Már csak egy hétig, január 15. éjfélig lehet használni az Ügyfélkapu alapváltozatát, január 16-tól már kizárólag az Ügyfélkapu+ lesz elérhető a felhasználók számára. Az eddigi nyilatkozatok szerint ezt a határidőt valószínűleg nem fogják kitolni, és nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a váltást, ami egyébként csak pár percet vesz igénybe.

Az előzetes felkészülés ennél hosszabb ideig is eltarthat, bár aki eddig is használta az Ügyfélkaput, annak minden bizonnyal van okostelefonja, tabletje és/vagy számítógépe, laptopja. Az új rendszer működéséhez ugyanis telepíteni kell egy hitelesítő alkalmazást telefonra vagy tabletre, illetve azok számára is van megoldás, akik ragaszkodnak a számítógéphez.

Így lehet váltani

Miután beléptünk a meglévő Ügyfélkapunkba, elindítjuk az Ügyfélkapu+ aktiválási folyamatot, a rendszer QR-kódot generál, amelyet egy hitelesítő alkalmazással kell beolvasni a telefonunkkal, ez fogja biztosítani a két eszköz összekapcsolását, így a kétfaktoros hitelesítést.

Az Ügyfélkapu+-hoz tehát szükség van egy külön hitelesítő megoldásra, amelyen keresztül megerősíthetjük a belépést. Okostelefonra vagy tabletre jelenleg három elfogadott hitelesítő app (Google Authenticator, Microsoft Authenticator, NISZ) közül lehet választani. (Felmerült ugyan, hogy ezek helyett e-mailben elküldött kód is szolgálhat második bejelentkezési faktorként, de ez egyelőre nem valósult meg.)

A kormányzat tájékoztató anyagokkal igyekszik könnyebbé tenni a váltást:

• itt érhető el egy rövid leírás,
• ez egy hosszabb anyag képes segédlettel ellátva,
• ez pedig egy kétperces videó a váltásról és azt követően az új bejelentkezésről.

Miért van erre szükség? Elsősorban a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében, mert az egyszerű jelszavas belépési módszer mára elavulttá vált, nem nyújt megfelelő védelmet a magánszemélyek és vállalkozások számára. Kétfaktoros hitelesítés esetén sokkal nehezebb dolga van a csalóknak.

„Míg korábban egy felhasználónév és jelszó elegendő volt, most egy plusz biztonsági kódot – számsort – is kér a rendszer, erre pedig azért volt szükség, hogy csökkenjenek a visszaélések. Sok vállalkozó nem körültekintően választ könyvelőt” – mondja Szabó Gábor, a Könyvelőguru alapítója.

Korábban sok vállalkozó és cégvezető adta ki az Ügyfélkapu-belépéshez szükséges adatokat a könyvelőknek vagy más szakembereknek, akik közül egyesek visszaéltek ezekkel az információkkal, és ez szemet szúrt a NAV-nak.

Fontos kiemelni, hogy a megfelelő és legális könyvelői együttműködés során a könyvelő az általa könyvelt vállalkozásokat a saját ügyfélkapujával összeköti, ügykezelői/meghatalmazotti státuszt kérve a megbízójától. Erre különösen érdemes figyelni – hangsúlyozza Szabó Gábor.

Az Ügyfélkapu+ tehát védi a vállalkozókat, de van más előnye is a jogi személyek számára. Továbbra is lehetővé teszi például a cégkapus kommunikációt, az adóbevallások benyújtását, de olyan hatósági ügyek intézését is, amelyet az Ügyfélkapun keresztül nem lehetett elérni.

Áldás vagy átok?

Tehát ami előny, az egyben hátrány is, a vállalkozások esetében a könyvelők nem tudnak úgy belépni a rendszerbe, ahogy eddig, hiszen már nem elég hozzá a papírra feljegyzett felhasználónév és jelszó. Az pedig nehezen elképzelhető – de legalábbis kényelmetlen -, hogy minden esetben lediktálja az azonosító számsort a vállalkozó a könyvelőjének.

Szabó Gábor szerint a vezetőknek aktívabb szerepet kell vállalniuk a cégkapus kommunikáció kezelésében, és ha nem akarnak lemaradni, akkor erre érdemes időt szánniuk, és kialakítani az új folyamatokat – ezt nem tudják elkerülni. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy január 16-tól minden vállalkozónak értenie kell ahhoz, amihez a könyvelőknek, de mostantól nagyobb tudatosságra lesz szükségük az online ügyintézés terén.

„Ahhoz, hogy a könyvelők eljárjanak a cégek ügyeiben, ügykezelői státuszt kell szerezniük, ezért fontos, hogy a vállalkozók időben meghatalmazzák erre őket. Vagyis az Ügyfélkapu+ bevezetésével nem lesz kevesebb munkájuk a könyvelőknek, sőt az átállással kapcsolatos kérdések miatt inkább még pluszmunkára is számíthatnak” – mondja a szakember.

Könyvelőirodák esetében – ahol több könyvelő dolgozik – az ügykezelői rendszer kialakítása még fontosabb, hogy

személy szerint annak a kollégának legyen meghatalmazása eljárni a könyvelő iroda ügyfele kapcsán, akit ő könyvel.

Ennek a technikai megvalósítására is időben fel kell készülni a zökkenőmentes átállás érdekében. Ráadásul az újonnan kialakított rendszerek mindig magukban hordozzák a kezdeti technikai hibákat, problémákat, amelyek tünetei néhol már felfedezhetők. Ezeket idővel ki szokták javítani, de erre az időszakra is fel kell készülni, számolni kell a várható átmeneti nehézségekkel.

Van, aki ennél kritikusabb. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az Inforádióban azt mondta pár napja,

ha minden a jelenlegi állapotban marad, akkor ki fog törni a káosz január 16-án.

Szerinte ugyanis az Ügyfélkapu+ esetében további azonosítási lehetőségekre lenne szükség, például e-mailen és SMS-ben használhatóra. További probléma, hogy bár ígérték, nem elérhető a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazásban az elektronikus aláírás, miközben a korábbi lehetőséget év végével megszüntették.

A probléma a politika ingerküszöbét is elérte. Nemrég Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő azt vetette fel, hogy elhamarkodott az eddigi Ügyfélkapu január 15-i megszüntetése. Hidvégi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára viszont azt válaszolta, hogy már csaknem 800 ezren töltötték le a DÁP alkalmazást, és jelentősen nőtt az Ügyfélkapu+ regisztrációk száma is.

Fontos váltani

Szabó Gábor szerint az Ügyfélkapu+ bevezetése jelentős előrelépés a digitális közigazgatásban, de komoly problémát okoz a digitális esélyegyenlőtlenség terén. A magyar társadalom egy része ugyanis nem rendelkezik elegendő digitális tudással ahhoz, hogy átváltson az új rendszerre, noha a belépés után a használata nem változik.

„Jelenleg a legtöbb magyar annyit lát az Ügyfélkapu+-ból, amit az utak mellett kihelyezett óriás hirdetőtáblák mutatnak. De egy reklám láttán senki nem lesz okosabb, motiváltabb. A segédanyagokat sem találja meg mindenki” – mondja a szakember. Éppen ezért maga is készített egy videós összefoglalót, amely lépésről-lépésre végigvezet az Ügyfélkapu+ regisztráción.

Ha valaki elmulasztja az átállást, annak be kell mennie egy kormányablakba, hogy a személyes azonosítás után regisztrálhasson az Ügyfélkapu+-ba. Ennek híján az ügyfélkapus ügyintézési lehetőségek elvesztése magánszemélyként bosszantó, vállalkozóként azonban ennél is kellemetlenebb, ha nem éri el a Cégkapuját. Így nem tudja elérni az állami és hatósági rendszereket, például nem lesz képes benyújtani az adóbevallásokat, kezelni a cég hivatalos kommunikációját vagy elintézni határidőhöz kötött fontos ügyeket.

„A vállalkozások számára ez külön rizikót jelent, mivel a bevallások, nyilvántartások és más kötelező adminisztratív feladatok végrehajtása nélkül bírságokat kaphatnak. Ezért azt tanácsolom a vállalkozóknak, hogy ne halogassák az ügyet, mert az idő szűkös, és a késlekedés komoly anyagi károkat okozhat számukra” – hangsúlyozza Szabó Gábor.

Magánszemélyként a fenti problémák nem vonatkoznak azokra, akik már használják a DÁP alkalmazást, nekik nincs teendőjük. Aki most szeretné elkezdeni használni, annak csak akkor nem kell bemennie egy kormányablakba, ha rendelkezik (2021. június 23. után kiállított és aktivált) eSzemélyivel, és tudja az ahhoz tartozó PIN kódot is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyolc eltékozolt év után vége a személyi igazolványhoz járó e-aláírásnakTúl bonyolult volt igényelni, nem segítették a terjedését, értelmetlenné is vált, és most más jön helyette.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech adatbiztonság adózás bürokrácia digitális biztonság informatikai biztonság könyvelő ügyfélkapu ügyintézés Olvasson tovább a kategóriában