Angela Merkel és Emmanuel Macron egy közös euróövezeti költségvetés bevezetését javasolják 2021-től a tegnap kiadott Mesebergi Nyilatkozatuk szerint.
A francia elnök már a tavalyi választási kampányában is érvelt az eurót használó tagállamok közös büdzséje mellett, azonban Németország eleinte kifejezetten ellenezte az elképzelést. Sőt, a német kormány olyannyira elutasító volt, hogy Berlinben maga Macron is tagadta, hogy bármikor is támogatott volna hasonló törekvéseket.
A németek kezdeti elzárkózásának hátterében az a félelem állt, hogy az alacsony költségvetési fegyelmű tagországok visszaélhetnek azzal, hogy a stabil német gazdaság biztos pénzügyi hátteret ad.
Például Spanyolország tavaly Macron elképzelésére reagálva a közös euróövezeti kötvények kibocsátását javasolta, ami oda vezethetett volna, hogy Németországnak kell jótállnia olyan hitelekért, amelyeket más országok használnak fel (amelyekben ráadásul a németnél magasabb a jegybanki kamat). Emellett politikai szempontból is kockázatosnak tűnt a tavaly őszi szövetségi választások előtt a német beleegyezés a közös büdzsé tervébe, ugyanis az elképzelés népszerűsége nem osztatlan a német társadalomban.
Mégis, Wolfang Schaeuble német pénzügyminiszter már egy éve jelét adta egy interjúban annak, hogy nem teljesen lehetetlen Németország kiállása az elképzelés mellett. Ez végül több hónapos egyeztetés után tegnapra vált valósággá a Berlinhez közeli Mesebergben, ahol Merkel és Macron elmondták, hogy a beruházások felélénkülését és az eurozónán belüli konvergencia felgyorsulását várják az intézkedéstől.
A megvalósítás részletei még nem ismertek, annyi azonban biztos, hogy a 19 országot érintő közös költségvetés elsősorban az innovációba és a humán-tőkébe történő beruházásokon keresztül fejtené ki a hatását, akár a nemzeti kiadások helyébe is lépve. A bevételi oldalon pedig tagállami hozzájárulások, illetve adóbevételek és európai források állnának a tervek szerint.
A közös költségvetés mellett a két ország vezetői abban is megállapodtak, hogy az eurozóna válságának megoldására 2012-ben életre hívott Európai Stabilizációs Mechanizmust egy olyan uniós monetáris alappá változtatják 2024-ig, ami szükség esetén hitelt tud adni a bajba jutott tagállamoknak és meg tudja óvni a közös valutát a jövőbeli krízishelyzetekben.
Szóba került a migráció és a határvédelem kérdése is Merkel és Macron között, akik a migrációs hullámnak jobban kitett uniós tagállamok melletti szolidaritás és a közös határvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítése mellett kötelezték el magukat.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
