Huszonhárom éve történt a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) épületegyüttese ellen elkövetett, 2977 áldozatot szedő terrortámadás, amely során a komplexum hatalmas, 417 és 415 méteres tornyai teljesen megsemmisültek. A támadás következményei azóta is meghatározzák a világpolitika alakulását, hiszen ez az esemény zárta le a hidegháború vége utáni optimista, felszabadult és aránylag békés korszakot, elindítva a terrorizmus elleni háborút, Afganisztán amerikai megszállását.
A támadás utóhatásairól rengeteg értelmezés, elemzés készült, de a szeptember 11-i emlékezés döntően az áldozatokról és a tragédia feldolgozásáról szól. Manhattan szívében, ahol a tornyok álltak, most az elmúlást és a megújulást szimbolizáló emlékmű látható.
A Világkereskedelmi Központ elpusztítását követően vita bontakozott ki az üresen maradt telek, a Ground Zero jövőjéről. Az amerikai közvélemény sokszínű elképzelései alapvetően két ötlet köré szerveződtek: az egyik szerint a központ teljes újjáépítése lett volna méltó az áldozatok emlékéhez és a büszke New York örökségéhez, a másik elképzelés szerint pont, hogy teljesen üresen kellett volna hagyni a telket. Eszerint a gondolat szerint a világ legértékesebb telkeit üresen hagyva a város is jelképes áldozatot hozott volna, az áldozatok előtt tisztelegve. Végül megszülettek a ma is megtekinthető állapot kompromisszumos tervei. Az eredeti tornyok helyén emlékmű és múzeum épült, ezeket pedig új felhőkarcolók, közlekedési központ, bevásárlóközpont és ortodox templom zárja gyűrűbe.
A lerombolt tornyokra az emlékmű területén két hatalmas medence emlékezik, melyek oldalán az áldozatok nevei szerepelnek fémtáblákba vésve. A medencék a tornyok eredeti helyén épültek, bár valamivel kisebbek, mint a tornyok alapterületei voltak, hiszen azok hiányát hivatottak bemutatni. Az emlékmű puszta méretei érzékeltetik a hiány keserűségét. A feketemárvány-falú medencék egyenként közel 4000 négyzetméteren terülnek el, és 21 méter mélyre vezetik a bennük lévő vizet. Lassan sétálva egy ilyen medencét 5-10 perc alatt kerülhetünk meg.
A medencékben lévő vízesések Észak-Amerika legnagyobb mesterséges vízesései, melyekben percenként 190 ezer liter víz áramlik lassan a vízesés peremén, amin túlzúgva csillogó vízfüggönyt hoz létre. Az egységes víztükör a peremen átbukva egyéni életeket szimbolizáló fonalakká válik. Ezek a fonalak a lenti mélységben találkoznak újra, új víztükröt formálva, hogy aztán együtt boruljanak a medence közepén lévő mélységébe. Ennek fenekét már az emlékmű mellől nem látni. Érdekes és megindító módon pont azt kéne kockáztatnia a járókelőnek, hogy lássa a középső mélység alját, hogy nem tud onnan visszajönni. Ez a kíváncsisággal egybekötött félelem – amely az egyén kapcsolatára utal a túlvilággal – egyből mellkason vágja az emlékmű látogatóit.
Az áldozatok nemcsak számok, és nem csupán a történelem részei, hanem egyének, egyéni életek. Ebből a filozófiából merítkezik a 9/11 emlékmű is, hasonlóan az izraeli – a holokauszt során meggyilkolt zsidók emlékének megőrzésérére létrehozott – Jad Vasem komplexumhoz. Az áldozatok nevei körbekerítik a medencét oldalfalait, számozott fémtáblákba vésve jelennek meg. Elkerülve, hogy a táblákon adott számú név szerepeljen, néhány áldozat neve átlóg a táblák határain, létrehozva egy egységes emlékfalat az áldozatoknak.
Az emlékezés jegyében a hozzátartozók ma is fehér rózsát helyeznek a nevek vájataiba.
Az újjáépítési tervek további épületei közül az Oculus közlekedési központ és bevásárlócenter lélegzetelállító, kimagasló építészeti alkotás. A forma egyszerre emlékeztet felröppenő békegalambra, ősmadárra és halszálkákra. A pillérek fehérsége és szigorú egymásutánisága olyan épületet eredményeznek, amiről percekig nem lehet levenni a tekintetünket.
A tervező Santiago Calatrava lenyűgöző belső teret tervezett. Az Oculus bordái között nyitható tetőablakok találhatók, így azok között bentről az égbolt és a felhőkarcolók tükröződései láthatók. A belső térben egymással szemben kifeszített zászlók nem engedik elfeledni, pontosan hol is járunk.
A tervezett hat felhőkarcolóból mostanáig négy építését fejezték benne. Köztük a One World Trade Center névre hallgatót, amely 541 méterrel Manhattan legmagasabb épülete, megelőzve a 2012-ig rekorder Empire State Buildinget. A köznyelvben a Szabadság tornya névre hallgató épület irodát biztosít több befektetési és pénzügyi vállalkozásnak, például a Moody’ befektetési üzletágának. Több szerkesztőség otthona az épület, itt található a Channel 2, 4, 5 és 9 szerkesztősége, valamint a Condé Nast kiadó is, továbbá a Reddit is az épület irodáit használja.
Világ
Még mindig túl sokan dohányoznak, ezért újabb helyekről tiltaná ki az EU a cigarettát
Magyarországon 26 százalék volt tavaly a dohányosok aránya, az új szabályokat a hevített dohánytermékekre és elektronikus cigarettákra is kiterjesztenék.
Euróban számolva is milliárdos lehet az árvízkár Közép-Európában
Egyelőre a mentés a fontos, de több országban már kezdik felmérni a károkat.
Európa legelmaradottabb vidéke lett a magyar kifektetés fő célpontja
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
Fontos
Orbán nagyokat mondott, de tényleg nem rosszak a magyar növekedési kilátások
Inkább 3, mint 5 százalékos növekedés várható jövőre, de ez Közép-Európában és az uniós mezőnyben is az erősebb teljesítmények közé tartozhat.
Miért mondja Nagy Márton, hogy a Spar politizál?
A Spar és a magyar állam közötti csörte jogi-szakmai oldala helyett a kormány a jelek szerint most már a politikai szálra helyezi a hangsúlyt.
Tartozáshegy alatt roskad össze egy százéves magyar gyár
Ha nem sikerül megmenteni a nagyatádi cérnagyárat, akkor több mint 200 ember marad munka nélkül, és a település költségvetése is nehéz helyzetbe kerülhet.
