(A szerző a Concorde junior portfóliómenedzsere. Az Ekonomi a G7 elemzői szeglete.)

Mi az ára a karcsúságnak? 2021 előtt valószínűleg azt válaszoltuk volna, hogy az egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás a biztos recept. A mai tényállás alapján Európában nagyságrendileg 300 eurót kell fizetnünk érte egy hónapra, míg az Egyesült Államokban kicsit borsosabb, havi 1000 dollár körüli árért válhatunk meg a pluszkilóktól, ugyanis ennyibe kerülnek listaáron az Ely Lilly és a Novo Nordisk jelentős súlyvesztést előidéző készítményei.

A fogyasztó gyógyszerek alapját képező GLP-1 receptor agonisták kezdetben a 2-es típusú diabétesz kezelésében játszottak szerepet, így elsődlegesen nem a súlycsökkentő hatásuk miatt kerültek piacra. Azonban a hiúság komoly keresletet generál, így az áldásos „mellékhatás”, a fogyás mint fő alkalmazási terület megragadta az olyan nagy gyógyszergyártók fantáziáját, mint a dán Novo Nordisk és az amerikai Eli Lilly. Az elhízás piaca adta növekedési lehetőség pedig a befektetők figyelmét sem kerülte el, és ez a mesterséges intelligencia papírokéhoz hasonló ralit eredményezett a cégek árfolyamában.

Az emberi hiúságot nehéz pénzben kifejezni, de a Goldman Sachs becslései szerint az egészségügyi szektor legutóbbi sikersztorija, az elhízás elleni készítmények piaca 130 milliárd dollárosra nőhet 2030-ra. Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az úttörőnek számító Eli Lilly és Novo Nordisk mellett kaphatnak-e teret a kisebb, hasonló készítményeket fejlesztő gyógyszergyártó vállalatok.

Többen is próbálnak versenybe szállni a kisebb biotechnológiai vállalatok közül, a legesélyesebb versenytársak között az amerikai biotechnológiai vállalatokat, az Amgent és a Viking Therapeutics-et, valamint a szintén dán Zealand Pharmát emelhetjük ki.

De vajon tudnak -e még újat mutatni az újabb belépők? Nem kizárt, hogy igen, de azért jócskán vannak kockázatok is. Az Amgen által fejlesztett MariTide nevű készítmény a Novo Nordisk gyógyszeréhez hasonló súlyvesztést ígér a GLP-1 és GIP receptor agonisták kombinációjával, azonban kényelmesebb, havi egyszeri adagolás mellett. A gyógyszer egyelőre kissé kedvezőtlenebb mellékhatásprofilt produkált a gyomor- és bélrendszeri mellékhatások tekintetében, így a klinikai tesztelés következő fázisának adatközlésében az ezzel kapcsolatos fejleményeket mérlegelhetik majd a befektetők.

A Viking Therapeutics klinikai tesztelés alatt álló fogyasztó tablettája elenyészőnek mondható mellékhatásai miatt jól áll a versenytársakhoz képest. A körülbelül 7 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú kis biotech cég viszont egyedül aligha veheti fel a versenyt az 1000 milliárd dolláros piaci kapitalizáció felé jó úton haladó Eli Lillyvel, hiszen a gyógyszerek fejlesztésének folyamata inkább a nagyok játékának tekinthető költséges mulatság. Nem beszélve a sikeres fejlesztést követő gyártáshoz szükséges kapacitások kiépítésének beruházási igényéről, melyre az amerikai és a dán gyógyszeripari óriás már legalább 20 milliárd dollárnak megfelelő nagyságrendben költött az elmúlt négy évben.

A két nagy cég 3-4 éves előnnyel rendelkezik az új belépőkkel szemben, és a már piacon lévő fogyasztószerekből származó, várhatóan dinamikusan növekvő árbevétel is segíti a gyártási kapacitás bővítését és a további gyógyszerek fejlesztésének finanszírozását. Így nehezen elképzelhető, hogy a Viking Therapeutics versenyképes lehet anélkül, hogy felkarolná egy nagyobb gyógyszergyártó szereplő.

A dán Zealand Pharma is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megcsípje a harmadik helyet a két vezető szereplő után, de a vállalat méretéből adódóan itt is hasonló korlátok lehetnek, mint a Viking Therapeutics esetében. A legérdekesebb elhízás elleni készítmény a portfóliójában az amylin hormon étvágyszabályozó hatását kihasználó fogyasztószere. Ez a GLP-1 receptor agonistákhoz képest szerényebb emésztőrendszeri mellékhatásokat mutatott a klinikai tesztelés fázisában, és bár nagyrészt férfiakon tesztelték a készítményt – akiknél általában kisebb a súlyvesztés mértéke – összességében biztató adatokkal kecsegtette a befektetőket a vállalat.

Az álomalak-raliban enyhe megtorpanást hozott a szeptember, azonban az Eli Lilly részvényeiben látható mini korrekció és a Novo Nordisk nyár óta tartó gyengélkedése nem kérdőjelezi meg az elhízás elleni készítmények duopol piacának fennmaradását.

Ebben a versenyben azonban a mellékszerepért is érdemes küzdeni, hiszen ha a két főszereplőnek megelőlegezzük a 85-90 százalékos piaci részesedést, még akkor is nagyot szakíthatnak az újonnan belépő biotech cégek. Ha a Goldman Sachs már említett becslését vesszük alapul, a maradék 10-15 százalékos részesedés is 13-19,5 milliárd dollárt jelenthet az évtized végére.

A versenyfutásban két-három körrel előrébb járó Eli Lilly és Novo Nordisk pozíciója tehát aligha van veszélyben, de az utánuk következő helyezések sorsa az évtized második felében eldőlhet, amikor piacra kerülhetnek a második körös belépők készítményei. Győztest még korai lenne hirdetni, a befektetők részéről is leginkább az esélyek latolgatása zajlik, a klinikai tesztelések függvényében tehetnek inkább egyik vagy másik szereplőre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnakA Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira sok pénzt csinál a dán súlycsökkentő gyógyszer, hogy már az hajtja az ország gazdasági növekedésétAz USA-ban egyre több híresség használja az eredetileg cukorbetegeknek szánt gyógyszert, így a dán Novo Nordisk már a világ húsz legnagyobb cége közé tartozik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz elhízás eli lilly fogyás Novo Nordisk részvények részvénypiac Olvasson tovább a kategóriában