Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak
A teljes dán munkaerőpiac 3 százalékát foglalkoztatja az elhízás elleni gyógyszer feltalálója, a Novo Nordisk.
Mi történt: Izgalmas helyszíni riportot tett közzé az Economist a 16 ezer fős dán kisvárosról, Kalundborgról, ahová az Ozempic nevű gyógyszert is gyártó Novo Nordisk több gyártóegységet is telepített már.
Számokban: A Novo Nordisk olyan fontos szereplője a dán gazdaságnak, hogy nélküle az ország a tavalyi évben recesszióba süllyedt volna:
- A dán GDP 1,7 százalékkal tudott nőni a gyógyszercég miatt
- A termelés 24/7 zajlik, egy pillanatra sem állnak le
- Az értékesítésből származó bevétel 79 százaléka az Egyesült Államokból érkezik
- A külföldi értékesítés miatt olyan mennyiségű dollár érkezik az országba, hogy a dán jegybank az alapkamatot az Európai Központi Bank szintje alatt tartja, nehogy túlságosan megerősödjön az ország hivatalos pénzneme, a dán korona
Felülnézet: A gyár a helyiek életét alapvetően változtatta meg, beindultak az üzletek, épülnek az új kutatóközpontok, ahová ömlik a jól képzett munkaerő. A város GDP-je 2022-ben 27 százalékkal nőtt, ezzel rekordot állítva fel, de a második helyen szereplő Gladsaxe község is a Novo Nordisk miatt tudott az előkelő helyen landolni.
Alulnézet: A gyár annyi iparűzési adót fizet Kalundborgnak, hogy az lehetővé tette az önkormányzatnak, hogy csökkentse a lakosság adóterheit. A riport beszámol egy benzinkútról, ahol már napi 30 kiló húst kell berendelniük, hogy a szendvicseikbe jusson elég, a helyi hotdogos pedig napi félezer harapnivalót értékesít.
Igen, de a változás nem mindenki számára pozitív. Az egyre növekvő forgalom miatt egyre több a dugó, és a nyüzsgés alapvetően változtatta meg az addig csendes kisváros ritmusát. Ráadásul a város lakossága egyre csökken, a gyárban dolgozók egy része máshonnan ingázik.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
