teljes és enyhe) hibrideké csaknem 20 százalékkal bővült.
Az idei forgalom szempontjából meghatározó lesz, hogy a legnagyobb európai piacokon hogyan alakulnak majd az eladások, és hogy ezeknek milyen lesz az összetétele. Az országok szerinti lebontásban ugyanis például jól látszik, hogy a tisztán elektromos modellek gyatra forgalmához nagyon jelentősen hozzájárult, hogy ezeknek a forgalma a német piacon 26 százalékkal csökkent az állami támogatások kivezetése után, miközben az olasz és francia piacokon csak stagnált a forgalom ebben a kategóriában.
Idén már növekedés jöhet globálisan
A 2025-ös számok alakulása szempontjából az is fontos, hogy a villanyautók gyenge tavalyi uniós forgalmához milyen mértékben járult hozzá, hogy a lakossági kereslet az előző év inflációs sokkja után még nem igazán tért magához. Továbbá az, hogy a gyártók annyira nem is tették oda magukat, hogy növeljék az eladásaikat, hiszen tudták, hogy az uniós szabályok miatt inkább a 2025-ös évet érdemes megnyomniuk ezen az alpiacon.
Az előrejelzések alapján globálisan a tavalyinál erősebb év jöhet a járműipari forgalom tekintetében, de az már nem teljesen egyértelmű, hogy az európai piacon is jön-e fordulat. Az S&P Global Mobility szerint a csaknem 2 százalékos globális visszaesést idén nagyjából ugyanekkora bővülés követheti (1,7 százalékos), míg az Economist Intelligence Unit (EIU) járműipari előrejelzése szerint a tavalyra általuk becsült 0,6 százalékos bővülést 2,3 százalékos növekedés követheti a világpiacon.
Az európai piacon az S&P Global Mobility stagnálásra számít több okból, például a recessziós kockázatok, a német- és franciaországi politikai instabilitás, a magas autóárak, illetve az e-autókra kivetett vámok miatt. Emellett azzal is lehet számolni, hogy Trump vámmal sújtja az európai gyártókat, így az európai gyártás visszaesik majd.
A sok millió eurós kérdés: lesznek-e bírságok?
Az EIU előrejelzése szerint viszont Európában (tehát nem csak az EU-ban) összesen 4 százalékkal nőhet 2025-ben a forgalom, jelentős részben az villanyautó-piac bővülésének köszönhetően. Kérdés azonban, hogy ez a bővülés elég lesz-e ahhoz, hogy a gyártók megfeleljenek az uniós kibocsátási szabályozásnak: az S&P Global Mobility szerint ugyanis például hiába lesz globálisan is kiemelkedő mértékű ez a bővülés, az európai régióban csak 20,4 százalék lesz a villanyautók aránya a teljes forgalomban, tehát nem minden gyártó felel majd meg a céloknak.
Az elmúlt hónapokban emiatt politikusok és az iparági lobbi is felvetette, hogy újra kellene gondolni az uniós szabályozást. Az Európai Autógyártók Szövetségének elnöki tisztségét is betöltő Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója tavaly szeptemberben a 2024-es eladások alapján 15 milliárd euróra becsülte a teljes összeget, amit az európai gyártóknak idén bírságként kellene kifizetnie.
A Transport & Environment (T&E) nevű civil szervezet szerint a járműipar számára 2017 óta ismert tény, hogy 2025-ben szigorodni fognak a kibocsátási előírások, éppen ezért teljesen irreális a várható bírságok nagyságát a 2024-es eladásokra alapozni, hiszen a gyártók számos eletkromos modelljüket kifezetten idén tervezték piacra dobni. A szervezet saját elemzése szerint kicsi az esélye, hogy a gyártóknak bírságokat kell majd fizetnie az idén, és még a legrosszabb forgatókönyv teljesülése esetén is csak 1 milliárd euró körül alakulhat a bírságok teljes összege.
A szervezet szerint most hasonló a helyzet 2019-hez, amikor a szabályozás miatt a gyártók kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása egy év alatt átlagosan 20 grammal csökkent. Az már most látszik egyébként, hogy a gyártók valóban készültek 2025-re, ugyanis számos új elektromos modell került be a kínálatukba, a régebbieket akciósan árulják, a hagyományos meghajtású modelleik árait pedig megemelték. Emellett a szabályozásnak más gyártókkal összefogva (pooling) is meg lehet felelni, és kedden éppen a Stellantis, a Toyota, a Ford, a Mazda és a Subaru jelentette be, hogy a Teslával összeállva kerülnék el a jelentősebb bírságokat.
De Meo karácsony előtt mindezek ellenére arról beszélt, hogy most sokkal több külső tényező nehezíti a gyártók helyzetét, mint 2019-ben, ezért nem állja meg a helyét az az érv, hogy ha akkor sikerült megfelelni a szigorításnak, akkor majd most is sikerülni fog. A következő hónapokban már abból is több látszik majd, hogy kinek lesz igaza.
Vállalat
Eddig lenyelte a magyar ipar a megugró költségeket, de ennek hamarosan vége lehet
A forint gyengülése és az energia drágulása ellenére a fogyasztói infláció visszafogott maradt, de a korábbi mintázat alapján ez gyorsan megváltozhat.
Hasítanak a hibridek, és a kínai autógyártók ebben is meglátták az üzletet
Hibrid autókkal kerülnék ki az Európai Unió elektromos autókra kivetett vámjait a kínai gyártók, de a vásárlók is egyre inkább ilyen irányba mennének.
Kalandos sorsú napelemparkot árulnak 170 millió forintért
Árverésen próbálják meg értékesíteni a lassan három éve felszámolás alatt álló kaposvári hulladékkezelő napelemes kiserőművét.
Fontos
Még jól is jöhet a kormánynak, hogy megint túl nagy lett a költségvetési hiány
Ezúttal sem sikerült tartani a hiánycélt, de eddig is azt hangsúlyozták, hogy a lényeg a csökkenő trend. Ezt pedig könnyebb magasabb bázisról folytatni.
Lassan kijöhet a mocsárból a magyar gazdaság
A fogyasztás egyre jobban alakul, az ipar azonban továbbra is szenved, és a külpiacok állapota sem ad okot túl sok bizakodásra.
Tényleg dollár milliárdok jönnek Magyarországra Orbán és Trump barátsága miatt?
A várt befektetési boom forrásai homályosak, a kereskedelmi háborúval kapcsolatos optimizmus pedig a magyar gazdaság kitettségei miatt túlzottnak tűnik.
