(A szerző az ING Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Újra itt a technikai recesszió?

A magyar gazdaság utoljára 2022 második felétől 2023 első negyedévéig volt technikai recesszióban. A gyakorlatban ez a fogalom azt jelenti, hogy legalább két egymást követő negyedévben zsugorodik a GDP volumene negyedéves összevetésben. (De nincs olyan mély válság, mint például 2008-2009-ben.) Nem is volt tehát olyan túlságosan rég, hogy a bruttó hazai össztermék több negyedéven át csökkenjen, de úgy tűnik, ismét visszatérhettünk egy ilyen állapotba. Pedig bíztunk benne, hogy sokkal több idő telik el, mire újra ilyesmiről  kell beszélnünk. Nagy várakozásokkal szaladtunk neki a 2024-es évnek, aztán sorra jöttek a pofonok.

A legújabb a sorban vélhetően az idei év harmadik negyedéves gazdasági teljesítménye, amelyről az első becslést szerda reggel teszi közzé a KSH. A legfrissebb rövidtávú prognózisom szerint ugyanis a második negyedéves (az októberi nagy revízió utáni) 0,1 százalékos zsugorodás után

a július–szeptemberi időszak 0,4 százalékos gazdasági visszaesést hozhatott.

A két egymást követő negatív indexszel pedig teljesül a technikai recesszió definíciója. Persze manapság a szezonális kiigazítás gyakorta átírja az idősorokat, és a 0,1 százalékos második negyedéves visszaesésből lehet stagnálás vagy minimális növekedés is akár, és akkor nem lesz itt semmi látnivaló, legalábbis a technikai recesszió definíciós szintjén nem. Habár ettől még a magyar gazdaság teljesítményéről alkotott összkép gyatra marad.

Ne menjünk el azért szó nélkül a lehetséges revízió mellett, és mielőtt bárki bármivel vádolna engem vagy a KSH-t: ne legyünk gyanakvóak. Az elmúlt néhány év sokkjai, vagyis a polikrízis évei olyan mértékben borították fel az amúgy évtizedek óta meglévő és kiszámítható szezonális hatásokat, hogy a statisztikai modellek továbbra sem tudnak ezzel az anomáliával mit kezdeni. Talán tíz év elteltével már kisimulnak ezek a kilengések, de addig a világ összes statisztikai hivatala ezzel küzd majd. A megszokottnál jóval nagyobbak tehát a gazdasági idősorokban a revíziók, ami mögött nem érdemes semmilyen turpisságot sejteni.

Viszont ahogy fentebb is írtam, az összkép így sem lesz túl szexi, még akkor sem, ha sikerül elkerülni a három éven belüli két technikai recessziót. Aligha számítottunk arra még az év elején, hogy ilyesmiről kell beszélgetnünk, de csupán pár hónappal ezelőtt sem feltétlenül fogadtunk volna egy ilyen forgatókönyvre. Ugyanakkor már több adatközlés utáni gyorselemzésemben jeleztem, hogy egyre inkább nő ennek a lehetőségnek a valószínűsége. Egy ilyen gyenge negyedéves teljesítménnyel pedig 2024 harmadik negyedévének év/év indexe zéró közelében alakulhatott. Az előző év azonos időszakához képest tehát vélhetően stagnált a magyar gazdaság. Ennek eshetőségére egyébként már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is utalt egy október közepi előadásában.

De mégis mi történt?

Az ágazati gazdaságstatisztikákból még nem állnak rendelkezésre a szeptemberi számok. Ugyanakkor nem gondolom, hogy szeptember markáns változást hozhatott az összképben. Ennek megfelelően úgy számolok, hogy a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar egyaránt visszafoghatta a gazdasági növekedést 2024 harmadik negyedévében. A legnagyobb mértékben természetesen az agrárium húzta vissza a GDP-t, egyrészt a tavalyi extrém magas bázis, másrészt az idei rossz időjárás miatt. De nem sokkal marad el ettől az ipar és az építőipar együttes hatása.

Lényegében ez a három szegmens együtt nagyjából akár 2 százalékpontot is lefaraghatott a GDP-növekedésből. Abból a teljesítményből, amelyet valójában a szolgáltatószektor és a termékadók és -támogatások egyenlege biztosított. Utóbbi a termékek és szolgáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete. Ide tartozik például a vám, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó és az exporttámogatás.

Mi következik ebből?

Egyszerűen megfogalmazva az, hogy az idénre vonatkozó növekedési előrejelzések ismét mélyütést kapnak. Pusztán ez a gyenge harmadik negyedév lényegében elérhetetlenné – de legalábbis nagyon valószínűtlenné – teszi, hogy éves átlagban meglegyen a 1,5 százalékos gazdasági növekedés. Inkább örülhetünk majd, ha sikerül elérni az 1 százalékot. Ez a gyenge adat pedig nem hagyja változatlanul a jövő évi kilátásokat sem.

Az már most egyértelműen látszik, hogy a 2025-re vonatkozó előrejelzések elkezdtek érdemben lefelé módosulni a várt idei harmadik negyedévi GDP-adat alapján. Ennek meglehetősen egyszerű az oka: a rövidtávú gazdasági kilátások becslésében hatalmas segítséget nyújt az előző negyedév gazdasági teljesítményének ismerete. A Bundesbank egy 2010-es tanulmánya rámutat, hogy a negyedik negyedév adatának ismerete 68 százalékra csökkenti a rákövetkező év gazdasági növekedésének előrejelzési bizonytalanságát. Sőt, ha már az első negyedévet is látjuk, akkor ez a bizonytalanság 32 százalékra csökken. A magyarázatot az úgynevezett áthúzódó hatás jelensége (carry-over effect) adja.

Nézzük meg egy egyszerű példán keresztül, hogy pontosan mit is takar az áthúzódó hatás. Az éves átlagos gazdasági növekedést, azaz a reál GDP változását egy adott évben két tényező határozza meg: az éven belüli növekedési dinamika és az áthúzódó hatás. Ez utóbbi azt mutatja meg számunkra, hogy mennyivel nőtt volna a GDP az adott évben akkor, ha a negyedéves növekedési ütemek nullák lettek volna. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a negyedik negyedévben megfigyelt reál GDP-szint nem változik, stagnál a következő év során. Az éven belüli növekedési dinamika pedig nem más, mint a tényleges gazdasági növekedés és az áthúzódó hatás különbsége.

Ezt az áthúzódó hatást 2025-ben már az idei harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény is negatívan befolyásolja. Hiszen az első negyedévben látott magasabb GDP-volumen elkezdett zsugorodni, és erről az alacsonyabb szintről kezdődik majd el a felkapaszkodás jövőre. A gyengébb áthúzódó hatás miatt a jövő évi kilátások is lefelé módosulnak, és hacsak nem történik valami komoly belső vagy külső gazdasági fordulat,

a 2025-ös átlagos GDP-növekedés 3 százalék lehet, szemben a korábban várt 3,6 százalékkal.

Ezt a különbséget pedig pusztán a gyengébb áthúzódó hatás biztosítja, vagyis az a tény, hogy az idei évben eddig nem felfelé, hanem lefelé tendál a reál GDP. Mindezek alapján pedig még a 3–6 százalékos (szokatlanul széles sávú) kormányzati előrejelzés teljesíthetősége is veszélybe került.

Hogy mennyire? Jelenleg az utolsó negyedévre 2022 óta nem látott 0,7 százalékos negyedéves növekedést várok a tovább erősödő fogyasztás és a talán meginduló beruházási fordulat nyomán. Ha viszont csak egy stagnálásra futja az év végén, akkor az újabb 0,5 százalékponttal húzza lejjebb a jövő évi gazdasági kilátásokat pusztán az áthúzódó hatás miatt, ami ebben az esetben már egyenesen negatív lenne. Ezzel pedig nagyon kellene nyújtózkodni még a kormányzati célsáv aljának eléréséhez is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját farkába harap a magyar modell, ennek tünete, hogy nem fogyasztunkA rövid távú okok mellett a kormány hosszú ideje követett gazdaságpolitikai irányvonala is erősen közrejátszik abban, hogy nem költünk többet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem Németország fogja kihúzni a gödörből a magyar gazdaságotMár nem a magas energiaárak, hanem a gyorsan romló demográfia, alacsony beruházási szint és politikai patthelyzet húzza vissza a német gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bizonytalanság jele, hogy nem költekeznek még a vállalatok semHová tűntek a beruházások? - teszik fel a kérdést elemző szerzőink, akik szerint rejtélyről azért nem beszélhetünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszikGyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz gazdasági növekedés gdp GDP-növekedés KSH recesszió Olvasson tovább a kategóriában